Lázár János egyéni képviselői indítvány formájában beadta a Fidesz választási törvényjavaslatát. A lassan 5 hónapos Áder féle javaslathoz képest a tervezet nem lett arányosabb, sőt még erősebben a győztes mindent visz elve felé mutat. Számításaink szerint egy 40%-os párt ideális esetben a mandátumok 70%-át is elviheti, míg elképzelhető, hogy egy 5%-os pártnak csupán 3 képviselői hely jut a parlamentben. A Kettős Mérce elemzése:

Fotó:Index.hu

Az új rendszer egy egyfordulós választás lesz, ahol 199 képviselői hely lesz megszerezhető. 106 egyéni mandátum mellett az országos (és egyben kompenzációs) listáról 93 képviselő jut majd be a parlamentbe. A kompenzációs szavazatok alakulásánál van az eddigi legnagyobb csavar. Míg eddig a győztes képviselők az arányosság elve miatt nem vitték tovább a szavazataikat a kompenzációs listára, a törvényben még nem is az 50% feletti szavazatokat viszik tovább (ahogy az Áder féle javaslatban is volt), hanem kivonják az eredményükből a második legtöbb szavazott kapó jelölt szavazatait és így állapítják meg az országos listára jutó szavazatszámot. Az induláshoz 9 megyében és Budapesten kell listát állítani, országos szinten legalább 36-ot. Egy választókerületi lista felállításhoz 1500 kopogtatócédula kell, hiába ígérte meg Lázár ennek csökkentését. Felállításra kerül egy nemzetiségi lista, illetve a határon túli magyarok is leadhatnak egy szavazatot a pártlistákra.

Így nézne ki most a választás:

Az új rendszer hatásának bemutatásához a Szonda Ipsos (jobboldali elfogultsággal nem vádolható) 2011. novemberi, a választani tudó biztos szavazókat bemutató kutatását vettük alapul. A kutatás szerint most vasárnap a Fidesz: 43%-ot, az MSZP 27-et, a Jobbik 20-at míg az LMP 8%-ot kapna. 1% szavazna a Demokratikus koalícióra, és még 1% más pártra.

A 106 egyéni választókerület közül úgy számolunk, hogy a Fidesz 104-et szerezne 1-et, 1-et pedig a Jobbik és az MSZP. A határontúli szavazatoknál ugyanúgy az itthoni kutatási adatokkal számolunk, mivel erről információ nem áll rendelkezésünkre. 250 ezer határontúli szavazóval számolunk, 5 milliós itthoni résztvevő mellett. Az egyéni töredékszavazatoknál pedig azt vesszük alapul (az egyszerűség kedvéért), hogy mindenhol ugyanígy szavaznak, mint az országos listán.

Ebben az esetben a Fidesz a töredékszavazatokból kb 16%-ot szerezne (hiszen mindenhol a második MSZP szavazatszámát vonnák le a győztes Fidesz-es jelöltektől), míg az országos listáról 43%-ot. A többi párt ugyanannyi töredékszavazatot és határon túli szavazatot szerezne, mint az országos listán.

A Fidesz így 2150 ezer szavazatot kapna az országos listáról, 1350 ezer töredékszavazatot, és 107.5 ezer határontúli szavazatot. Így a listára vonatkozó összes szavazataik száma 3567,5 ezer lenne. Az MSZP mindenhonnan 27%-ot szerezne így az összes szavazatuk száma 2767.5 ezer szavazat lenne, a Jobbik összes szavazat száma 2050 ezer, az LMP-é 820 ezer összes szavazat lenne. Ez a leosztásban azt adná ki a Fidesz a mandátumok 38,75%-val 36, az MSZP 30,06%-al 28, a Jobbik 22,27% mellett 21, míg az LMP 8,9%-al 8 mandátumot szerezne az országos listáról.

Tehát az egyéni és az összes mandátumokat összeadva a Fidesz 140, az MSZP 29, a Jobbik 22, míg az LMP 8 mandátumot szerezne.  Ezzel a Fidesz 43%-os eredménnyel a mandátumok 70%-át szerezné meg.

Összehasonlításként az LMP 52.5 ezer szavazó után kapna egy mandátumot, az MSZP 49 ezer a Jobbik 52.5 ezer míg a Fidesz 16 ezer után. Arányos mi?

Érdekes megnézni, mit hoz a győztesek töredékszavazatának bevitele a rendszerbe, azaz miben tér el, ha enélkül számolunk. Ebben az esetben a Fidesz 105 mandátumot szerezne, az MSZP 47-et, a Jobbik 35-ot, az LMP 12-et. Tehát a Fidesz féle győztes-túlkompenzáció nélkül is többséget szerezne a 43%-os párt, de csak a parlamenti helyek 53%-val.

Értelmezés:

Országos listás szavazatok: A választásokon a pártokra (nem az egyéni képviselőkre, hanem a pártlistára) leadott szavazatok száma, ennek része a határon túli szavazat.

Egyéni jelöltre leadott szavazatok: A választásokon az 

az egyéni jelöltre (nem pártokra, hanem a képviselőjelöltekre) leadott szavazatok száma.

Határon túli szavazat: A következő választástól a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők is szavazhatnak, de egyéni képviselőre nem, csupán pártlistára.

Szavazatszám: A valós nem egyéni jelöltre (mármint most cikkünkben) leadott szavazatok száma, az országos listára itthon és a határon túl leadott szavazatok.

Töredékszavazat: Az országos listás mandátumok kiszámításánál a szavazatszám mellé hozzáadják az egyéni jelöltre leadott szavazatok két fajtáját. Egyrészt hozzá kerül a párt minden egyéni képviselőjének szavazatszáma ha nem nyert a saját választókörzetben, illetve ha nyert, akkor megkapja azt a szavazatszámot amivel többet szerzet mint az adott választókerület második helyezettje.

Összes szavazat: A töredékszavazat és az országos listás szavazatok együtt 

(mármint most cikkünkben)

Országos listás mandátum: A töredékszavazatokból és az országos listás szavazatokból (lásd szavazatszám) összeadott összes szavazatszámból, arányosan számolják ki.

Egyéni mandátum: Az egy választókerületben legtöbb szavazatot szerzett képviselő kapja meg.

De a pártok most lényegtelenek is, hiszen a preferenciák változhatnak, ami viszont nem lényegtelen, hogy maga a választási rendszer bünteti a kispártokat. Ha megnézzük, egy 5%-os párt, ami a választókerületek felében tud csak jelöltet állítani, 3 azaz 3 mandátumot szerezne. Egy 5 milliós választásnál 2150 ezer szavazatra (a Fidesz eredménye a fenti példában) 141, míg 250 ezer szavazatnál (5%-os eredmény) 3 mandátum jutna. A nagyobbik párt 14 ezer szavazó után kapna mandátumot, míg a kisebbik 88 ezer szavazó után ebben az extrém esetben.

Ez a választójogi törvény nem a kormányozhatóságot teszi lehetővé, hanem olyan aránytalanságot visz bele a rendszerbe, ami teljesen felesleges. A rendszer a szavazókat egyértelműen a nagyobb pártok felé tolja, a kis és a közepes pártokat eljelentékteleníti. A szavazatok 30%-val, amennyiben nincs nagyobb párt, már egyszerű többséget lehet szerezni, illetve ha nincs 20% feletti párt, akkor könnyen kétharmadot is. A rendszer 15% alatt, ami a magyar szavazóképes állampolgárok ugye 15%-át jelenti, gyakorlatilag ellehetetlenit minden pártot. Megszünteti a koalíciós kényszert és a tömbök közötti párbeszéd szükségességét.

Ez a törvény ebben a formában elfogadhatatlan, hiszen teljesen életidegen a magyar választói akarattól. Az ellenpéldaként felhozott angol választási rendszer olyan körülmények között született, ahol az akkori elit (nemesség) két pártból állt, ezért az egyik nyer - másik nyer szisztéma teljesen természetesen illett magához a választói preferenciákhoz (az amerikai rendszert pedig felhozni teljesen felesleges, hiszen az amerikai politika szinte minden elemében eltér a kontinentálistól) képest. Ellenben Magyarországon jelenleg 4 párt van a parlamentben, az elmúlt 20 évben pedig volt példa többre is. A választók akarata nem tükrözi egy ilyen rendszer felállítását. A magyar választók - ahogy a két új párt bejutása is mutatta 2010-ben - igénylik a sokpárti demokráciát.

A napokban az új választókerületi határokról is készítünk egy elemzést.