Sokszor hallhatjuk mostanság, hogy nincs értelme a tiltakozásoknak, a tüntetéseknek. Ennek a hozzáállásnak az az alapja, hogy a tiltakozások gyakran tényleg nem érik el konkrét céljukat, nem sikerül egy-egy intézkedést megakadályozni. Bár erre is van ellenpélda. A választási regisztráció elleni tiltakozás, Schmidt Pál lemondatása, a netadó bevezetésének megakadályozása, illetve több apró tüntetés is sikert ért el az elmúlt időszakban, még a Fidesz óriási hatalma ellenére is.
Fotó:Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
De a tüntetéseknek, főleg a kormányellenes vagy az azzal kritikus tüntetéseknek, nem csupán az egy-egy ügyben elért győzelem a célja, hanem a rossz tendenciákra, döntésekre való figyelemirányítás. A jelzés a társadalom számára, hogy az éppen aktuális kormánypárt rosszul végzi a dolgát.
Az általunk megvizsgált, 2010 óta történt 20 olyan tüntetésből vagy tüntetéssorozatból, ahol legalább 5000 fő vett részt, 15 esetben a következő hónapban csökkent a Fidesz támogatottsága (az összes közvéleménykutató átlagában). Azt is láthatjuk, ha erős, hetekig tartó tüntetéssorozatról beszélünk, mint a Tanítanék vagy a netadó esetében, akkor több százalékpontos is lehet az esés. Két olyan példát találtunk, amikor stagnált a Fidesz támogatottsága. Egyrészt a MostMi tüntetése után 2013 januárjában, másrészt Bajnai Gordon színre lépésekor, 2013 októberében. Ez utóbbi viszont már a rezsicsökkentés-kampány kezdetére esett.
A 3 példa, amikor nőtt egy-egy nagy tüntetés után a Fidesz támogatottsága pedig a következő: A 2014-es választás előtti összefogás választási gyűlése, illetve a Hallgatói Hálózat, illetve az Alkotmány Nem játék 2012-es illetve 2013-as tüntetései. De ez utóbbi kettőnél, ahogy Bajnai indulásánál is, a rezsicsökkentéssel indított 2014-es Fidesz-kampány elejéről beszélhetünk.
Megnéztünk pár olyan esetet is, amikor nem voltak nagy tüntetések, hogy lássuk, hogyan változott a kormány támogatottsága ezekben az időszakokban. A dohánymutyi kirobbanásának idején, a nemzeti trafikok bevezetésekor, a vak komondorra hivatkozó Balogh József ügye után, vagy a “norvég civilek” elleni támadások idején nőtt a Fidesz támogatottsága. Míg a Simicska Lajos féle G-nap után csökkent, ha csupán 0.5 százalékponttal is.
Persze ezek az adatok nem tudományos igényűek, hiszen egy közvélemény-kutatási átlagot vesznek figyelembe, amelyet például az is torzít, hogy az adott hónapban melyik kutató mért, és melyik nem mért. Illetve a tüntetéseken és a nagy ügyeken kívül más tényezők is befolyásolják a választók politikához való hozzáállását.
De nagy általánosságban annyit elmondhatunk, hogy amikor nyomás alatt van a kormánypárt, amikor a számára kényes ügyeknek társadalmi súlyt adnak a választópolgárok az utcán, az a többi választópolgárnak is üzenet. Adott esetben pedig nagyon erős üzenet arról, hogy rossz irányba mennek a dolgok.
Ezért is fontos és érdemes tüntetésekre menni: nem csupán az adott politikai döntéssel kapcsolatos kritikánknak adhatunk hangot, nemcsak az adott döntés károsultjaival lehetünk szolidárisak,de a közvéleményt is alakíthatjuk, ha sikerült másoknak is átadni azt az üzenetet, hogy “rossz irányba mennek a dolgok”.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 368 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.