"A ma reggeli NapTV-s vitán éreztem azt, hogy itt vagyok annak a gusztustalan politikának a szereplői között, akik miatt ott tart az ország, ahol. Testközelből volt szerencsém hallani a pártok képviselőinek félrebeszélését, a szokásos acsarkodást, és alapvetően az üres dumát. Ez egy elég fura érzés volt..."
Hogy lehet, hogy a Humanista Párt nem keveredett bele a csalási botrányokba? Ügyesebbek voltatok?
Egyszerűen összegyűjtöttük az ajánlószelvényeket. Nem szoktam tagadni, hogy van mögöttünk egy kudarc is, amikor 2006-ban nem sikerült. Azóta levontuk a tanulságokat. Rájöttünk arra, hogy sokkal nagyobb erőkkel kell a cédulák kiküldése előtt is szimpatizánsi bázist építeni. Pontosan ezt tettük. 50 igen lelkes humanista kopogtatott 3 hétig folyamatosan. Összegyűjtöttük a megfelelő számú ajánlást, és elsőként sikerült leadni a cédulákat.
Milyen volt az emberek hangulata?
2 dologról számolhatok be. Egyrészt egy heveny undor a politikától. Szerencsére sikerült elegendő embernek elmagyarázni, hogy pont ez a politikától való „hányinger” az, ami minket arra ösztökélt, hogy változtassunk a rajta, és egy olyan pártot indítsunk, amelynek mások a módszerei, mások az értékei, és kitart az elvei mellett. Ez azt eredményezte, hogy azok az emberek, akik ezt meghallgatták, nagyon nagy arányban szimpatizáltak velünk. Szeretném kiemelni, hogy azáltal, hogy összegyűlt 800 ajánlószelvény, az összes szavazó 2,5%-ának bíztatását kaptuk meg az induláshoz.
Mekkora volt a támogatók aránya? 10 ajtónyitásra hány cédulát kaptatok?
Akikkel beszélni is tudtunk, óvatos becslés szerint is legalább a negyedük adott cédulát.
Az SZDSZ 2000 Ft-ot fizetett az aktivistáinak kopogtatócédulánként, és ezt John Emese a ma reggeli NapTV vitában sem is cáfolta. Mi a véleményed erről?
Hmm… A kampányfőnökük cáfolta ezt a hírt, és azt mondta, hogy csak élelmiszer hozzájárulást adtak. De ha utánaszámolunk, hogy csak élelmiszer hozzájárulást adtak 10 napon keresztül, akár fejenként 1000 forintot, így is egy hatalmas összeget kapunk. Ennek azért van jelentősége, mert a törvény által meghatározott korlát összesen 1 millió forint. Meg vagyok róla győződve, habár adataim nincsenek, hogy az SZDSZ megszegte ezt a törvényt, és többet költött, mint amennyit a törvény megenged. Köztudott, h ez a törvénysértés is bevett gyakorlat a parlamenti pártok körében. De visszatérve az aktivisták díjazására, a Fidesz háza tájáról érkező beszámolók 700 Ft-os órabérről szóltak.
Ti mennyit költöttetek? Vagy ez nálatok titok?
Nem. A kampányhelyiségünk bruttó 264.000 Ft volt, a nyomdai szórólapok (14 ezer darab) és plakátok összesen bruttó 150.000 Ft, fekete-fehér A4-es szórólapok sokszorosítása bruttó 40.000 Ft. Egyéb kisebb költségek, mint pl. mosószer és kenyér, bejgli a lakossági fórumokhoz: párezer forint.
Két vitán vagy túl. Mik a benyomások?
A ma reggeli NapTV-s vitán éreztem azt, hogy itt vagyok annak a gusztustalan politikának a szereplői között, akik miatt ott tart az ország, ahol. Testközelből volt szerencsém hallani a pártok képviselőinek félrebeszélését, a szokásos acsarkodást, és alapvetően az üres dumát. Ez egy elég fura érzés volt, és elég nehéz volt dönteni aközött, hogy támadjam a többi párt igen sok ponton támadható kijelentéseit, vagy legyek pozitív, és koncentráljak arra az alternatívára, amit mi nyújtunk. Ugyanis amikor az ember ül és azt hallja, hogy az MSZP jobb választási törvényt csinálna, de a fidesz megakadályozta ebben, és fordítva ugyanezt mondták volna. Amikor azt kell végighallgatni, hogy az SZDSZ jelöltje gyakorlatilag eltitkolja a saját gazdaságpolitikáját, egy szót sem mond arról, hogy a privatizációs törekvéseket, a neoliberálisok piacpárti fundamentalizmusát támogatják. Ehelyett azt kellett végighallgatni sokadszor, hogy az SZDSZ országgyűlési képviselő-választási kampányának központi eleme a játszótéri dohányzás betiltása, a vadplakátozás betiltása, illetve a muffin elkészítésének módja, mely receptet Emese minden háztartásba eljuttatta. Eközben még ott ül a stúdióban a Jobbik képviselője, aki éppen nagyon szalonképes változatot mutat be magáról, miközben tudjuk, hogy pár hete ő személyesen túl van az első kimondottan zsidó ellenes demonstrációján, s miközben tudjuk, hogy ennek a pártnak egyik prominense a náci kurucinfó szerkesztője. Nos ebben a környezetben beosztani 4 percet a humanista alternatíva bemutatására, és az ellenfelek politikájára vonatkozó fontos megjegyzésekre, nem egy könnyű feladat.
Mégis, hogy ha nem indulnál a választáson, akkor melyik jelöltre x-elnél a ferencvárosi választópolgár helyében?
Én biztosan nem szavaznék egyik pártra sem. Azért csináljuk a Humanista Pártot, mert azt gondoljuk, hogy szükség van egy másfajta alternatívára. Ha nincs alternatíva, akkor a tudatos érvénytelen szavazat az, ami kifejezi, hogy bár szavaznék, ha tehetném, és lenne kire, de éppen nincs olyan politikai erő, amit őszintén támogatni tudnék. Most azonban van. A kisebbik rosszra való szavazás arra jó, h minden úgy maradjon, ahogy most van.
Vannak néha éles helyzetek is. Ki fogja megvédeni Ferencvárost a Magyar Gárda felvonulásaitól?
A kopogtatócédulák körüli botrány is megmutatta, h a szélsőségeseket igen nagy mértékben az táplálja, hogy a parlamenti pártok politizálása olyan, amilyen. Amíg a mainstream politika megbízható beszállítója marad a Jobbiknak, és rendszeresen szállítja a törvénytelenségeket, a korrupciót, és egyéb gusztustalanságokat, addig a szélsőségek bőven meríthetnek az uszításhoz felhasználható alapanyagokból.
(fotó: Vida Viktor, Védegylet)
Mi a tétje ennek a választásnak?
A tétje számunkra az, hogy be tudjuk bizonyítani egy példával, hogy szükség van egy humanista erőre, hogy az emberek nagyon mást akarnak mint a jelenlegi pártok. Azt, hogy elszánt és jóakaratú emberek akár kevés pénzzel is képesek komoly eredményt elérni a választásokon. Amennyiben ez bebizonyosodik, akkor ez sokak számára inspirációt fog jelenteni, és országszerte fel fognak bukkanni hasonló kezdeményezések, a Humanista Párt részéről mindenképpen, és reményeink szerint másokat is megmozgat ez a példa. Jelenleg úgy érzem, hogy nagyon sok jó szándékú ember nem politizál, nem vesz részt a képviseleti demokrácia rendszerében, mert azt gondolja, hogy lehetetlen lenne eredményt elérni. A mi feladatunk, hogy visszaadjuk a hitüket, és utat törjön magának a változtatni akaró emberek kritikus tömege.
Apropó képviseleti demokrácia, ez volna a cél? Egy működő képviseleti demokrácia?
Nem. Ez nem egy végcél számunkra. Egyrészt mi humanisták elválaszthatatlannak tartjuk a társadalmi, ha úgy tetszik civil aktivizmust és a politikai szerepvállalást. Úgy gondoljuk, hogy a politika a jó esetben a társadalmi mozgalmakat kellene, hogy tükrözze. Mindazonáltal, a jelenlegi képviseleti demokrácia rendszerével koránt sem vagyunk elégedettek. Célunk visszaadni a hatalmat azoknak, akiket ez megillet: a választóknak. Egy részvételi demokráciát szeretnénk, ahol biztosítva van az emberek közvetlen beleszólása a közügyekbe, ahol az egyénileg megválasztott képviselők visszahívhatók, és ahol nem az a győztes, aki a legnagyobb pénzügyi tőkét tudja maga mögé állítani. A humanisták valós demokráciát szeretnének!
Milyen eredményre számítasz?
1000 szavazat, 10% .
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Konzervatórium 2009.03.01. 14:23:02
Pingback: Interjú Várady Tiborral a Humanista Párt ferencvárosi jelöltjével « NetSzemle 2.0 2009.01.10. 07:39:20
Pingback: Interjú Várady Tiborral a Humanista Párt ferencvárosi jelöltjével « NetSzemle 2.0 2009.01.10. 07:39:18
Pingback: Interjú Várady Tiborral a Humanista Párt ferencvárosi jelöltjével « NetSzemle 2.0 2009.01.10. 07:39:17
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.