A tegnapi napon a Kettős Mérce blog tüntetést szervezett Ukrajna mellett és a Putyini agresszió ellen. Ezen a tüntetésen hangzott el, Köves Nóra lent olvasható beszéde:

Kedves barátaink, 

Putyin Oroszországa szombaton, a nemzetközi jogot, és az állami szuverenitást megsértve, tankokkal vonult be Ukrajnába. Abba az Ukrajnába, mely hónapok véres küzdelme után végre úgy érezhette, kivívta szabadságát. December óta az ukrán nép kétségbeesetten próbálta kivívni függetlenségét, egy olyan elnyomó rezsimmel szemben, amely gazdaságilag Oroszországhoz van kötve. Miközben lázasan szabadult volna béklyóitól, az orosz elnök pókhálójába került, és egyértelműen a nagyhatalmak játékszerévé vált. Az etnikai és politikai megosztottság ellenére a tüntetők jó része egy demokratikusabb, korrupció mentesebb országot képzelt el. Egy független országot, amelyiket senki sem rángathat dróton, nem zsarolhat és nem szállhat meg egyik napról a másikra, ha érdekei úgy kívánják. Ezeket az álmokat először Janukovics vérbe fojtotta, de miután a tüntetők kitartásukkal végül elüldözték őt, most Putyin próbálkozik hasonló módszerekkel, az erőszakkal.

Mi kelet-európaiak sajnos nagyon jól ismerjük ezt, 1956 és 68 emléke túl élénken él még bennünk. Tudjuk milyen, amikor az áldozatok árán kivívott függetlenségünket szovjet lánctalpak tiporják el. Ezért vagyunk ma itt, ezért emeljük fel szavunkat Ukrajna függetlensége mellett, és az orosz agresszió ellen.

Az ukrán fiataloktól most veszik el jövőjüket. Most fojtják vérbe forradalmukat. Most kényszerítik be őket abba a zsákutcába, amelyről 89-ben az akkor még fiatal magyar demokrata, a mai miniszterelnök beszélt. Ő már nem az a fiatal demokrata, hiszen Putyin diktatúrájával kötelezte el magát és országunkat. Mi azonban nem kérünk egy olyan szövetségesből, amelyik katonai erővel támad szomszédjaira.

Míg Csehország és Lengyelország, a történelmi múlt emlékei, és az emberi jogok tisztelete iránti elköteleződésből erőteljesen kiállnak Ukrajna függetlensége mellett, addig a magyar kormány gyáván hallgat. A hallgatásra pedig nem lehet kifogás a magyar kisebbségek helyzete. Éppen ellenkezőleg, erőteljesebben kellene kiállnunk a békéért, hogy az ukrajnai magyaroknak se eshessen bajuk. Úgy ahogy a lengyelek teszik, hiszen lengyel kisebbség is él Ukrajnában. 

Azonban úgy látszik, hogy az országunk szabadságát és önrendelkezését szerető és gyakran hangoztató miniszterelnök nem szolidáris azzal a szomszédos országgal, amelyik a szabadságáért küzd éppen. Mi azonban, akik ide eljöttünk, szolidárisak vagyunk az ukrán testvéreinkkel. Támogatjuk a rezsim alól való felszabadulási törekvéseiket, és aggódva figyeljük az országukat szétziláló eseményeket. Eközben aggódva figyeljük azt is, hogy országunk kormánya, éppen azzal a Putyini diktatúrával kötelezi el magát, amelyik láthatóan nem tiszteli más nemzetek szuverenitását, önrendelkezését, és fegyverrel akarja elsimítani a konfliktusokat. Mi nem ilyen jövőt képzelünk el Magyarországnak és Kelet-Európának! Ugyan a tegnapi napon érkezett egy hír arról, hogy Putyin beleegyezett az EBESZ bevonásába, de ne felejtsük el, hogy Putyin katonái egyelőre még a Krím félszigeten vannak, és ne felejtsük el azt sem, hogy nem érdemel hitelt annak az embernek a szava, aki decemberben még azt mondta, hogy egy katonai beavatkozás ezen a területen egyszerűen nonszensz.

Félreértés ne essék: az orosz kisebbség (mint minden kisebbség) jogait, legyen szó Ukrajnáról vagy más poszt-szovjet államról, valóban tiszteletben kell tartani, ez a békés egymás mellett élés fontos záloga. Ez azonban nem jogosíthatja fel Putyint egy fegyveres akcióra, és az egészen biztosan nem elfogadható, hogy az orosz parlament Ukrajna egész területének a megszállására adott engedélyt, kisebbségvédelem címszó alatt. Putyin jelenleg a Krím félsziget autonómia igényét gyarmatosításra használja, és fegyveres erőszakot alkalmaz a békés tárgyalások helyett, amely teljesen elfogadhatatlan. A Krím félsziget megszállásával Putyin épp azt teszteli, hogy meddig mehet el. És a világ demokratikus országainak, köztük Magyarországnak határozott fellépésén múlik, hogy itt megáll-e ez a folyamat, vagy tovább folytatódik a háború.

Legyen világos: Putyin hadüzenete a nemzetközi jogrend alapját kérdőjelezi meg, és ha ezt most hagyja a világ, akkor annak drámai következményei lesznek. Ebből pedig Magyarország nem vonhatja ki magát. Ez az ügy mindennél jobban rávilágít arra, hogy Putyin, gazdasági erejét politikai befolyásra használja. Magyarországnak máris árat kellett fizetnie ezért, hiszen a velük kötött hitelszerződés, úgy tűnik, hogy nagyban korlátozza a kormány megszólalási lehetőségeit. Ez arra int, hogy ne teremtsünk ilyen függő helyzetet, és ne kössük Putyin agresszíven terjeszkedő diktatúrájához országunkat. Ezért mi, békét, szabadságot és emberi jogokat szerető magyar emberek követeljük, hogy kormányunk álljon el az orosz hitelszerződéstől. Követeljük Putyin csapatainak azonnali kivonását Ukrajnából! Követeljük, hogy a magyar miniszterelnök álljon végre a sarkára es ítélje el az orosz katonai agressziót!