Több százan gyűltek össze kedden este fél hétkor a Deák téren, ahol a Migráns Szolidaritás csoport (MigSzol) demonstrált a kormány menekültekkel kapcsolatos intézkedései és a nemzeti konzultáció ellen. A tömegben láthatóak voltak a menekültekkel szolidáris csoportok, a Város Mindenkié és az Amnesty International transzparensei is.
Ali Nawroozi szólalt fel elsőként a demonstráción, aki mintegy féléve él Magyarországon a családjával menekültként. Az afgán származású Nawroozi hangsúlyozta, ellenzi a nemzeti konzultációt, mert terroristaként állítja be a migránsokat. „Terroristaként kezelnek, pedig pont előlük menekülök” - tette hozzá. Elmondta, hogy családjával a bicskei menekülttáborban voltak, amíg megkapták a menekült-státuszt. Azóta gyerekei iskolába járnak, magyarul és angolul tanulnak, és sportolnak is. Nawroozi szerint „nagyon veszélyes idegengyűlöletet szítani a gyerekek között” amit egy személyes példával is alátámasztott: a nemzeti konzultáció beharangozása után gyerekeitől megkérdezték osztálytársaik, hogy ők is terroristák-e.
Másodikként Kőszeg Ferenc szólalt fel, aki a Kádár-korszakban az ellenzék egyik meghatározó alakja, a rendszerváltás után a Magyar Helsinki Bizottság első elnöke volt. „Bunkó a klubban” címmel később megjelenő cikkét olvasta fel. A migráció kérdését történeti kontextusba helyezve elmondta, hogy a Szovjetunió felbomlásakor került előtérbe Európában a népmozgás. Emlékeztetett, hogy 1992-ig Magyarország nyitottnak mutatkozott a menekültkérdésben, ekkor viszont Boross Péter meghirdette a „Magyarország megtelt” jelszóval az elzárkózó menekültpolitikát. Ezt a hibás politikát mélyíti el az Orbán-kormány, amely szerinte úgy viselkedik, mint a „bunkó a klubban”, hiszen elvárja, hogy a magyarokat Európában mindenhol tisztelettel kezeljék, de a hozzánk forduló menekültekkel rosszul bánik.
A harmadik felszólaló, Barna Margit, aki a MigSzol akitivistája, felhívta a figyelmet arra, hogy az egész „őrület” azzal kezdődött, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Párizsban részt vett más európai vezetőkkel együtt a Charlie Hebdo szerkesztőségénél elkövetett brutális terrortámadás elleni demonstráción. Miután hazajött, ezt az esetet is „saját hazugságainak építésére fordította”. Barna Margit aláhúzta, hogy a magyarok jól ismerik a bevezetni tervezett kényszermunkatáborokat, még 1944-ből. Elmondása szerint a kormány gyűlöletet szít a migránsok ellen, miközben eleve az országba érkező menekültek 90%-a továbbmegy más országok felé. Kitért a kormányfő debreceni beszédére, amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy a debreceni menekülttábort fel kell számolni. Eszerint a logika szerint, ha van menekülttábor, van menekült-probléma. Tehát, ha van stadion, van magyar foci? - ironizált a szónok.
A beszédek után a tüntetők elindultak a Kossuth-tér irányába. Tetszést váltottak ki a Szabadság téren demonstráló Eleven Emlékmű csoport tagjai, akik „Veletek vagyunk!” „Szolidaritás!” -felkiáltásokkal fogadták az arra vonuló tömeget. A demonstrálók megálltak a Parlament lépcsőjénél, ahol csoportképet készítettek, majd a Duna-parthoz mentek, ahol a nemzeti konzultációs kérdőívekből papírhajókat készítettek, és elhelyezték azokat a rakpart lépcsőjén. Sokan mécsest is helyeztek a papírhajókra, ezzel emlékezve azokra a menekültekre, akik Európa felé hajózva a tengeren vesztették életüket.
Bernáth Lackó
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.