Vágó Gábor az LMP parlamenti képviselője, a párt szóvivője, a parlament lakhatási bizottságának alelnöke email-ben adott nekünk interjút. Kilakoltatási moratóriumról, a párt elveiről, és a szólásszabadság tüntetésekről kérdeztük.

KM: Sokat foglalkozik mostanában a lakás és devizahitelesekkel. Ha az eladósodottakon segít az állam, az nem olyan, mintha azt mondanánk, "nyugodtan baszd el" az állam úgyis megment? Ez nem egy rossz üzenet?

VG: Jelenleg sok százezren vannak a kilakoltatás szélén, ez egy kritikus helyzet, amiben a kilakoltatási moratórium szűkítésével tízezrek kerülhetnek majd az utcára, miközben a hajléktalan ellátórendszert leépíti a Fidesz. Nem azt mondjuk, hogy az állam fizesse ki a bedőlt hiteleket. Mi azt szeretnénk, ha létrejöjjön egy olyan lakásszövetkezet, amelyben a résztvevő hitelesek, az állam, az önkormányzatok és a bankok is érdekeltek. Ez megteremtheti a szociális bérlakás szektor kiterjesztését, ami azért fontos, mert miközben az önkormányzatok folyamatosan adják el a tulajdonukban lévő ingatlanokat, a fiatalok vagy a szociálisan rászorultak esélyei a lakáshoz jutásra borzasztóak. Pedig a lakás az önálló egzisztencia alapja.

KM: A Tárki 8%-on mérte az LMP-t februárban és márciusban is, eközben a párt lecserélte szinte az egész választmányát, ha jól megy a párt szekere, miért kellett ezt a lépést meghúzni?

VG: Új struktúrát alakítottunk ki. Területi delegáltakat választottunk a választmányba, hogy erősítsük
belső demokratikus működést és hálózat bővülését. Emellett szakmai felelősök is bekerültek a vezető testületbe, akiknek az egyes részterületek összefogása és ellenőrzése lesz a feladata Az új
struktúra magával hozta, hogy régi-új arcok kerültek a választmányba, de többen is voltunk már választmányi tagok az „újak” közül az elmúlt időszakokban. Tehát semmiképpen nem beszélhetünk politikai irányváltásról, ez egy egyszerű belső strukturális változás.

KM: Azt mondja nem változott az irányvonal, tehát az LMP még mindig az ökopolitikai párt. Mit jelent akkor pontosan ez az ökopolitika?

VG: Az ökopolitika egy politikai minőség, ami Európában évtizedek óta létezik. Mi Igazságos társadalmat szeretnénk, ahol nem lecsúszás, hanem a munkából való felemelkedés áll az emberek előtt. Szeretnénk megújítani a demokráciát, és nem pedig leépíteni, ahogy most az állampártként viselkedő Fidesz teszi. Szerintünk a közügyekben való részvétel biztosítása, a valódi sajtószabadság megteremtése, a mindenkori hatalom fékeinek és ellensúlyainak erősítése a működő demokrácia garanciái. Ezeket a célokat kell elérnünk, illetve létrejöttüket segítenünk. De ezek mellett fel kell készülnünk a globális élelmiszer és energia válságra is, ki kell alakítanunk Magyarországon egy fenntartható vidék és energiapolitikát a jövő generációk számára. Mi ezt értjük ökopolitika alatt.

KM: A másik kijelentés, ami gyakran elhangzik az LMP-vel kapcsolatban az a konstruktív ellenzékiség, ezt, hogy érthetjük, ha az LMP-ről beszélünk?

 VG: Ez az ökopolitikai minőség. Mi minden kérdést egyenként megvizsgálunk, attól függetlenül, hogy azt ki terjesztette be. De az Orbán kormányhatalom központosításához, gazdaságpolitikai improvizációjához, ami szerintünk hosszú távon a társadalom kettészakadásához fog vezetni, és a hatalom szegényellenes politikájához, nem fogunk asszisztálni. Pláne nem ahhoz a cinikus attitűdhöz, ami a Lázár vezette Fidesz frakciót jellemzi. Ennek ellenére vannak olyan kérdések, amiben támogattuk a kormánypártot, vagy egyet tudtunk érteni a többi parlamenti párttal.

KM: Ez a fajta politikai felfogás hogyan viszonyul ahhoz, hogy az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban?

VG: Az alkotmányozáshoz kapcsolódó álláspontunk egyszerű: Ha megvannak a demokratikus alkotmányozás sarokkövei: részvétel lehetősége a hosszabb folyamatban, a népszavazással való szentesítése, és az Alkotmánybíróság széles jogköreinek konzerválása; akkor részt veszünk, jelenleg ezek a feltételek nem állnak fenn. A Fidesz most úgy néz ki, nem akarja, hogy széles nyilvánosságban megmérettessék az új Alaptörvény, sem azt, hogy a mindenkori hatalomnak legyen egy erős korlátja az Alkotmánybíróság személyében, ezért nem teljesítették a demokratikus alkotmányozási folyamat feltételeit, mi pedig így nem tudunk részt venni.

KM: Volt, aki leszidta, amiért önre szavazott, vagy az LMP-re, de őt nem képviselik az alkotmányozásban?

VG: Igen, többen kérdezik: Akkor mi most nem is dolgozunk egyáltalán? Ilyenkor egyrészt elmagyarázom, hogy mi nem kivonultunk az alkotmányozásból, hanem a Fidesz nem vet be minket azzal, hogy nem teljesítette a feltételeket. Egyébként pedig dolgozunk, mi ez alatt idő alatt azokkal a dolgokkal foglakozunk, amikkel a kormánypárti képviselők az alkotmányozás közben nem fognak. Korrupciós ügyeket tárunk fel, bemutatjuk az egykulcsos SZJA és a közmunka program megnyirbálásának nem éppen pozitív következményeit, Javaslatokat fogalmazunk meg az elesettek, a hátrányos helyzetűek, a munkából kirekesztettek védelmében. A képviselőink sokat utaznak az országban és próbálják tudatosítani a választókban, hogy a Fidesz gazdagoknak kedvező politikája hogyan eredményezi az ország ketté- és leszakadását. Reméljük világossá tudjuk tenni, hogy a Fidesz az alkotmányozással csupán saját kormányzásának kudarcáról próbálja elterelni a figyelmet. Mi pontosan azt teszzük, ami egy képviselő feladata.

KM: A szólásszabadság-tüntetésen azt mondták a szónokok nincs párt, ami tudná képviselni az ő érdekeiket. Az LMP miért nem tudja képviselni őket, miért nem az LMP szervezett tüntetést a szólásszabadság mellett?

VG: Ez igen jó kérdés, mert úgy érzem, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk a szólásszabadság kérdésében. Javaslatokat fogalmaztunk meg, hajnalig tartó vitákon vontuk kérdőre a Fideszt a sajtószabadság miatt. Legtöbbször válaszra sem méltattak. Többekkel beszéltem abból a mozgalomból, és úgy érzem, hogy az elvárásoktól nem áll messze a mi munkánk. De valóban egy hajnali részletes vita, ahol pontról pontra cincáljuk szét a törvény minden egyes elemét, nem olyan szexi dolog, mint egy több tízezres tüntetés, menő fellépőkkel. Pedig a sajtószabadság kérése a részletszabályozáson múlik. Egyébként azt gondolom, hogy a Fidesz hatalmi nyomulását, és a Jobbik erőszakkal való fenyegetését egy erős állampolgári nyomással lehet igazán ellensúlyozni. Annak különösen örülök, hogy sokakban megerősödött az állampolgári öntudat, és kiállnak az emberek a jogaikért, közösen fellépnek a közügyekben. Nem gondolom, hogy egészséges lenne az az elmúlt húsz évben jellemző tendencia, hogy pártok rátelepednek az állampolgári mozgalmakra. Az LMP-nek, mint egy civil szférából kinőtt pártnak elemi célja a civil mozgalmak megerősödése. Még akkor is, ha nem mindenki az LMP-re szavazna a mozgalomból a következő vasárnapi választásokon.

KM: Az LMP budapesti párt, hogyan tervezi megszólítani a vidéki embereket, budapesti témákkal?

VG: Nem budapesti párt az LMP, hanem magyarországi! Nagyon aktívak vagyunk a vidéki képviselő testületekben is. A hipermarket stop, az élelmiszer önrendelkezés témája tipikusan a vidékieket érint igazán. De a lakhatási válság, az elszegényedés, a közmunkaprogram megvágásából fakadó ellehetetlenülés és munkanélküliség is mindenkit érint az országban.

Ha 2014-ben összeférhetetlen lesz a polgármesteri pozíció és az országgyűlési képviselőség, Vágó Gábor Kecskemét polgármestere vagy országgyűlési képviselője lenne inkább?

VG: Én mindig ott fogok dolgozni, ahol a legtöbbet tudom, hozzátenni az ország megújításához, de nem biztos, hogy ezt mindig politikai szerepben tudom megtenni. Most úgy érzem, hogy a Parlamentben hasznára tudok válni az országnak, itt tudom megvívni a csatákat a Fidesszel az ország érdekében, illetve itt tudok legtöbbet tenni azért, hogy beinduljanak azok a folyamatok, amiket az LMP is képvisel. Nem tudom, mit hoz a jövő, ha indulok a következő választáson, akkor, a munkám alapján döntenek majd a választópolgárok.