A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) január 29-ére demonstrációt hirdetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a tüntetésről az információkat itt találod) elé a bányászok elmúlt években elvont jogosultságaival kapcsolatban. A szakszervezet titkársága válaszolt a Mérce kérdéseire:

KM: Mit követelnek a bányamunkások a szerdai demonstráción?
BDSZ: A bányász társadalom aktív munkavállalói, nyugdíjasai és érdekképviseletük továbbra sem mondanak le a korábban megszerzett jogosultságairól és kedvezményeiről, így többek között arról, hogy:
a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozók megtarthassák speciális bányásznyugdíjra való jogosultságukat. Ez a lehetőség már két éve nem vehető igénybe, holott a szénkülfejtéses bányákban dolgozók munkakörülményei és ezek felmérésekkel bizonyított egészségkárosító hatásai ezt feltétlenül indokolttá teszik.
a nehéz bányamunka következtében egészségkárosodást szenvedett munkavállalók megtarthassák a korábban érvényben lévő rokkantsági nyugdíjjogosultságukat. Jelenleg csak a legalább 10 év földalatti idővel rendelkezőknek biztosított a jogosultsága, a külszíni bányászoké azonban a mai napig nincs rendezve. Továbbá azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a rokkantsági felülvizsgálatok sokszor sértő és megalázó módon folynak le.
a földalatti munkát végzők jogosultak legyenek korábbi átlagkereset-számítási kedvezményeikre.

KM: Miért döntöttek úgy, hogy a tüntetés eszközéhez nyúlnak?
BDSZ: A 2012. január 1-jétől életbe lépett törvényi változások (a korhatár előtti nyugdíjakról és szolgálati járandóságról szóló törvény, valamint a megváltozott munkaképességű emberek ellátásairól szóló törvények módosításai) a bányászok több társadalombiztosítási jogosultságának megvonását eredményezték. Ezért már ezek kihirdetése előtt mielőbbi egyeztetéseket kezdeményeztünk a minisztériummal. Sajnos ezek nem jártak eredménnyel, ezért 2013. január 29-én megtartottuk első, ezer fős demonstrációnkat.
Ezek után sajnos a 2013-as év nagy része levélváltásokkal telt el, illetve két egyeztető megbeszélés is történt, de ezeknek nem volt érdemi eredménye. A minisztérium nem támogatta a szénkülfejtéses szakmai nyugdíj átmeneti szabályozására vonatkozó, kompromisszumra törekvő javaslatunkat sem, ezért döntött úgy a BDSZ elnöksége, hogy 2014. január 29-ére ismételten tüntetésre hívja a bányászokat.

KM: Most olyan ellátásokkal kapcsolatban mennek az utcára, amelyek a bányász szakmában alapvetően benne rejlő súlyos terheket kompenzálják. Milyen körülmények között, milyen feltételekkel dolgoznak a bányászok a 21. században Magyarországon? Ezek a körülmények milyen következményekkel járnak a munkásokra nézve?

BDSZ: Mindenre kiterjedő fiziológiai, orvosegészségügyi mérések igazolják, hogy a bányagödörben végzett munka tartós egészségkárosodáshoz vezethet. A munkakörülmények hasonlóak, mint a föld alatt dolgozóknál: a bezártság érzetén túl a szélsőséges hőhatások, a szálló por, az erős zajhatások, a többműszakos munkarend, a több emelet magas gépekre történő feljutás, mind a szervezet fokozott igénybevételével és komoly veszélyekkel járó folyamatok.
A fentiekből adódik, hogy az ilyen munkakörülmények között dolgozó bányászok nem tudnak teljes értékű munkát végezni 60 évesen. Ezt a nehéz fizikai munkát az érintettek azért vállalták, mert volt egy várományuk, hogy korábban elmehetnek nyugdíjba.
Az elmúlt évek során azonban a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozó munkavállalók elveszítették azt a jogosultságukat, hogy 30 éves bányászati szolgálati idővel nyugdíjba mehessenek. Súlyosbította a problémát még az is, hogy az érintettek még a korkedvezményes munkaköri jegyzékben sem szerepelnek, így a korkedvezménnyel megvalósuló korhatár előtti ellátással sem tudnak élni. A nehéz munkakörülmények között dolgozók egyik pillanatról a másikra veszítették el több évtizedes jogosultságukat.

KM: Tervezik-e, hogy később ezekkel a mélyebben gyökerező, strukturális ügyekkel kapcsolatban is erősebb, látványosabb érdekérvényesítésbe fognak?
Amennyiben a mostani demonstrációnk sem járna sikerrel, azt tervezzük, hogy tavasszal újabb tüntetést tartunk, melyre meghívjuk a külföldi szakszervezeti partnereinket. Megkeressük a problémáinkkal az országgyűlési képviselőket. Ezek az akciók addig tartanak, amíg a céljainkat, akár kompromisszumok árán is, el nem érjük.

BDSZ: Vannak-e olyan ágazatok, szakmák, esetleg más társadalmi csoportok, amelyekkel együtt tudnak működni az érdekérvényesítésben? Folytatnak, illetve terveznek ilyen együttműködéseket?
A tavaly év végén alakult Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) és az Ipari-Energiaipari Szakszervezetek Szövetsége tagszervezeteként eddig is együttműködtünk más ágazatok képviselőivel a munkavállalói problémák megoldásában, támogattuk egymás jogos követeléseit. Az Autonóm Szakszervetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egyesülésével létrejött új szövetség, az MSzSz mostantól még erőteljesebb fellépésre ad lehetőséget.

KM: A szerdai demonstrációval kapcsolatos közleményükben nemzetközi összefogásról is beszélnek. Ezen a szinten kik lehetnek a szövetségeseik?
BDSZ: A BDSZ tagja az ipari szakszervezetek nemzetközi és európai szövetségének (IndustriALL Global Union, IndustriALL Europe) és mindkét szervezet támogatja törekvéseinket. Főleg az európai tagszervezetekkel van közvetlen kapcsolatunk, hisz évek óta rendszeresen találkozunk a német, lengyel, cseh, francia, bolgár bányász kollegákkal. Az IndustriAll Europe Szociális Párbeszéd Szakpolitikai Bizottságát a BDSZ elnöke vezeti.

KM: Hány tagja van a szakszervezetnek? Tevékenységük le tudja fedni az egész országot, elérik az érintett szakmák képviselőinek minden rétegét?
BDSZ: Szakszervezetünknek több mint húszezer tagja van, mely teljes mértékben lefedi az ország minden régióját és az általunk képviselt szakmákban dolgozókat.

Az interjút készítette: Dósa Mariann