Orbán Viktor ma akciótervet jelent be a parlamentben, a legszegényebb családok megsegítésére. Nagyon helyes, tényleg borzasztó dolog nincstelenek lenni, de ez a bejelentés kicsit álszentnek hangzik az Orbán kormány szegényeket érintő politikája után.

Az Orbán kormány politikája eddig valamifajta különösen értelmezett (mert a tanárok, orvosok az alap polgári értelmiségi szakmák pont nem férnek bele) középosztály megsegítéséről szólnak, akiken kívül igazából eddig nem sokan jártak jól a kormány gazdaságpolitikájával, aki a gazdagoknak adókedvezményt a szegényeknek pedig munkát biztosit, miközben a szegénységből való kitörés esélyét csökkenti. Csakhogy ez a munka nem mindig egyenlő a megélhetéssel, a szegénységben tartott generációk pedig sose fognak „jó állampolgárai lenni az országnak”.

Az egykulcsos adórendszernél kell talán a legkevésbé magyarázni, miért nem a legszegényebbek jártak jól. Az adórendszer - ami a belső fogyasztást akarta élénkíteni ma már tudjuk sikertelenül - a 100 ezer forint körül keresőket borzasztóan rosszul érintette. Például egy a gyerekét egyedül nevelő bruttó 90 ezret kereső 3 gyerekes szülő kicsivel kevesebb pénzt keresett 2011-ben mint 2010-ben. Ha pedig reálbért nézünk, ezt nevezhetjük drasztikus csökkenésnek is.

A közmunkánál - ha esetleg munkanélküli lenne a családfenntartó - először 4 órára csökkentették az elvégezhető munkaidőt, ezzel egyrészt elvették az esélyét, hogy a közmunkából az állást nem találok megtudjanak élni, másrészt sok helyi program megvalósítását, a közmunka hasznos felhasználását is nehezítették. Hiszen a szociális juttatásokat egy minimális munkavégzéshez kötötték, így az önkormányzatoknak érdekévé vált mindenkit közmunkásként foglakoztatni, hogy meglegyen a bejelentett munkaideje. Majd nyáron 13 ezer forinttal 47 ezer forintra csökkentette a közmunkások bérét.

A devizahitelesek megmentésében, ahol a probléma leginkább a megtakarítás nélküli kiskeresetűeket érinti, hiszen ők azok a kik kevésbé tudják finanszírozni adósságukat, a Fidesz egy olyan javaslattal élt, ami megint csak a leggazabbaknak kedvez. Csak az tud élni a megoldásként kínált végtörlesztéssel, aki egy összegben kitudja fizetni a hitele maradékát, ez pedig nagyarányú készpénzt, vagy újabb banki hitel felvételét eredményezi. Csakhogy banki hitelt nem mindenki kap, és legkevésbé azok a családok , akinek a legnagyobb szüksége lenne a devizaspirálból való kikerülésre.

Kisebb fajsúlyú, vagy csak áttételesen a szegények és szegényebbek (lásd alsóközéposztály) helyzetét érintő intézkedéseket még sorozatban lehetne mondani, de mi egy dolgot emelünk még ki. Az oktatást, hiszen ez az a lehetőség, amivel ki lehet törni a szegénységből. A tankötelezettség 18 éves korról 16 éves korra való levitele, illetve a tankötelezettség gazdasági szempontú kezelése érinti a legjobban.

A Fidesz tavalyi intézkedése szerint, ha egy gyerek bizonyos számnál nagyobb hiányzást ér el, akkor kirendelnek a család egy szociális munkást, aki kvázi bevásárol nekik, így nem kerül hozzájuk készpénz, csak árú. Ez az intézkedés az uzsorások kijátszásának egyik legalapvetőbb módja lett, hiszen így az uzsorások nem tudnak pénzt elvenni. Ez mára azt eredményezte, hogy az uzsorások álltal zsarolt családok sokszor inkább nem járatják a gyereküket iskolába.

A tankötelezettség leszállítása pedig nem csak azt eredményezi, hogy egyfajta természetes kiválasztódás jön létre (sicc), a rossz tanuló gyereknek nem kell iskolába járniuk, nem zavarják a többieket. Sokszor a szegény sorsú családokban inkább elhajtják a gyereket dolgozni, attól függetlenül, hogy milyenek a képességei. Az is előfordul, maga a család tartja vissza a kiskorú gyereket a kitörés lehetőségétől, mivel a tanulásból még nem láttak eredményt. Bár persze sokaknak ez egyszerű, hát inkább éljenek meg, mint tanuljanak kérdéssé silányul, ezek a szituációk legtöbbször nem ilyen egyértelműek csupán kis nüánszokon múlnak.

Tehát, ha valamit várhatunk Orbán Viktor bejelentésétől, ha reménykedhetünk a szegény sorsú családok megsegítését illetően, akkor olyan intézkedéscsomagot kell hozni a Fidesz-nek, ami ezeket a téves intézkedéseket, és problémákat kompenzálja. Ami valóban lehetőséget add a szegényeknek a kitörésre, a megélhetésre.