Akkor hát lássuk, miről is terelte el tegnap a figyelmet a kopasz-gate.
A keddet ugyanis egyértelműen a kopaszok uralták, akik arra tettek kísérletet, hogy elértéktelenítsék a demokrácia egyik fontos intézményét, a népszavazást. Sérült azonban tegnap egy másik, nagyon fontos, alapvető jog is: a mindenki számára hozzáférhető oktatás is elbukott – megint.
fotó: 24.hu
Másodszor ült össze kedden a kormány által összetrombitált köznevelési kerekasztal (már az első is gyanús volt). Másodszor ültek le a „szakértők”, de most először úgy, hogy senki sem képviselte a diákok és a pedagógusok valódi érdekeit. Kilépett ugyanis a körből a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, akik két héttel ezelőtt még (vélhetően naiv jóhiszeműségből) úgy döntöttek, részt vesznek az egyeztetésen, hogy legalább lássák, mi folyik ott. A szakszervezet elnöke, Mendrey László azonban hamar beismerte, hogy ez egy hamvába holt ötlet volt, így immár semmiféle hiteles és hozzáértő, nem a kormány által pénzelt és ideológiailag kiművelt szervezet nem ül a kerekasztalnál.
Meg is lett az eredménye annak, hogy ilyen intim körben tárgyaltak egymással az urak és hölgyek.
Palkovics László, az újabban a teljes oktatásért felelős államtitkár például büszkén jelentette, hogy munkacsoportokat alakítottak, akik száz szakembert kerestek meg (tegye már fel a kezét, akit meg is találtak, légyszi), és 150 témát kezdtek el megtárgyalni. Munka tehát van bőven… És az eredmények?
A Klik átszervezését és adósságainak rendezését például megígérték (17 milliárdos adósságról van egyébként szó), de az állami fenntartásból továbbra sem igen akar engedni a szaktárca.
Aztán szó esett arról, hogy a pedagógusok adminisztrációs terheit csökkenteni kell – vicces kijelentésként is értékelhetnénk ezt akkor, amikor épp csak a múlt héten küldött ki a Klik a Teleki Blanka Gimnázium igazgatójának, a február 13-án is felszólaló Pukli Istvánnak egy olyan „csomagot”, amiben még olyan jegyzőkönyveket is kértek tőle, amiket elméletileg nem is kellett soha legyártaniuk (még véletlenül se büntetésből, á dehogy!). Palkovics László szerint ugyanis „az értelmetlen adminisztrációnak nincs értelme.” Köszönjük szépen az államtitkár úrnak az értelmezést. Kérdés, mivel is akarják csökkenteni a bürokratikus terheket, amiket leginkább épp ez a kurzus rótt a tanárokra? Válasz még nincs, hisz egyelőre a retorziók korát éljük.
De még csak nem is ezek az álságosan semmitmondó „bejelentések” azok, amik igazán jelzik: a kormány figyelmen kívül hagyja a pedagógusok követeléseit. Mert az egyetlen, valamirevaló kijelentésük több kárt okoz, mint amennyit egyelőre el tudunk képzelni. A köznevelési kerekasztal ugyanis úgy véli: a 16 évesre levitt tankötelezettségi korhatáron ugyanakkor „nem időszerű” változtatni. A tiltakozó pedagógusok egyik kiemelten fontos követelése viszont épp ez: hogy a tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18 éves korra.
Úgy látszik, ebből (sem) tervez engedni a kormány.
Pedig ha valamiben, ebben nagyon is érdemes lenne hallgatni a tanárokra: elképzelhetetlen károkat okoz ma az, hogy 16 évesen, bármiféle végzettség nélkül egyre többen kerülnek ki az iskolából, hogy a munkanélküliség, vagy a közmunka karjába dőljenek.
Szóval ennyit ér az, amit ma egy pedagógus mond a köznevelési kerekasztal néven csúfolt „szakmai egyeztetés” résztvevőivel szemben.
És a legszomorúbb az egészben az, hogy mindezt még sunyin, más események mögé bújva is teszik: úgy hoznak döntéseket egy legitimnek aligha tekinthető kerekasztalnál ülve az arra nem hivatottak, hogy igyekeznek közben a lehető legkevesebb feltűnést kelteni.
Hogy a kormányt mennyire aggaszthatja a pedagógusok jelenlegi, egyre szélesebb köröket elérő tiltakozás-hulláma, azt talán jól bizonyítja az is, hogy minden erejükkel megpróbálják semmibe venni ezt az egyre erősödő akaratot, mintha nem is létezne.
Pimasz, pökhendi kijelentésekkel próbálják a közvéleményre ráerőszakolni azt a nézetet, miszerint a pedagógustiltakozás nem szól másról, mint a béremelés kikényszerítéséről (tegyük hozzá, joggal követelhet ilyet minden, a közoktatásban, hovatovább a közszfrérában dolgozó ember), miközben ennél jóval mélyebb, rendszerszintű változásokat sürget a szakma, elsősorban a felnövő generációk érdekeit figyelembe véve.
„Nem érdekel engem a tiltakozás, én meg vagyok elégedve a magyar oktatással” – ezt viszont már Fekete György mondta a minap. Ő maga, mint az MMA feje nem vesz részt a kerekasztalban (apró örömök az életben!), de cserébe delegált maga helyett mást (hogy mégse legyen olyan szép a helyzet…). És még így is meg kell állapítanunk: a köznevelési kerekasztal megcsúfolása mindannak, amiért jelenleg több tízezer pedagógus, szülő, gyerek és megannyi, őket, az ő érdekeiket támogató ember követel a kormánytól. Talán ideje lenne végre meghallani.
Nyilvánosságra került időközben az a megállapodás-tervezetet, amelyet a kormány juttatott el a hétvégén a pedagógusok sztrájkbizottságának. Ebben kitérnek többek között az állami intézményfenntartás kérdésére, a pedagógusok munkaidejére, az adminisztráció csökkentésére és néhány tartalmi, a tananyagot érintő kérdésre is. Csakhogy ebben sincs sok köszönet. Egyrészt például a tartalmi átalakítás szakmai koncepciójának kidolgozására és elfogadására kitűzött határidő december 31, ami jól mutatja, időhúzásra játszik a kormány, hisz addig bármi megtörténhet. Másrészt egyértelműsítették, hogy a pedagógusok követeléseivel nem kifejezetten kívánnak érdemben foglalkozni. Ebben is jelzik ugyanis: csak és kizárólag akkor lesz indokolt a tankötelezettség korhatárának felülvizsgálata, amennyiben a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya szignifikánsan növekedne 5 év távlatában. Ez már csak azért is tragikusan szomorú kikötés, mert a korábbi évekhez képest szignifikánsan nő a korai iskolaelhagyók aránya – de ha még éveket várunk, újabb és újabb gyerekek élete megy tönkre.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke jelezte: a pedagógusok sztrájkbizottságának határozott szándéka a megegyezés a kormánnyal, de a 25 pontos követelésükre adott minisztériumi megállapodás-tervezet egyelőre "nem ebbe az irányba mutat".
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 170 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.