A fontos szabadságjogi törvények közül az utolsó 1989-es jogszabályt, a gyülekezési jogról szóló törvényt készül most a FIDESZ szigorítani. Vagyis nyilván: tönkrevágni. Gulyás Gergely, akit úgy tűnik, kipörgetett a kormány az év végi hülyeség-ruletten, ezt többek között azzal indokolta, hogy ne lehessen a Kossuth téren „sátortáborozni”.

(Fotó: 444.hu)

A gyülekezési törvény lényegében huszonöt éve is ugyanilyen szellős volt, de a jogszabály alkalmazható, és van egy tisztességes rendőrségi szakembergárda, aki képes is erre. Nyilván kell a jogvédő szervezetek és a bíróságok kontrollja, de ha egy törvény és a joggyakorlat eredménye az, hogy egy demokratikus szabadságjogot az állam polgárai „használni” tudnak, akkor nincs vele különösebb dolgunk. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szinte egyetlenként ezen a területen szólt elismerően Magyarországról. Mindezek ellenére tényleg van tere a javításoknak, lehet finomítani a bejelentés szabályait, elgondolkozhatunk azon, hogy bevonjuk az önkormányzatokat a rendőrség helyett, ami csak egyfajta szakhatóság lenne, sőt az is felmerül, hogy minek olyan tüntetést bármilyen szinten bejelenteni, ami nem sérti a KRESZ szabályait: nem feltétlenül kell tehát szigorítani, de pontosítani érdemes sok helyen.

Kérdés, hogy mikor és hogyan tegyük jobbá a gyülekezési törvényt. Hát lehetőleg ne a Fidesz nyúljon hozzá. Hogy miért? Ne feledjük el eddigi húzásait: állami ünnepség ürügyén akarták szabotálni az ellenzéki tüntetéseket, éveken át tiltatták a Pride-ot és emlékezzünk arra is, hogy képtelenek voltak feloszlatni olyan tüntetést is, amikor nyíltan rasszista csőcselék dobálta meg romák házait Devecseren. A példák sora hosszú.

A Fidesznek leginkább akkor volt kényelmes a tágan vett gyülekezési jog, amikor Orbán Viktor rángathatta le következmények nélkül a kordont a Parlamentnél, s amikor a saját híveik „sátortáboroztak” az országház előtt hosszú hetekig.

Ha valamiben tehát biztosak lehetünk, az az, hogy a Fidesz nem azért módosít törvényt, mert az indokolt, hanem mert az neki érdeke. A jogállami jogszabály-előkészítés esélye eleve nulla: a kormány híres arról, hogy a szakmai álláspontokat, meg se hallgatja, vagy nevetséges határidőt ad a véleményezésre, és az álláspontokat röhögve dobja a kukába. Jegyezzük meg: Magyarország a negyedik alaptörvény-kiegészítés óta bizonyosan nem jogállam. Ha az új gyülekezési törvény esetleg alkotmányellenesre sikeredik? Sebaj, majd belegyurmázzák az alaptörvényükbe (hoppá, azt is milyen széles szakmai és társadalmi konszenzus kísérte). A Fidesz tehát, ne legyen kétségünk, azt csinál majd, amit akar, vagyis ami neki hatalmon éppen a legjobb. Borítékolható, hogy semmi másra nem készülnek, mint az egyik legfontosabb politikai szabadságjog adminisztratív elnehezítésére, arra, hogy kiiktatva a rendszerváltás utolsó nagy törvényét, gumiszabályokat alkossanak a különféle demonstrációk betiltására.

Kérdés az, hogy ez a tüntetőket az utcán majd mennyire fogja érdekelni.

Nemetsek Tibor