10 pontban a NOlimpia-kampány sikeréről

10 pontban a NOlimpia-kampány sikeréről

A Momentum által kezdeményezett népszavazási aláírásgyűjtés sikere megmutatta azt, hogy lehet Magyarországon politizálni, és az emberek szomjaznak a jó politikára. Hogy ezreket lehet aktívan cselekvésre serkenteni, hogy akár százezreket is meg tud mozgatni egy jó kampány. De ehhez jó kampány kell. Ezek a legnagyobb tanulságok, és biztos sok elemzés készül majd el erről a kampányról, mi ide is rakjuk az elsőt.

momentum.jpg

Magyarország Európa szegényháza

Magyarország Európa szegényháza

Januárban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miből élünk? - A háztartások pénzügyei című, a háztartások pénzügyi helyzetét, vagyoni és jövedelmi viszonyait vizsgáló 2014-es kutatásának eredményeit bemutató kiadvány. Nemzetközi összehasonlításokat nem találunk benne, pedig érdemes összahasonlítani helyzetünket az uniós országok és közelebbi szomszédaink adataival: Magyarország tényleg jobban teljesít?

16833213_1416255435092270_1513273548_o.jpg

Mik azok a társadalmi osztályok? - Kritikai alapozó

Mik azok a társadalmi osztályok? - Kritikai alapozó

A társadalmi osztályok újabban egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. De pontosan miről beszélünk, amikor a középosztály eltűnéséről, a fehér munkásosztály elégedetlenségéről, vagy az uralkodó osztályokról beszélünk? Mik az osztályok és miért olyan fontosak a baloldal számára? Vajon az osztálypolitika valódi törések, valódi szembenállások mentén osztja fel a társadalmat, vagy a faji politikához hasonlóan képzelt ellentéteket generál, amelyek mentén nem fogalmazhatók meg napjaink társadalmi problémái?

osztaly-lunchatop.jpg

Botka: Gyurcsány és Orbán együtt húzzon el a közéletből!

Botka: Gyurcsány és Orbán együtt húzzon el a közéletből!

“Magyarországon csak akkor jön el a konszolidáció és a béke ideje, ha az ország két legmegosztóbb politikusa, a bal- és a jobboldal gyűlölve szeretett ikonjai végre kikerülnek a politika szentélyéből! – mondta Botka László kvázi miniszterelnök jelölti, kampánynyitó beszédében. Botka nemcsak Orbánt és Gyurcsányt osztotta ki egy füst alatt, hanem az “új baloldal” programját is vázolta a Szabadsajtó Alapítvány rendezvényén. A miniszterelnök jelölt előtt Molnár Gyula pártelnök is felszólalt, érzékeltetve, hogy az MSZP testületileg is a szegedi polgármester mögött áll.

botkamolnar.jpg

Mégis minek és mitől kellene megvédeni a rezsicsökkentést?

Mégis minek és mitől kellene megvédeni a rezsicsökkentést?

Ráfordulunk lassan a kampányévre, Orbán Viktor évértékelőjében ki is jelölte az irányt, öt témát megjelölve, amelyekkel a következő 14 hónapunkat tematizálni akarják. Lesz persze megint harc, Brüsszel ellen és a menekültek ellen is, meg „a civil szervezeteken keresztül folyó átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérletek ellen”, de a védelemre is fókuszálunk: a munkahelyeket és a rezsicsökkentést fogjuk körbebástyázni, ha a miniszterelnök szavaiból jól vesszük ki a lényeget. Tényleg olyan értékes számunkra a rezsicsökkentés, hogy védeni kell azt?

rezsicsokkentes_rogan1.jpg

Rogán Antal és Németh Szilárd a rezsiharc kellős közepén

Tegyük a szívünkre a kezünket: a 2014-es választásokat megelőző kicsit több mint egy éves kampányidőszak legzseniálisabb fideszes húzása rezsicsökkentés volt. Élen a rezsiharcos Németh Szilárddal, aki rémálmokat okozott minden házmesternek, amikor utasításba adta, hogy ki kell plakátolni hónapról hónapra, hogy a házak közösköltségéből mennyit sikerült a kormánynak megspórolni.

De szép pillanatokkal is megajándékozott, amikor például még törvényt is módosított volna, hogy a számlákon a rezsicsökkentés számai külön erre a célra választott betűtípussal és színekkel jelenjenek meg. Mindegy már, hogy volt pontosan, a habonyi álomgyár biztos kézzel irányította a szavazók kezét a rezsicsökkentés bódulatában az ikszeléskor.

Aztán jött a kijózanodás, ami ilyenkor elkerülhetetlen. Bár előre is tudni lehetett, utólag sokaknak fájt a felismerés, hogy a Fidesz 2010 óta megvalósított programja a gazdagoknak kedvez, elég csak az adópolitikára vagy a családi kedvezményekre gondolni.

Ez a rezsicsökkentésnél is borítékolható volt: azoknál a családoknál, ahol meggondolják, mennyi vizet használjanak, vagy mikor és mennyit fűtsenek, mert nem mindegy, hogy mennyit költenek, jóval kevesebb maradt a zsebekben a rezsicsökkentés után annál, amennyi az életszínvonalat érdemben növelhette volna.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Mostanra viszont még rosszabb a helyzet (talán nem is véletlen, hogy a kampánykorszak hajnalán Orbán megint elő merte húzni a rezsikártyát). Mert bár amikor 2013 januárjában berobbant a Fidesz a nagy rezsidémon megregulázásával, valóban az volt a helyzet, hogy a világpiaci árak magasak voltak, csakhogy az azóta eltelt években a piaci gázár jóval olcsóbb lett, mint amit a kormányzati rezsicsökkentés hatására a lakosság érzékelhetett. Viszont a Fidesz nem volt érdekelt a reagálásban, mert saját kézben akarják tartani a rezsiügyet. Ezért a gázár mozgása a magyar lakosság számláiban nem jelenik meg.

A rezsilufi mára kipukkadt: a nemrég nyilvánosságra került adatok szerint még annál is nagyobb a baj, ahogy gondoltuk. 2012 után ugyan elkezdett csökkenni a rezsiszámlákkal elmaradt fogyasztók száma, csakhogy mostanra ez az örvendetes trend megfordult. 2016 áprilisához képest novemberre újra nőtt a rezsiszámlákkal elmaradó fogyasztók és a szolgáltatásból kikapcsoltak száma is.

Novemberre a gázt 77.825, az áramot 21.768 háztartásban kapcsolták ki. Tehát ennél lényegesen több ember él gáz és áram nélkül.

A magyar lakosság teljes rezsitartozása novemberben 50 milliárd forint körül volt, ennyivel tartoztak legalább 30 napja a fogyasztók. Köztük akad olyan, aki csak megcsúszott a fizetéssel, de a többség nem ilyen. Több százezren vannak, akik több mint egy éve görgetik maguk előtt rezsitartozásaikat. Csak az áram esetében 300 ezernél is magasabb ez a szám, azok nélkül, akik több irányba tartoznak egyszerre..

Ha azt vesszük, hogy nagyjából 5 millió olyan lakossági fogyasztó van, akinek kell valamilyen rezsit fizetnie, egyáltalán nem meglepő, hogy 2014 után 2018-ban is a rezsicsökkentéssel kell majd operálnia a Fidesznek, ha a lakosság orra előtt mézesmadzagot akar elhúzni.

Érdekes volt mégis a megfogalmazás, amivel Orbán Viktor élt. Mégis kitől kéne megvédeni a rezsit? A világpiactól, amelynek árai már a magyar árak alatt sunnyognak? Érzi valaki úgy, hogy a rezsicsökkentés veszélyben lenne? Hiszen a Fidesz eddig is kénye-kedve szerint csökkentett, nem számolva például azzal, hogy a kéményseprés behúzása miatt konkrétan a lakosság életét veszélyeztetik...

Kérdés, hogy a folyamatos rezsiharcba belefáradt, és tartozásait maga előtt görgető százezrek hisznek-e még abban, hogy ami az elmúlt 4 évben nem sikerült (kikeveredni az adósságból), az 2018 után megvalósulhat?

Az biztos, hogy a Fidesz a rezsiharcban sem tett mást, csak a szokásosat. Két részre osztotta az országot: gazdagokra, akiknek még többet hagy a zsebében, és szegényekre, akik megelégszenek néhány száz forinttal is, a nagy rezsiharc győzelmi sarcaként.

Ha mindez nem lenne elég, akkor most Kósa Lajos még bedobta a tutit is: lesz nemzeti konzultáció a miniszterelnök úr által megnevezett legfontosabb kérdésekben, tehát a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is. Hurrá. Hagyjuk is az olyan kicsinyes szempontokat, hogy miért éppen az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezés véghajrájában tesz úgy a Fidesz, mintha érdekelné a nép véleménye.

De mégis mit lehet kérdezni a rezsicsökkentésről? Megvédjük? Legyen? Menjünk el a falig? Vagy megint csak arról van szó, hogy kidobunk egy laza milliárdot, hogy a postás szétszórhassa újra a miniszterelnök úr álságos kérdőívét, amelyben biztosít arról minket, hogy a nép szavára hallgatva megvédi nekünk a rezsicsökkentést akár az egész világgal szemben? Most, 2017 tavaszán, amikor nagyon kell a Fidesznek, hogy egy kicsit összerántsa a szétzilált tábort.

Pedig a felháborító menekültellenes nemzeti konzultáció, az agymosásra és pénzherdálásra tökéletesen alkalmas uszító plakátkampány, majd az azt követő népszavazás már megmutathatta volna, hogy nem minden esetben sikerül a kormányzati ideológiát letolni az emberek torkán. Persze, a rezsi más dolog, hiszen a pénzünkről van szó.

Győztünk, győzött az ország!

Győztünk, győzött az ország!

A Momentum Mozgalom felhívására Budapest népe 266.151 aláírást gyűjtött az olimpiáról szóló népszavazásért. A választókorú lakosság majd 16%-a aláírta az íveket, és ezzel az elmúlt 7 év első, nem spontán felháborodásból fakadó, hanem előre megtervezett, végigvitt ellenzéki győzelmét ünnepelhetjük!

vegso_szam.jpg

Győztünk. Győztek azok, akik csak szimplán aláírták. Azok, akik napokon át fagyoskodtak az utcán, a pultok mögött, kopogtattak a lakásokban. Győzött a kezdeményező Momentum, aki tökéletesen végigvitte ezt a kampányt. Győzött a négy párt, amely lényegében az elejétől fogva támogatta a gyűjtést: az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. De győzött mindenki, aki vidékről vagy Budapestről csak drukkolt. Sőt, győztek még azok is, akik nem támogatták a népszavazást.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Ez a győzelem megmutatta azt is, hogy egy jól megtervezett kampány, egy elérhető cél, pár ellenzéki párt és az emberek akarata mennyire durván meg tudja változtatni a közvéleményt! Még 2017 médiaviszonyai között is, ha egy ügyet jól elmagyaráznak és jól végigvisznek, és nemcsak a médiában, hanem az utcán is kap nyomatékot, akkor az emberek meg fogják érteni, mi a valódi érdekük. Bebizonyosodott, hogy hazugság, hogy az emberek birkák vagy nemtörődömök lennének, egyszerűen csak el kell jutni hozzájuk, és ez az a munka, amit nem kerülhetnek meg az ellenzéki pártok és mozgalmak. Hiszen míg a kampány előtt körülbelül fele-fele volt az olimpiát ellenzők és támogatók aránya, addig a kampány végére 68-26-ra módosult ez az arány, az olimpiát ellenzők javára.

Éppen ezért, ezután a gyűjtés után minimálisra csökkent annak az esélye, hogy Magyarország és Budapest megkapja a 2024-es olimpiai rendezési jogát, hiszen a NOB közvélemény-kutatásában 60%-nyi támogatóra van szükség, hogy nekünk adják a rendezést, erre pedig nincs most esély. Így már a népszavazás nélkül is győztünk és kivédtük, hogy a Fidesz ebben a kérdésben eladósítsa az országot, miközben szétlopják a rendezés költségeit.

Itt tudósítottunk az aláírásgyűjtés hajrájáról, percről-percre.

A Fidesznek nem sok lehetősége maradt. Egy évvel a választások előtt, ha elcsalják az aláírások számát, vagy ha eltolják a népszavazás időpontját, ha semmibe veszik több százezer budapesti lakos akaratát, azzal akkora botrányt kavarnak, amely jó eséllyel az így se túl biztos 2018-as kétharmaduk elvesztésébe kerülhet. Sőt, akár az 50%-os mandátumtöbbségük megingatásához vezethet. Ha Budapest, azaz a kormánypárt visszalép a pályázattól (mert ne dőljünk be, itt nem Tarlós István, hanem kizárólag Orbán Viktor dönt), akkor népszavazás nélkül is elérte célját és győzött a Momentum Mozgalom kampánya.

Ha pedig kiírják a népszavazást, a jelenlegi adatok szerint óriási vereségbe futnak bele, és mivel Budapesten mindig 10-12 százalékkal nagyobb a népszavazási hajlandóság, mint országosan, könnyebb a mozgósítás, még egy bojkott mellett, is van esély egy érvényes népszavazásra.

Tehát 2017-ben úgy tűnik, sarokba szorult a Fidesz. Nem véletlen, hogy a kormánypártok ideáig nem is reagálnak érdemben, próbálják elkenni a népszavazás kérdését sajtótájékoztatóikon, és a fővárosi közgyűlésre mutogatnak.

Ezt a győzelmet pedig meg kell jegyezni, elemezni kell, és tanulni belőle. Mert ha komolyan vesszük ezt a győzelmet, azt az erőt, amit az ad, hogy egy alulról jövő kezdeményezés lényegében tönkreverte a Fideszt, akkor elindulhatunk azon az úton, amikor az emberek visszaveszik a közügyek irányítását, saját és közösségük sorsának alakítását!

Legyen ez az aláírásgyűjtési kampány az első pont, és lássunk hozzá a többihez!

Az utolsó nap: 266151 aláírást adott le a Momentum – percről-percre az olimpiáról szóló népszavazás aláírásgyűjtésének hajrájából

Az utolsó nap: 266151 aláírást adott le a Momentum – percről-percre az olimpiáról szóló népszavazás aláírásgyűjtésének hajrájából

Ma kiderül, hány aláírást sikerült összegyűjtenie a Momentum Mozgalomnak, tehát az, hogy van-e esély az olimpiai népszavazás kiírásának. A Momentum Mozgalomnak pénteken 16 óráig kell az aláírási íveket leadnia,ezért pénteken már csak délelőtt 11-ig gyűjtenek 5 fővárosi helyszínen.

A Kettős Mérce tegnapelőtt reggel óta percről-percre közvetíti az eseményeket, előző két napi közvetítésünk itt és itt olvasható. Közöljük az aláírásgyűjtés részeredményeit, válaszolunk a legfontosabb kérdésekre, összefoglaljuk, mi történt a kampányban, mi a népszavazás tétje, és elmondjuk azt is, hogyan tovább, ha összegyűltek az aláírások. Együtt izgulunk az olvasókkal a kampány végén.

vegso_szam.jpg

„Vadat és halat, s mi jó falat” - ki jár jól az áfacsökkentéssel?

„Vadat és halat, s mi jó falat” - ki jár jól az áfacsökkentéssel?

"A Földművelésügyi Minisztérium indítványozza egyes vadhús és a halhús áfájának 5 százalékra mérséklését annak érdekében, hogy az egészséges, jórészt bio élelmiszerek szélesebb fogyasztói rétegekhez juthassanak el" - jelentette be Fazekas Sándor a huszonnegyedik Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Nézzük meg alaposabban, mit érzékelhetnek majd a „szélesebb fogyasztói rétegek” az áfacsökkentésből!

halvad.jpg