Fizessenek a bankok, és viselje az ellenzék a felelősséget - nagyjából így foglalható össze a kormány Quaestor-javaslata, ami még így is csak hónapok múlva adna megoldást a Quaestor károsultjainak. A kormány szempontjai láthatóak: csökkenteni az elégedetlenséget egy nappal a Quaestor károsultjainak tüntetése előtt, és növelni a népszerűségüket két nappal a sorsdöntő tapolcai választások előtt.

A Rogán által tegnap bejelentett javaslatra ma Orbán reagált. Reggel a Kossuth Rádióban azt mondta, nehéz lesz a Fidesz-frakció javaslatát elfogadni (miközben egyértelmű, hogy egyeztettek), mert a kormánynak van egy megállapodása a bankszektorral, hogy nem rónak rájuk új terheket, de Orbán szerint azért megoldható a dolog. A tegnapi Rogán-tájékoztatóból pedig kiderült, hogy ⅘-ös törvényt csinált a Fidesz, a kártalanítás júliusra várható.

Rogán Antal elmondta: a kártalanítási alapba minden károsult beadná a kötvényeit - legyenek azok valódiak vagy fiktívek -, és ide fizetné be a Befektető-védelmi Alap (Beva) azt az összeget, amivel kártalanít. A Beva befizetését a befektetési vállalkozások egészítenék ki úgy, hogy az minden károsultnál lefedje a 30 millió forintot. A cégek csak megelőlegeznék ezt az összeget, majd amikor befejeződik a Quaestor felszámolási folyamata, illetve a csalások felelőseinek vagyonát bevonják az alapba, akkor a befektetési vállalkozások visszakapnák ezt a plusz befizetést - írja az Index.

Ezekből az információkból pedig könnyen összerakhatjuk a képet. A kormány kommunikációjának lényege, hogy hosszú politikai vitát fabrikáljon a kártalanításból, ahol az ellenség az ellenzék és a bankok, de nincs szó a kormány és az MNB hibáiról. Ugyanis a BEVA pénze lényegében a pénzintézetek és befektetőházak pénze, tehát a jelenlegi ügyben nem érintett cégeké. Ezzel fizetné most ki a kormány a károsultakat. Azt nem tudjuk, hogy mennyi pénz jön vissza a Quaestor vagyonából, de a maradékot a pénzügyi piac vétlen szereplői fizetnék ki. Majdnem, hogy egy új bankadóról beszélhetünk.

A BEVA pont azért késlekedik a bejelentéssel, mert feltehetően szerepvállalást kért az MNB-től, hiszen a jegybank hibái is hozzájárultak a kialakult helyzethez. Márpedig az nem járja, hogy az állam hibáit, félrenézését, a Quaestor fideszes kapcsolatai miatt kialakult helyzetet a bankok fizessék ki.

A kommunikáció pedig egyszerű. A károsultak (sajnos, de érthetően) magasról tesznek arra, ki fizeti ki a pénzüket, ők csak az egy hónapja tartó rémálomból akarnak felébredni. Csakhogy a bankszektorral való kifizetés és az MNB, a Fidesz és a kormány hibáinak el nem ismerése még nem menti fel valójában a kormányt a létező, de nem vizsgált hibák alól, így ez a rendezési kísérlet végtelenül cinikus. Ezután az is egyértelmű, miért emelné fel 30 millióra a kártalanítási határt a kormány. Mivel ő nem rak bele pénzt, nyugodtan akár 10 milliárdra is felemelhetné az összeget.

Ha pedig az ellenzéki pártok nem szavazzák meg a javaslatot, ők válnak hibássá, illetve a bankszektor, ahelyett, hogy azt néznénk, kinek kéne kártalanítani, és ki követte el a hibákat, amik ehhez az esethez vezettek.