A miniszterelnök a francia vérontások apropóján élete eddigi talán leggusztustalanabb nyilatkozatát tette a magyar közszolgálati tévének. Bevándorlóellenes kirohanásával simán a Jobbik radikálisabb szárnyában is találhatná magát, bár félő, hogy szavai még ott sem arattak volna osztatlan sikert.
Nem tudom, hogy vagytok vele, de engem nem fog el az undor, ha más bőrszínű embereket látok valahol Európában, nem gondolkozom el Berlinben, hogy akkor tekinthetem-e még német városnak ezt a nagyon s sokszínű helyet, nem rettegek, amikor besétálok egy giroszoshoz, és a kínai kaja láttán sem gondolom azt magamban, hogy mi ez az undormány, amit a „tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős [?] kisebbség” képviselője itt ételként árusít. A bevándorlókat (és azok leszármazottait) nem tekintem semmilyen szempontból veszélyforrásnak, minthogy nem azok. Feltehetőleg a magyar lakosság jelentős részének soha nem volt semmilyen rossz tapasztalata az itt élő külföldi születésűekkel. Sőt, legtöbbjük azt is érzékeli, hogy (bármit is mondanak a gyűlöletkeltők) a bevándorlás Nyugat-Európa országait, vagy épp az Egyesült Államokat nem tette tönkre, sőt: a világ leggazdagabb államai közé tartoznak, ahol nem csak az odaszületettek, de egy csomó újonnan érkezett lakos is részesülhet a jólétből.
Persze tudom, hogy a jelenlegi magyar kormány arra büszke, hogy nálunk a férfi még férfi, a nő pedig nő, a domináns bőrszín a fehér, a kultúra meg „magyar”. De Európa ma már túl van azon, hogy az 1933-as értékrendet sírja vissza, tudja, hogy a fehérember semmilyen szinten nem felsőbbrendű, ezért, ha elég nyitott még tanulni is tud valamit a többi kultúrától.
De most akkor nézzük meg pár problémásabb pontját az Orbán-nyilatkozatnak.
Először is, nyilatkozatából nem derül ki, hogy ki a bevándorló. Mostani verbális ámokfutása így egyaránt érinti a „gazdasági okokból” idetelepedő, határon túli magyarokat, a Mercedesnél dolgozó német mérnököket, a Semmelweis Egyetemen tandíjat fizető iráni orvostanhallgatókat vagy a Prezi informatikusainak egy elég jelentős részét is. (Oké, aki háború elől menekül, az átmenetileg maradhat.)
Véleményem szerint mindannyian jogosan megsértődhetnek azon, hogy a miniszterelnök friss interjújában azt üzente nekik: örüljetek, hogy megtűrünk titeket Magyarországon, ha már nem ide születtetek. Majd stílusosan hozzáteszi, hogy szerencsére „a számuk sem növekszik úgy, hogy »az fejfájást okozzon«”.
Itt mintha már nem is emberekről, hanem a kertben elszaporodott kártevőkről beszélne.
Ennek fényében az sem meglepő, hogy a miniszterelnök a beszámoló szerint „abban reménykedik, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában.” Mert ugye a miniszterelnök szerint abban ismerszik meg a „higgadt, nyugodt elemzés”, hogy a különböző érvek mérlegelése előtt már meghatározzuk, milyen következtetésre fogunk jutni. Ez a megfogalmazás már kb. olyan, mintha azt mondanánk: nézeteltérésünk volt egy ismerősünkkel (vagy ismeretlennel), és érveinek higgadt, nyugodt elemzését követően jól bevertük a képét.
Meglepő, hogy a miniszterelnök ennyire nem próbálja meg még a látszatát sem kelteni annak, hogy kultúrember lenne, pedig korunk idegengyűlölői legalább veszik a fáradságot, hogy valami kulturáltnak látszó magyarázatot találjanak bevándorlóellenességükre: azt mondják például, hogy a bevándorló gyökerét veszti, elszakad a saját gyönyörű kultúrájától, és nem tud magával mit kezdeni a nyugaton, ezért jobb, ha otthon marad. Vagy csak nincsen neki hely a mi országunkban, hisz az őshonos magyarok sem tudnak elhelyezkedni. Vagy valami hasonlót, ami szintén elfogadhatatlan (hiszen mellébeszélés, és nem azt fejezi ki, amit tényleg gondolnak), de talán kevésbé megalázó az ideérkezőknek.
Orbán szavai viszont arról árulkodnak, hogy a bevándorlókat civilizálatlan, állatias lényeknek tekinti, akik csak felforgatnák Magyarországot, a béke szigetét. Hogy azok páran, akik korábban jöttek, nem tették ezt, az is csak a véletlen műve.
Nade, az orbáni retorika elemzését kövesse most a nyugati tapasztalat.
Ugye Orbán Viktor azt mondja: „A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani.”
Hogy ez miért baromság? A bevándorlás témájában születő tanulmányok (például ez) azt mutatják, hogy két csoport hajlamos gazdasági okokból egyik országból a másikba költözni (a kettő között persze van átfedés): az egyik a diplomások csoportja, a másik a fiataloké (azaz a negyven éven aluliaké). Ezek azért elég jól jönnek, ha azt vesszük, hogy Magyarországon, mint ahogy Európa egészében is, fogy és öregszik a lakosság.
Vagy, hogy egyszerűbben és populistábban fejezzük ki magunkat: nem lesz, aki fizesse a nyugdíjunkat.
Az Egyesült Államokban (jó, persze, az nem Európa) például egy csomó frissen végzett külföldi mérnök keres (és talál) munkát, a fiatalabb, képzetlenebb bevándorlók pedig azokat a fizikai munkákat vállalják el, amelyekre a helyben születettek már nem feltétlenül lennének hajlandók.
Megint csak az amerikai tapasztalat (és a Berkeley előbb beidézett tanulmánya) mutatja, hogy hiába érkeztek bevándorlók az országba, azok nem szorították ki munkahelyeikről az „őshonos” népességet. És voltak olyan közgazdászok is, akik azt tapasztalták, hogy a bevándorlók munkavállalása miatt nemhogy csökkent, de inkább nőtt az amerikai születésű lakosok átlagfizetése. A kilencvenes évektől például a bevándorlók érkezésével együtt nőtt az országba áramló tőke is, hiszen a befektetők látták, hogy bővül a munkaerőpiac, nő a termelékenység. Ráadásul azt is tapasztalták, hogy a bevándorlókra egy csomó ház körüli munkát is rá lehet bízni: takarítanak, kertészkednek vagy épp felügyelik a gyerekeket, ami azt jelenti, hogy a nők nagyobb arányban tudtak elkezdeni dolgozni. (Persze tudom, nálunk ez nem kívánatos, a nő legyen csak főállású anya, akár tetszik ez neki, akár nem.)
Aztán van itt egy európai példa is: Németországban, ahol jelenleg kb. hétmillió olyan ember él, aki nem rendelkezik német állampolgársággal (és akkor még nem is beszéltünk a honosított állampolgárokról, és a bevándorlók gyermekeiről, akik már állampolgárként jöttek a világra), a Bertelsmann Alapítvány munkatársai kiszámolták, hogy az átlag bevándorló életében összesen háromezer euróval többet fizet be adóként, mint amennyit szociális (vagy más állami) szolgáltatások formájában aztán ő maga kap. Ráadásul itt a kormány rájött, hogy a bevándorlás mekkora esélyt jelenthet a társadalmának, így egyre csak könnyíti a vízumszerzést, még annak ellenére is, hogy jönnek épp elegen a déli és keleti EU tagállamokból is a diplomás álláskeresők. És eddig nagyon úgy néz ki, hogy Németország ebből csak profitálni fog.
Ráadásul még a más kérdésekben példaképnek tekintett Oroszország is a bevándorlás megkönnyítésén fáradozik egy ideje, hiszen saját szilikon-völgyébe, a Szkolkovóba jórészt más országok magasan képzett, kreatív elméit csalogatná. (Hisz mennyire praktikus az már, ha más ország fizet az iskoláztatásukért, ők pedig megkapják a már munkára fogható szakembert. Nulla befektetés, hatalmas haszon.)
Hogy Magyarországnak miért kell kihasználni az alkalmat, hogy megint valami őrültséget csináljon, azt nem értem. Vagyis értem, ettől várja a miniszterelnök majd, otthon a rasszisták támogatását. De annyira jó lenne nem érteni.
Van viszont Orbán nyilatkozatában egy pont, amiben nem beszélt hülyeséget: „amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország.” – Ez bizony így van. Amíg az itt felnövők is inkább külföldön próbálnak boldogulni, amíg az oktatási rendszer romokban áll, az ország tőkevonzó-képessége pedig jóval elmarad a környező országokhoz képest, addig biztos nem akarja senki megrohamozni az országot. Mennek inkább Németországba, amit a Washington Post nemrégiben az új „ígéret földjének” nevezett.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.