Egyre több hír jelenik meg az V. kerületben történt gyanús ingatlanértékesítések kapcsán, nemrég Juhász Péter feljelentést is tett bűnszervezetben elkövetett csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. Ha igazak a vádak, akkor a hatályos büntető törvénykönyv alapján akár 20 év börtön is várhat a bizniszben érintettekre.

(Fotó: Flickr/Rowan Z)

Ebben a posztban az egész történetnek csak egyetlen szeletét elemzem: mi a jogi helyzet akkor, ha tényleg azért béreltek ki – sokszor csak pár hónapra – ingatlanokat, hogy a bérlői pozícióra hivatkozva utóbb 30%-os kedvezménnyel vegyék meg azokat. Vagyis, ha a bérlet csak egy álügylet volt, de a valódi cél pedig kezdettől fogva az, hogy egy önkormányzati rendelet adta lehetőséggel élve, a piaci értéknél milliókkal olcsóban vegyenek meg V. kerületi ingatlanokat. A nol.hu cikke szerint az összes, ilyen módon biztosított kedvezmény 4 milliárd forint volt.

Hogy a napnál is világosabb legyen: ha egy bérleti szerződés megkötése majd a bérlemény eladása között egy-két hónap telik el, akkor nem nagyon lehet másról szó, mint színlelt bérleti szerződésekről. Ugyanis ennek az időnek elégnek kellett lennie arra, hogy az önkormányzat kijelölje értékesítésre az adott ingatlant – mivel a hírek szerint, a gazdálkodási tervnek ezen eladások nem képezték részét, ezért egyedi döntéseket hoztak róluk –, majd megtörténjen az értékbecslés és a szerződéskötés. Ez nem nagyon lehetséges másként, mint úgy, hogy a bérlet első napjától az adásvételt készítik elő a felek.

Márpedig a hírek szerint számos ilyen, pár hónap alatt végbement bérlet-adásvétel sztori is történt. És a tisztelt képviselők közül senkinek nem tűnt fel, az ellenzékieknek sem, hogy a bérlő esetleg vevő lehetett. (Halkan jegyzem meg: és nem értik a szocik, hogy miért tartják őket sokan egykutyának a fideszesekkel).

Ilyen esetekben egyébként az is kétséges, hogy a rendelet alapján lehetett-e biztosítani a 30%-os kedvezményt, mert annak értelmében az akkor jár, ha a bérlő korábban megfizette az önkormányzat által megemelt bérleti díjat, vagyis olyan tartós bérlet után került sor az ingatlan megvételére, amelyben a bérlő az inflációval emelt bérleti díjat is fizette. Mivel bérleti díj emelése évente március 1-jén van a szabályozás szerint, a felsorolt esetekben erre nem igazán kerülhetett sor. De ha ez nem is lenne, akkor is erősen kérdéses, hogy mennyire gondos az a közvagyonnal való gazdálkodás, amelynek során pár havi bérleti díjat beszed valaki, aztán ezen jogviszony alapján sokmilliós kedvezménnyel nyilvános pályázat nélkül eladja a bérlőnek a bérleményt. Legalább hanyag kezelésnek mondanánk ezt többen.

Ha a fentiek igazak, akkor két lehetőség van. Vagy nem volt bérleti szerződés kötésére irányuló szándék, és ezt tudta az önkormányzat is; ebben az esetben az értékesítéssel hűtlen kezelést követtek el, mert a vagyon kezelője tudta, hogy az ingatlan kedvezményes adásvételével vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak. A bűncselekményre kiszabható legmagasabb büntetési tétel tíz év akkor, ha azzal több, mint 500 milliós kárt okoztak. Akkor jöhet szóba ez a büntetés, ha folytatólagosan elkövetettnek minősülnek az egyes értékesítések, és az összes kár eléri ezt az összeget. Ha külön-külön kell értékelni az egyes ügyleteket, akkor az okozott vagyoni hátrány mértékétől függ a büntetési tétel, kétmillió fölött már egyenként is öt évről beszélünk, ami halmazatban hét és fél évre emelkedik. Ha az egész „bizniszre” bűnszervezetben került sor, akkor az alapcselekmény büntetési tétele kétszeresére emelkedik, vagyis húsz, illetve tíz évről beszélhetünk.

Abban az esetben, ha annyi bizonyítható egy büntetőeljárásban, hogy a bérlő a bérleti jogviszony létesítésével megtévesztette az önkormányzatot, de ezért az önkormányzati képviselőknek semmi felelőssége nincs (vagyis még hanyag kezelés kapcsán gondatlanságuk sem áll fenn az áron aluli értékesítés kapcsán), akkor a bérlő követhetett el csalást, hiszen vagyoni haszonszerzés céljából megtévesztette az önkormányzatot és ezzel kárt okozott. Ennek büntetési tétele már több mindentől függ, de nagyságrendileg hasonló, mint az előbb említett hűtlen kezelésé.

Van itt még valami, ami jogilag érdekes. Ha igaz az, hogy bérleti jogviszony kötésére nem irányult szándék, akkor a színlelt bérleti szerződések semmisek, azokat az önkormányzat határidő nélkül megtámadhatja. Sikeres megtámadás esetén pedig a nem létező bérleti jogviszonyra alapított kedvezmény is visszakövetelhető lehet.

Biztosan sokan vannak, akik azt mondják, hogy Polt Péter ügyészsége úgysem indít eljárást, olyat biztos nem, ami alkalmas lenne börtönbe küldeni az érintetteket. Lehet, hogy igazuk van. De a felsorolt bűncselekmények elévülési ideje megegyezik a bűncselekményre kiszabható büntetési tétel felső határával (ide nem értve az esetleges bűnszervezeti alakzat miatt duplázást). Így akár 2020 után is lehet majd nyomozni.