Az összefogás tök jó dolog. Én is össze szoktam fogni a zoknikat, úgy rakom el őket, összefogom az újságot is, hogy ne essen szét. De azért napi 24 órában ezt csinálni szükségtelen és felettébb mulatságos dolog lenne. Az összefogás pontosan akkor érték ha van mögötte tartalom, és akkor kell, ha van célja.

Január 2-án egy nagy összefogás fog tüntetni az Opera előtt, Orbán Viktor ellen. Ez egy tök fontos dolog, ott kell lenni tüntetni kell, erőt kell mutatni Orbán Viktorral szemben. 2014-ben biztos lesz valamifajta összefogás, hiszen erre kényszeríti a pártokat a választójogi törvény, de 2012 nem kell, hogy az összefogás éve legyen.

A magyar politika két rákfenéje az erőpolitizálás és a 0 szintű politikai emlékezet. Az összefogás szükségessége pedig emiatt a két fogalom miatt merül fel. Az erőpolitika lényege, hogy mi kedves állampolgárok hozzászoktunk, hogy arra kell szavazni, de még figyelni is arra kell, aki jól odabasz. Kényelmesen ülünk a fotelban és várjuk, hogy a média elhozza a híreket, hogy a pártok odabasszanak.

Sajnos ezzel pont a lényeg veszik el az értékek szerinti politizálás. Ki kíváncsi arra mi az ökopolitika, megújul-e a szociáldemokrácia Magyarországon? Senki. Viszont, hogy ki kurva anáyzik jobban Orbán Viktorra arra mindenki. Így marad ez az egyetlen vízválasztóvonal, a két vagy már három szekértábor között. És ebben a pillanatban, már nem számit semmi más, nem számit, hogy az egyik párt kitüntette a rendőrkapitányt, aki békés (oké és nem békés) emberek ellen küldte a rendőrségét, aki szakmai hibákat vétet. Nem számit a korrupció, a tehetetlenség, a szociális intézményrendszer elhanyagolása, az ország egyes részeinek kicsinálása, nem számit az elmúlt 21 év megannyi bűne. Pedig számit, ezért tartunk itt, ezért van kétharmad, és végső soron Orbán takarodj. Az elmúl 21 év politikusainak felmentése a jelenlegi helyzet okozásában pontosan annyira szűklátókörűség, mint az elmúltnyolcévezés.

Összefogásra van szükség. De értékekre, politikai elhatározásra, programra még nagyobb. Azok a pártok és személyek, akik az összefogásban keresik 2012 mikéntjét, akik gyorskocsi utcai koalíciót vizionálnak, csak messiást keresnek, illetve etetik a népet. Ha valaha negyedik köztársaságot akarunk építeni, annak nem lehet alapja egy összefogás, annak a kőkemény politikai verseny lehet az alapja. Merthogy kell hozzá valami program. Az nem elég, hogy lesz még köztársaság, hogy hú Orbán eltakarodik, ettől nem lesz jobb az ország. Attól lesz jobb ha politikai programok és víziók versengenek, ha lehet választani, merre vinnék Magyarországot! Mert hogy ez a demokrácia, és nem az, ha kiállunk a kékesteőre, és egy kurva nagy hangszóróba üvöltjük: demokráciát.

Azt fel kell építeni, védeni kell, és nem hagyni elveszni. Jelenleg nem a demokráciát védjük, csak az esélyt, hogy egyszer lesz valami ilyesmi ebben az országban. Ehhez kell összefogás, egyes ügyekben, sőt még talán választási együttműködés is. De pár tüntetésen egy esetleges együttműködésen kívül versengő pártrendszer kell, sok párttal, még többel. Különvéleményekkel és programokkal. De ez a program nem lehet az összefogás, abból még nem lesz kenyér. Az összefogás nem lehet a politikai közbeszéd legfőbb tárgya, mert akkor baszhatjuk. Arról kéne beszélni, milyen országban akarunk élni, mit akarunk kezdeni az öngondoskodással, a piacgazdasságal, a mélyszegénységgel, a mezőgazdasággal, hogyan lesz itt pénz, hogyan lesznek munkahelyek, miként lesznek demokratikus intézményrendszereink, szabad sajtónk. Erről pedig nem szól az összefogás. Anélkül viszont felesleges az összefogás.

A mi üzenetünk 2012-re az, kerüljétek az összefogást hirdető politikai kalandorokat, és kérjétek számon a sarkos véleményeket a pártokon minden témában. Menjetek, ki tüntetni oda ahova gondoljátok, és vegyetek részt a civil életben amennyire időtök engedi. Aztán meglátjuk lesz-e olyan párt, vagy szövetség, aki megérdemli, hogy leváltsa Orbán Viktort.