Anyák napján felköszöntjük az anyákat, virágot, szeretet adunk nekik, jobb esetben azt, amit az év másik 364 napján. Rossz esetben csak a kiválasztott napon ismerjük el a munkájukat. Pedig valójában az anyaság és még inkább a háziasszonyi lét az egyik legkiszolgáltatottabb, és legkevésébé megfizetett munka a társadalmunkban. Persze a szeretet, a gyerek öröme fontos, és nyilván egy anya se cserélné el ezt. De azt már igen, amikor a szaros gatyát kell kimosni, este 10-kor nekiállni még mosogatni, amikor egyedül takarít segítség nélkül, és amikor reggel 6-kor felkel reggelit csinálni, vagy munka után még vacsorát is kell főzni.
Szerencsére ma már nem álltalános, de azért még mindig elfogadott a társadalom nagy része által, hogy a nőnek a konyhában van a helye. Számos nő egyetlen társadalmi szerepe, hogy a konyhában, a fürdőszobában, a takarításban ő lehet a család királya. És hiába halna ki lényegében a társadalmunk a házimunka és a gyereknevelés feladata nélkül, ez a munka nemhogy nincs megfizetve, vagy a nyugdíjba beleszámolva, de még megbecsülve sem.
(Ha esetleg egy férfitársam elolvasta idáig a cikket, itt a remek alkalom, hogy csináljon vacsorát a feleségnek, elmosogasson, berakja a mosoóépbe a szennyest, porszívózon vagy felmosson kicsit, és a vasárnapi tévénézéshez, internetezéshez vigyen a barátnőjének, a feleségének egy pohár sört, bort,vagy üditőt, és csak utána folytassa tovább a cikket. Majd az év 365 napján ismételje meg ezt a mozdulatsort, persze kivéve a cikk folyamatos olvasását :D)
Ha egy nő a gyerek megszületése után az anya- és a háziasszonyszerepet választja, onnan lényegében kiszolgáltatja magát férfitársának. A karierrje megszűnik, esetleg az egyetemet nem végzi el, nyugdíja munkavégzés hiányában pedig alacsony lesz. Innentől pedig nincs lehetősége elhagyni a férjét, vagy kilépni a kapcsolatából, ha az bántalmazó, vagy csak simán nem megfelelő már számára, mert mindenfajta pénzkereset nélkül találja magát az utcán. Arról pedig, hogy ilyen esetben a lakás és kereset nélküli anya vagy az apa kapná meg a gyereket egy elhelyezési perben, ne is beszéljünk. Kevés elnyomottabb szerep van a társadalomban, mint a háziasszonyoké.
Az állam pedig nem honorálja a gondoskodást, csupán a gyerekszülés utáni első években, az az ápolási díj pedig, amely a rokkant vagy idős, hozzátartozó segítésért jár, nevetséges. És ezzel így az állam maga járul hozzá az elnyomáshoz, és a rossz társadalmi beidegződések újratermeléséhez.
Úgyhogy ha már anyák napja, emlékezzünk meg azokról, akiknek nem csupán boldogság az anya és a háziasszony szerepe, hanem elnyomott helyzetük alapja, az életüket nap mint nap tönkretevő kapcsolat, amelyből számukra szinte lehetetlen kilépni. Emlékezünk meg arról, hogy bár az egyik legfontosabb munkának tartjuk a házimunkát, de egy árva vas se jár érte, és a GYED idején kívül még a nyugdíjba se számít bele az, hogy valaki egy egész családot lát el, nevel fel. Az anyák napja egy kiváló alkalom arra, hogy férfiként is belekezdjünk a házimunkába, segítsük az élettársunkat, feleségünket, és egyenrenagú félként bánjuk vele. De az igazi ajándék az, ha nem csak ezen a napon tesszük ezt, hanem az év 365 napján.
Az üvegplafon blog videója ugyanerről a témáról:
Az anyák és háziasszonyok által végzett, ám a társadalom által meg nem becsült láthatatlan munkáról is szólt nemrégiben a Kettős Mérce egyik beszélgetése, amelyből kiderül, hogy a mindannyiunk számára oly fontos szerepek miatt a nők milyen hátrányokat is szenvednek, és hogyan orvosolhatjuk ezt a kiszolgáltatottságot: https://www.youtube.com/watch?v=NmHxEij-NaQ
Kövesd a szerző bejegyzéseit a facebookon is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.