Külföldön élő magyarok indították a “Külföldi vagyok, elveszem a munkájukat” Facebook-oldalt, reagálva a kormányzati órásplakát-kampányra. “Mi is elvesszük a külföldiek munkáját, ha így nézzük.” Ez a reakció pedig nem csak azért jó, mert a kivándorlás és az azt életre hívó problémák sokkal vészesebb kilátásokat jósolnak Magyarországnak, mint a bevándorlás eddigi problémái, hanem azért is, mert kiválóan mutatnak rá, mi hogy járnánk, és mit éreznénk, ha valaki egy ilyen hazug kampányt tolna egy másik országban.

1. Zsuzsanna, aki folytatja Németországban a kalandozó magyarok hagyományait.

2. András Angliából küldött képet a Facebook-oldalnak:

"Üdv nektek, Én is "elveszem a munkát" az angoloktól. Csak úgy, mint a többi kollégám, akikkel jelenleg egy cégnél dolgozom. Van köztünk: zimbabwei, etióp, moldáv, román, görög, portugál, spanyol, szikh, belga es olasz. Nem hiszem, hogy számít, mit is csinálunk voltaképpen, de a tisztánlátás végett elmondom, hogy többségében mérnökökről van szó."

3. "Helló! Én Angliába jöttem diákként. Tavaly. De nem csak tanulni. Mivel nem hipergazdag családból származom, vagy munka, vagy mehettem volna haza. 4 nap alatt találtam munkát egy étteremben, azóta is ott dolgozom. Egyetem alatt hétvégén (az, hogy laza vasárnap, már rég elvesztette értelmét), esszéírás és kutatás közben, próbák előtt, próbák után. Szünetekben 0-24 hogy meglegyen a lakbér. De nem baj. Mert megbecsülnek és megfizetnek. Diákként, 20 óra munkával megkeresem a lakbér-számla-étel-meg még egy kis utazgatás, plusz repülőjegy haza árát. Otthon még egy albérletre se tellne a diákmunkából (diákhitelből pláne!).

Ja, színésznek tanulok. És dramaturgnak. Rendeztem is. Írok sok drámát. Jól. Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon nőttem fel, és nagy lelkesen terjesztem/tanítom/alkalmazom a magyar kultúrát. A színpadon és a színfalak mögött. A csoporttársaim imádják a magyar népzenét például. Büszke vagyok a gyökereimre, de most már igazán nem értem, mi folyik otthon.Úgy jöttem ki, hogy 'Áh, lehet visszajövök'. Mostmár nem. Már itteninek vallom magam. Letelepedtem. Diploma után is maradok. Mert itt megbecsülik a művészetet, a nyelvtudást, az embert. Miért mennék haza?"

4. Lászlóék Finnországban veszik el a munkát

5.Zsuzsa nem elveszi a munkát, hanem őt vették el Skóciában :D

6. Georg csak egy laptopot töltött fel magáról ezt nem közöljük, de a szövege még durvább. Ezt írta: "Nemcsak elvettem a munkajuk...nekem dolgoznak:)))".

7. Eszter Németországból:
"Többszörös bevándorló vagyok. Magyarországon tót, sváb, (ha jól tudom, lengyel) zsidó, és még ki tudja milyen, másik szinten pedig Németországban tót-sváb-zsidó, de leginkább magyar bevándorló. Nem vendégmunkás, nem ideiglenes letelepedő, bevándorló vagyok, méghozzá gazdasági. (Ha a svábot vesszük visszavándoroltam, köszi.)"

8. “A képen egy magyar állampolgárságú angoltanárt láthatunk a diákjai körében, aki gazdasági okokból bevándorolt Máltára, és elvette a helyi tanárok munkáját. A tanárnő mellett jól látható két líbiai diákja is (gy.k. iszlám radikális terrorista). Az idősebbik szórakozottan Korán-idézeteket firkál az ISIS alapító okiratára, a fiatalabbik pedig hüvelykujjával Allah felé mutatva dzsihádra buzdít.”

9. Mónika Ausztráliában veszi el a munkát:
"Sziasztok! Tetszik, amit csináltok, szeretnék hozzájárulni a gyűjteményhez! Ausztraliában élek 5 éve (ír bevándorló vőlegényemmel). Ausztrál állami ösztöndíjjal végeztem itt a PhD-met, azóta kutatókent "veszem el" az ausztrálok munkáját - eddig még senki sem panaszkodott, sőt. A szomszédomban a Budapest éttermet működtető magyar bevándorlok jó pár ausztrálnak adnak munkát. Akkor most ki veszi el kinek a micsodáját..? A képért elnézést kérek, de a kis barátom megkért, hogy adjak át egy üzenetet szeretve tisztelt vezérünknek. A megüresedett helyemet pedig sok szeretettel felajánlom egy bevándorlónak!! üdv Melbourne-ből és hajrá, Mónika"

További képeket a “Külföldi vagyok, elveszem a munkájukat” Facebook-oldalon tudtok nézegetni.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!