Az Európai Parlament plénumában a frontok szinte változatlanok. A Néppárt képviselői a három órás vitában továbbra is védték Orbán Viktor kurzusát és a Fidesz kottájából énekelve kettős mércével vádolták a baloldali frakciókat. Utóbbiak élesen visszautasították a „baloldali összeesküvés“ vádját és az európai értékek és alapelvek védelmét kérték számon nem csak a magyar kormányon, de a Bizottságon és a Tanácson is. Szájer József átvette Morvai Krisztina szokásos szerepét és zaklatottan elcsukló hanggal emlékeztetett a 2006-os szemkilövetésekre és a békés állampolgárokkal szembeni rendőri terrorra.
Az elmúlt hetek fényében nem túl meglepő, ámde annál lényegesebb változás 2011-hez képest annyi volt, hogy az Európai Bizottság elnöke ugyancsak harciasan kérte számon az Orbán-kormányon az európai szerzôdések és törvények tiszteletben tartását. Barroso – aki személyes jelenlétével is demonstrálta a vita fontosságát – szigorúan diplomatikus szavakkal ugyan, de egyértelmûen rosszallásának adott hangon annak kapcsán, hogy Orbánék a sarkalatos törvények meghozása folyamán az EB, az IMF és az EKB véleményét több pontban nem vették figyelembe. Kitért továbbá arra is, hogy az egyes törvények EU-konformitásán túl a magyar demokrácia minőségével kapcsolatos kritikákat komolyan kell venni és a demokratikus alapelveket minden tagállamnak kötelessége betartani. Barroso emlékeztette Orbánt, hogy a demokráciával, a jogállamisággal, a sajtószabadsággal és egyéb szabadságjogokkal kapcsolatban felmerült aggályok eloszlatása közös érdeke Európának, a magyar kormánynak és a magyar embereknek, hiszen pláne a jelenlegi gazdasági helyzetben ezek alapvető követelmények az állampolgárok, partnerek és befektetők bizalmának helyreállítása érdekében. Amennyiben a magyar kormányfő jól figyelt, a sorok közül – vagy ha onnan nem, akkor a Barroso mellett ülő Vivianne Reding alapjogi biztos szúrós tekintetébôl – kiolvashatta, hogy a Bizottságban eldőlt, hogy maximális szigort fog alkalmazni és az alapjogi értékek megsértése miatt indítható szerződésszegési eljárást se tartja kizártnak.
Orbán beszédében a Fidesz által már a múlt héten az EP alapjogi bizottságában beharangozott kommunikációs vonalat követte: Szavai szerint kormánya az országot az európai válság közepén katasztrofális állapotban, az államcsőd kapujában vette át, amiért gyors és átfogó reformokra volt szükség. Büszkén sorolta, hogy az új alkotmánnyal, a sarkalatos törvényekkel és több száz egyéb törvénnyel szinte minden fontos területet megreformáltak. Ennek köszönhetôen, hazudta szemrebbenés nélkül a plénum szemébe (hogy a vita végén aztán ô maga vádolja meg kritikusait „felsorolhatatlanul sok“ tárgyi tévedéssel) , sikeresen leszorították az államháztartás hiányát és csökkentették az államadósságot. Egyébként meg már a médiatörvénynél bevált stratégiával (és arra hivatkozva) teljes együttműködést igért az Európai Bizottságnak, jelezve, hogy a kritizált problémák „könnyen, egyszerűen és gyorsan“ orvosolhatók. Külön kiemelte azt is, hogy a sokat kritizált új alaptörvénnyel kapcsolatban mindeddig az EU részérôl egy jogi kifogás nem merült fel.
A szocialista frakció nevében az osztrák Hannes Swoboda kihangsúlyozta, hogy nem csak egyes törvényekkel van gond, hanem a Fidesz demokráciafelfogásával. Orbán Viktornak példaként a nemrég elhunyt Václav Havelt ajánlotta figyelmébe, aki hozzá hasonlóan harcolt a kommunista rendszer ellen, de hatalomban is hű maradt a demokratikus, jogállami elveihez.
Guy Verhofstadt egy listát lobogtatott, melyen elismert nemzetközi szervezetek – az EBESZ, az Európatanács, a State Department, az Európai Központi Bank, az IMF, az EB és továbbiak – által felhozott több mint 30 súlyos probléma volt felsorolva az Orbán-kormány törvénykezésével kapcsolatban. A liberális frakció vezetője hangsúlyozta, hogy ezen túl még olyanok mint az Amnesty International, a Human Rights Watch és egyéb nemzetközi civil szervezetek, valamint a magyar ellenzék is rengeteg kritikát megfogalmaztak, melyek mind-mind az európai alapértékek sérüléséről szólnak. Verhofstadt a kollégái (itt elsôsorban a néppártiakra gondolva) felelősségét hangoztatta, hogy ezen vádak tisztázására szükség van az EU-s szerződések 7-es cikkelye szerinti procedúra elindítására.
Daniel Cohn-Bendit szokott formáját hozva most kevésbé Orbánt, mint inkább a Néppártot támadta. Megrökönyödve kérdezte Joseph Daul néppárti frakcióelnököt, hogy tényleg megbolondult-e és komolyan gondolja-e, hogy Magyarországot az EU 2004-ben egy sztálinista alkotmánnyal engedte be tagjai közé. Ezután széles mosollyal az arcán köszöntötte Hillary Clintont, Angela Merkelt és Alain Juppét az „európai baloldal összeesküvésénk
A vita egyik legmókásabb mozzanata akkor alakult ki, amikor a német liberális képviselô, Alexander Graf Lambsdorff arról kérdezte néppárti kollégáit, hogy mi a véleményük a jogállamiság állapotáról akkor, amikor Magyarországon a fideszes EP-delegáció volt vezetôjének, Szájer Józsefnek a feleségét nevezik ki a bíróságok teljhatalmú uralkodójának. Erre reagálva Áder János azt követelte az éppen felszólaló Ulrike Lunacektôl, hogy Lambsdorff nevében kérjen bocsánatot a nők efféle diszkriminációjáért. Lunacek – úgyis mint veterán nôjogi aktivista – válaszában visszautasította a feltételezést és kedvesen kioktatta Ádert, hogy természetesen akkor is kritizálnák az esetet, ha Szájer úr történetesen – bár a magyar törvények ezt sajnálatos módon nem engedik – egy férfival élne házasságban,
Az Orbánt tavaly még élesen támadó, azonban tegnap EP-elnökké megválasztott Martin Schulz a vitát összeszorított foggal, semlegesen vezette, a legvégén azonban nem állhatta meg, hogy Orbán Viktort – aki záró szavaiban a keresztény meggyőződésének európai jogosultságát hangoztatta – kedvesen emlékeztesse, hogy a pluralizmus egy igen fontos európai alapérték.
Összegzésképp elmondható: Az Európai Bizottságot már sikeresen maguk ellen hergelte a magyar kormány. A tegnap megnyitott eljárások mellett még egy sor más ügy is előkészítés alatt áll. Bármennyire is állitja Orbán, hogy egy-egy ilyen az EU-ban mindennapos dolog: az, hogy egy tagország joganyagát a Bizottság szőnyegbombázás alá vegye és a kormányfőt az EP plénuma elôtt az EB elnöke személyesen oktassa ki a demokratikus értékek fontosságából, az példátlan az EU történelmében. A Néppárt egyelôre még szolidáris, ami egy alapértékek megsértésére alapozott eljárást kizár – de ez a szolidaritás már náluk is egyre nagyobb feszültségeket szül. Angela Merkel hétvégi szavai egyértelmű üzenet a Fidesznek, hogy ne feszítse túl pártcsaládja türelmét. Kérdés, hogy a Szentkirályi utcában értik-e a figyelmeztetést.
---
A teljes vita visszanézhető (ill. nemsokára leiratokban olvasható) az Európai Parlament honlapján, mely a vita során – feltehetôleg a váratlan magas terhelés miatt – elérhetetlen volt.
http://www.europarl.europa.eu/ep-live/hu/plenary/search-by-date?date=20120118
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Daniel Cohn-Bendit igazi arca 2012.02.06. 18:06:21
Trackback: Nem tüntethetsz március 15-én a kormány ellen? 2012.01.19. 01:20:42
Trackback: Matolcsy György életrajza 2012.01.19. 01:19:34
Trackback: Orbán Viktor életrajza 2012.01.19. 01:18:21
Trackback: A dakota leszáll a lóról? 2012.01.19. 00:49:25
Trackback: A dakota leszáll a lóról? 2012.01.19. 00:49:25
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.