„Nem bírom tovább. Mindenki szar körülöttem!!” (Hoffer Eszter az Anyátok köztből)

 „Kedves neoliberális barátaim!...Just do it”

(Alkibiadész77, kommentelő) 

Dogmatikus szendergéseinkből amiket a nyári nap heve okoz, kirángat mindig az ellenzéki netes sajtó mantrája, a blogvilág muzsikája.

A mostani téma a szokásos:

„...Csak magamutogatás, szereplési vágy és pozícióharcok – és húzódozás az igazi feladatokra való felkészülés, az igazi munka elvégzése elől, Mondhatni: immár „közveszélyes munkakerülés” folyik ellenzéki köreinkben…’

Erre így felel Varánusz igazmondó baritonja:

 „A mostani politikátoknak és a semmire önbizalmatoknak annyi értelme van, mint kandisznón a mellbimbónak?”

 Munkakerülés, lumpenkedés, ez a Te neved, ellenzék!

Ez az a szokásos sületlenség amit most már Varánusz is, korábban Tóta W írogatott, meg pár nagy szakértő, hogy az ellenzék impotens kasztráltak kórusa, főleg az LMP.  

Főleg az LMP, mert aki zöld az zöldfülű, a vadkelet meg nem a gringóknak való, s ahogy Majka papa mondja képzelt gyermekkoráról: „nálunk az ilyenek nem élték meg  a huszas éveiket.” Meg hát egyébként is „nem akarnak összefogni. ”Összefogás nélkül pedig nem lehet leváltani a Fideszt, mert Orbán szeméből lézert lő, fenekéből meg propagandát, és nálunk még még milliók hisznek a felcsúti eszmében. Állítólag, és a Századvég alapítvány szerint, és az ellenzéki sajtó persze bekajálja ezt. Hát igen, ilyenkor igazat kell adni TGM-nek: a magyar sajtó az elsüllyedt U-47es tengeralattjárók alatt úszik békés hullámsírjában.  Főleg az ellenzéki sajtó. Nem úgy mint a Das Bootban, innen nincs felmerülés, kamerad.

Az LMP politikai taktikáját lehet bírálni. Helyenként ügyetlen, máskor katasztrófálisan naív. Megint máskor valóban ügyes. De mindig ügyesnek kell lenni a rodeón. Viszont minden kritika lényege az hogy elismerem a másikat legitim tárgyalópartnernek, megpróbálom megérteni az álláspontját. Nem pedig pozicióharcos, kisszerű makinak festem le, akire nyolc emelet magasból köpöm a szotyihéjjat.

Azért nincs még összefogás, mert az MSZP nem lett hitelessé miután oly sokáig korruptá válva lejáratta magát és nem tett elég gesztust az ellenzéki erőnek. Mert az LMP nem akar SZDSZ lenni és betagozódni egy skatulyába anélkül, hogy nyerne vele valamit és anélkül, hogy tagjai ebbe beleegyeznéek. Mert a DK-t még mindig egy lejárt politikus vezeti, akinek sokan nem akarnak kezet nyújtani. (Tetszik, vagy nem tetszik.) Mert az új pártok gyengék, a társadalom fásult, anyagilag-szellemileg kimerült, a Fidesz jó intrikus és a kezében van a média és a steksz.

Erre nincs megoldás két lépésben. Bár lenne. De ne akarjunk okosabbnak látszani, és csak Luminozó mágus látja a jövőt az ezotévében.

Az a helyzet, hogy hosszú nevelődési folyamatnak kell megtörténnie a magyar demokráciában. A választópolgároknak a politikusok meddő szidása helyett a problémákra és a megoldásokra kell koncentrálnuk. Mondjuk úgy, hogy elolvassák a pártok programjait és észben tartják ígéreteiket, majd számonkérik. És nem zsigerből ítélnek.

Itt jön be egy  másik legenda is: Nincs program.

„Ehhez programok kellenek, hogy az ellenzéki diskurzus középpontjában álljanak – ám ilyenek igazából nincsenek” 

Főleg az LMP-nek nincs programja, (szokták mondani) állítólag, mert az hogy leláncolják magukat, meg körbebiciklizik az életfát az ugye nem program. Nagyot csalódtunk a zöldekben, Jávor Benedek egyszer sem fagyizott a Ferivel. (De a Vonával meg ették a pisztáciát!) Persze, nagyon is kell program, csak hát nem azért nincs összefogás mert a 4K mondjuk nem ír programokat.

Két kattintás egyébként az LMP programja, nekem ennyibe került megtalálni. Ha egyik kezeddel neoliberális fánkot eszel a másikkal még megtaláhatod, és a billentyűzet se lesz zsíros. És aztán persze lehet fikázni, mint a progresszív blog szerzője, Piefke teszi.

„Szóval: adva van egyrészről az a magyar társadalom, amely fél évszázada nem képes megtermelni a saját fenntartásához szükséges erőforrásokat, másrészről pedig adva van egy ökopárt, az LMP, amelynek prominensei nem is tartják ezt döntőnek egy társadalom életében – illetve olyan „alternatív egérutakat”

Aha. Szóval mégis van program, de ahelyett hogy az elempé „megtanítaná a magyarnak a kapitalizmust” mindenféle hülye kiskapukat keres. A helyzet az, hogy az ökopolitika lényege annak belátása, hogy a korlátlan kapitalizmus újratermeli a szegénységet, és ez márpedig rossz. Ezért van szükség olyan állami beavatkozásra, ami átgondolt közgazdasági elvek alapján történik, pl. az oktatás fejlesztése, zöld munkaprogramok, a spekuláció megadóztatása.

Olyan nincs hogy „a kapitalizmus”. Kapitalista berendezkedések vannak, s ezek közül a legsikeresebbek mára egyértelműen a társadalmi egyenlőségre törekvő, keményen szabályozott, ugyanakkor mégis szabadpiaci skandináv jóléti államok, plusz a munkavállalók és munkáltatók között korporációkkal közvetítő német állam. Most nem akarok illetéktelenül vasárnapi kisiskolát játszani, de nem menjünk már vissza megint Adam Smith-hez, gyerekek...Meg ehhez a piacimádó gumimaci liberalizmushoz, ami oh de nagy sikereket ért el eddig is.

A fatökű ellenzék legendája már biztos helyen van a nemzeti legendáriumban, olyan hungarikum mint a lecsó. Ezért vonja le Piefke a következtetést:

„Ha lennének az ellenzék soraiban olyanok, akik a maga teljességében látnák át a problémát és nem csupán egy-egy részletét ragadnák meg, arra építve az egész politikájukat, akkor már régen nem lenne kérdés, hogy ki vezesse az ellenzéket és ki köré szerveződjön az: az vezesse, aki tudja, hogy merre, hová kell menni és aki tudja a helyes választ.”

Ez a mítoszok világa. A Nagy Gondolati Szintetizátor megmondja az Élet Értelmét, és a nép majd a lobogója köré gyűl. Senki se fog libsizni, fasisztázni, mindenki meglátja az objektív eszmét, egyesül benne, és Mesterházy meg Jávor meg Gyurcsány nem piccsognak tovább, hanem önként átadják neki a koronát, mert ha nem, akkor lesz nemulass. Ébredjetek már fel: nem lesz ilyen! A bölcsek köve nem létezik!

A valóságban sajnos nehéz munka tudatosítani a problémákat és azok valódi,(gazdasági, szociológiai stb) hátterét az olyan mítoszok ellenszelében mint mondjuk az antiszemitizmus, vagy a konspirációs teóriák. A valóságban valószínűleg lesz megegyezés, de oda rohadt egy út vezet.

„llúzió abban bízni, hogy a legtudatosabb választók majdcsak odaállnak egy „összetákolt olajfát” támogatni – mert mivel ők a legtudatosabbak, jól tudják, hogy egy tákolt olajfa semmire sem lenne jó. Akkor inkább otthon fognak maradni és nem mennek el „feliratkozni” sem.”

Ez ám a „tudatos választó”, inkább otthon marad, a Sors meg csessze meg. Egyébként a választópolgárt se kell agyatlan baromnak nézni, nem biztos hogy ha nincs valami nagy ellenzéki összeborulás máris elfordul az ellenzéktől „mert a Fidesz legalább egységes”. Ember, akitől a Viktor az utolsó petákjait elvette szerinted ilyen agyhalott lesz?

„Kinek kelljen az ő segítségek?” –idézi szerzőnk kommentjében Zrínyit, akit hajánál fogva rángatott a kontextusba.

Hát neked, barátom, ha teljes ellenzéki összefogást akarsz. Vagy alapítsatok valami „kapitalizmus vagy halál” überpártot, oszt jónapot. 

B. I.