A Humán Platform ask.fm csatornáján lehetett kérdezni az alternatív Városliget terv elkészítőjét Bardóczi Sándor tájépítészt, mi most ezekből a kérdésekből állítottunk össze egy "interjút". A teljes kérdés és válasz-sor itt érhető el: http://ask.fm/HumanPlatform
Aki pedig többet akar tudni a Városligetről, szombaton délután 18 órakor menjen el az Olof Palme házba a Ligetbe, ahol többek között a Liget Projekt kitalálójával, Baán Lászlóval, György Péterrel, és más szakértőkkel fogja körüljárni a témát a Humán Platform.
Esemény linkje itt: https://www.facebook.com/events/298992283636483
Mi a fő gond azzal a tervvel, amely alapján át fogják építeni a Városligetet?
A legnagyobb gond az, hogy túlzott a beépítési arány. Ez összefügg a terhelhetőséggel. Jelenleg semmiféle átfogó terv vagy koncepció magának a parknak a rekonstrukciójáról nem született. Ha egy parkot egységként kezelek, az a minimum, hogy egy tervpályázati kiírásnak a parkról is kell szólnia, mert adott esetben ez a terv határozza meg hova kerülhetnek új épületek és építmények és nem fordítva.
Mivel a park egy 200 éves történeti park, az első tervezett közpark a világon, a park rekonstrukciójában a történeti hűségnek alapvető szempontnak kellene lennie. Tájépítészeti szempontból ez az eredeti, jól kutatott és dokumentált tájképi kert rekonstrukcióját jelenti, nem pedig a rá száz évre a parkra erőszakolt, az ezredéves kiállítás kapcsán kialakult szerkezet újratermelését. Szerintünk a Városliget olyan kultúrtörténeti kincs, amely nagyon sokat elmond a klasszicista Pestről és ennek a városnak a legnemesebb tradícióiról, a reformkorról, éppen ezért bármiféle fejlesztés a területén csak az örökségvédelmi érdekeknek és szempontoknak alárendelve képzelhető el.
De mi a gond azzal, hogy múzeomok érkezenek a Ligetbe, hogy kulturális központtá akarja tenni a kormány?
Városszerkezeti szempontból a zöldfelületi arány megőrzése és javítása a cél,s a parkra nehezedő használati terhelés csökkentése mellett. Ez bizonyos funkciók elköltöztetését jelenti (nem új funkciók behozatalát a parkba), összhangban a főváros által a Budapest 2030 tervben foglaltakkal.
A mai tervek legérzékenyebb és legnyomasztóbb része Budapest legfontosabb múzeumi épületének, a Magyar Nemzeti Galériának a park közepére történő elhelyezése. Képzeljük el: az a gyűjtemény, ami a Budai Várban is alig fér el, most megérkezne a Városligetbe. Ez az akár 40 méter magasra (10-13 emelet!) építhető épület uralni fogja a parkot, hozzá sétányok, utak vezetnek, közművesítését meg kell oldani, parkolókat, raktárbejáratokat, teraszokat, burkolatokat igényel az elhelyezése. Telepítése során a meglévő zöldfelület és évszázados fák pusztulnak majd el, bárki bármit mond. Egy ekkora épület építkezése bődületes terhelés önmagában is. Ha ez az épület ott megvalósul, akkor a Városligetről már csak mint Múzeumkertről beszélhetünk.
Ez semmiképpen sem illeszkedhet a Városligetbe? Értjük, hogy az építés nagy terhelést jelent, de utána?
A mostani terv épület-elhelyezéseinek barokkos húzásai új szerkezeti vonalakat fognak eredményezni, ezek pedig a történeti tájképi kertet egy alárendelő viszonyú kulisszává fogják silányítani. Aki ezt nem érti, a Városliget egészét, lényegét nem érti. Aki pedig egy területet nem ért, az ne is tervezze azt. Mi csak vendégek vagyunk a Városligetben, Budapest egyik legfontosabb városi szabadtéri fórumán. Nem pedig uralkodók. Úgyis mondhatnám, hogy egy kicsivel több tiszteletet a Városligetnek.
Ha ilyen markáns véleménye van arról, hogyan kéne kinéznie a Városligetnek, miért nem indult el a pályázatokon?
Eddig két pályázati konstrukció zajlott le a Múzeumi Negyeddel kapcsolatban. Az egyik az úgynevezett elhelyezési ötletpályázat volt. Ez egy alapvetően urbanisztikai pályázat volt, amelyben azt a kérdést tették fel a tervezőknek, hogy hol helyezhető el a Múzeumi Negyed. A bökkenő csak az volt, hogy a kiírásban benne volt a válasz is: a Városligetben. Ezzel nem lehet egyetérteni, a világ fejlett régióiban a kulturális városfejlesztés posztindusztriális területeken (volt ipari, kikötői területeken vagy szlömökön) történik és a legfőbb célja a leromlott vagy átalakítandó városrészek felemelése, nem pedig a meglévő zöldfelületi értékek elpusztítása.
A másik pályázati konstrukció pedig 4 új múzeumi épület elhelyezéséről szólt, építészeti tervpályázat, amely nem tűzte ki céljának a park meg- vagy áttervezését, csak új épületek megtervezését. Azon tehát azért nem.
De készített egy alternatív Városliget tervet, ez miben más, mint a kormányzati koncepció?
Bevonja a fejlesztésbe a Rákosrendezőt, több múzeumot más helyszínen képzel el (Fotó és Építészeti Múzeumot a Millenárison, az M csarnok megőrzésével és múzeummá való átalakításával), új épület helyett az Olof Palme házban képzeli el a Zene Házát, nem épít egyetlen új épületet sem a Városliget közepébe, helyette a PECSA lebontásával rehabilitálja a Nagyrétet, és egyetlen négyzetméter új épületet sem épít, egyetlen meglévő fát nem vág ki a ma meglévő zöldfelületen.
Mégis hogyan adná át a különbséget az ön terve és a kormány koncepciója között egyszerűen nekünk, laikusoknak?
A koncepció lényege 3 pontba sűríthető össze, ami inkább 10 alpont, ezek mindegyike fontosabb, mint új múzeumi épületek építése.
1. A PECSA és a volt BNV épületek elbontása és a terület visszaalakítása a Nagyrét részévé.
2. A Felvonulási térnek (ennek a sztálinista hagyománynak) a felszámolása, és a terület visszaintegrálása a Ligetbe. (Egye fene, egy része alatt lehet mélygarázs.)
3. A közparki infrastruktúra (gyalogutak, sétányok, vécék, pelenkázók, játszóterek, közvilágítás, öntözés, sportszerkölcsönzés, zöldfelületek) feljavítása és korszerűsítése, a trolik és a vadparkolás kivezetése a Ligetből a peremeire, illetve a Vágány utcai parkoló-lemez fejlesztésével, ezzel párhuzamosan a Kós Károly sétány autópálya bevezető szerepének megszüntetése a Vágány utcára történő áttereléssel vagy fizetőssé tétellel.
Viszont a kormány már döntött a régi koncepció mellett. Fog-e az Unió pénzt adni egy ilyen projektre? Mennyi a megvalósulásnak ön szerint az esélye?
Zéró. Nem a környezetpusztítás miatt, hanem azért, mert annak az esélye is a nullához konvergál, hogy Budapest, mint a legfejlettebb magyar régió fővárosa bármiféle uniós forráshoz jusson. A habzsidőzsi elmúlt, a városnak meg kell tanulnia gazdálkodnia, ehhez azonban az állambácsi pénzlenyúlásait kordában kéne tartani. Budapest ugyanis képes lenne a saját lábán megállni. Kérdés, hogy ezt akarja-e a politika.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.