Azt mondja a Magyar Villamos Művek vezérigazgató helyettese, hogy nehéz helyzetben van a negyedik mobilszolgáltató. Tudjátok, az, amelyik március végén alakult az állam pénzéből. Vagyis a miénkből. Hát ez bizony probléma!

Azt is mondja Bánfi László, hogy életbevágóan fontos, nemzetgazdasági okokból elengedhetetlen, hogy a cég üzleti terve titokban maradjon. Mégpedig azért, mert egy 110 százalékig telített piacon nagyon nehéz új ügyfeleket találni, főleg egy olyan piacon, ahol már van három másik szereplő évek, évtizedek óta.

És azt is mondja az MPIV Zrt., vagyis a negyedik mobilszolgáltató résztulajdonosa, az MVM, hogy azért kell titokban tartani az üzleti tervet, mert ha meglátják azt a versenytársak, akkor nagyon gyorsan cselekedni tudnak és a negyedik mobilszolgáltató még nehezebb helyzetben lesz.

Bánfi mindezt egy, az Indexnek írt levelében tudatta. Az Index szerette volna megismerni a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek által létrehozott konzorciumában létrejött MPIV szindikátusi szerződését, és a megvalósíthatósági tanulmányt. Ez utóbbi tartalmazza azokat az okokat, amely alapján a tulajdonosok úgy döntöttek, kicsengetnek 10 milliárd forintot egy frekvenciára. Végül is állami cég, az állampolgároknak talán jogukban áll tudni, mire mennyit ad ki az 500 millió forintos alaptőkével elstartolt cég.

Az MVM indokai persze érthetők: ki akarná kifecsegni azokat az üzleti fogásokat, amelyeket fel akarnak használni a versenytársak ellen? Igen ám, de itt jön a képbe a TASZ, meg az a fránya információszabadságról szóló törvény. Mert az meg azt mondja, a közfeladatot ellátó társaságnak el kell számolnia a nyilvánosság előtt. A Posta, az MFB meg az MVM hogy, hogy nem, állami vagyonnal gazdálkodó társaságok, vagyis közfeladatot látnak el. Így csak a műszaki, technikai megoldásokat és a know-how-t titkolhatják el, a tevékenységük túlnyomó többségéről igenis kénytelen számot adni az a felől érdeklődő újságíróknak.

Amúgy én nem félnék az MPVI helyében, hogy a nagy versenytársak elszipkázzák az ügyfeleket. Például az állami intézményekben, minisztériumokban, háttérintézményekben nagyon sokan használnak mobiltelefont, sokuknak bizony céges mobiljuk van. Erősen kétlem, hogy ha majd elindul a Mi mobilszolgáltatónk, nem bontják fel a szerződést a T-Mobile-lal, hogy a magyar államot magyar mobilcég segítse a kommunikációban.

A céges flottakedvezményt esetleg hívhatnák Gyorsnaszádnak. Az már úgyis olyan jól cseng.