A Heti Válasz is bekapcsolódott abba a hosszú évek óta tartó küzdelembe, amely az ún. magzatvédő mozgalmak és a nők önrendelkezéséért küzdő szervezetek között zajlik szerte a világon - méghozzá eléggé vitatható módon. Olyan “leleplezésekről” számolt be, amelyekről már kiderült, hogy manipulatív módon és céllal jöttek létre, azaz a hetilap szerzője vagy maga is tájékozatlan, vagy szintén manipulálná az olvasókat.
Az Egyesült Államokban működő úgynevezett pro-life,“életvédő” mozgalom, a pro-choice, azaz a választásért küzdő szervezetek ellen lép fel. Az utóbbiak közül az egyik legismertebb a Planned Parenthood nevű szervezet, amely egy nemzetközi hálózat részeként a tervezhető családalapításért dolgozik, ezen belül pedig azért is, hogy a nők rendelkezhessenek reprodukciós jogaikkal, és ne a kényszer vagy a véletlen határozza meg, mikor és hogyan vállalnak gyermeket, hanem ők maguk. Az “életvédő” mozgalom egyik szervezete a Center for Medical Progress nemrég négy videót tett közzé, “leleplezve”, hogy a Planned Parenthood magzati szövettel kereskedik profitszerzés céljából. A lejárató akció célja az volt, hogy megszűnjön a Planned Parenthood állami támogatása; hosszabb távon pedig az, hogy korlátozzák a nők hozzáférését a terhességmegszakításhoz.
A Heti Válasz több cikkében is csatlakozott a mozgalomhoz, az egyikben kizárólag az “életvédő” mozgalom állításai alapján ítéli el a Planned Parenthoodot, a másikban pedig azzal vádolja szervezetet, hogy a nőket abortuszra biztatják tanácsadásaikon. Arról egyik cikkben sem tájékoztatják az olvasókat, hogy már a videók megjelenésekor kiderült, hogy manipulatív céllal megvágott felvételekről van szó, miközben az eredeti változatban szó sincs semmiféle kereskedelmi tevékenységről. A Planned Parenthood munkatársa ugyanis arról beszél a videóban, hogy kutatási célokra felajánlják a magzati szövetet az abortuszok után. Az orvosi kutatóközpontok a szövetek tárolásához és szállításához kapcsolódó költségeket visszatérítik a szervezetnek - tehát nem profitszerzésről van szó.
A másik két videóban az “életvédők” elrettentőnek szánt részleteket mutatnak be arról, hogyan távolítják el a szövetet. Az egyiken a Planned Parenthood munkatársa magyarázza el a folyamatot, a másikon abortált magzatok láthatóak. Ezek a felvételek sem bizonyítják a kereskedelmi tevékenységet
A Heti Válasz cikke egyáltalán nem tartja problematikusnak a tényt, hogy az “életvédő” aktivisták magukat kutató orvosoknak adták ki az interjú alatt, és úgy készítettek rejtett kamerás felvételeket, amivel számos helyi, a felvételkészítésről, identitáshamisításról szóló törvényt megsérthettek. A felvételen beszélő orvosok azt hitték, hogy olyan orvosokkal beszélnek, akik magzati szövetet fognak kutatási célra felhasználni, ezért írták le a folyamatot orvosi nyelven, ami, azoknak, akik nem ismerik a kontextust, pusztán érzéketlenségnek hathat egy manipulatív módon összevágott videón.
A felvételek azt sugallják, mintha a magzati szövetek felhasználása kegyetlenség lenne, miközben a magzati szövetek vizsgálatán alapuló kutatások számos gyermek és felnőtt életét mentik meg. Ezek a kutatások az 1930-as évektől zajlanak, és többek között a gyermekbénulás elleni védőoltás kifejlesztése is így volt lehetséges 1954-ben. Emellett a szövetek kialakulását, az egészséges magzati és kora gyermekkori fejlődést is magzati szövetek felhasználásával kutatják.
A feltehetően törvénysértő és manipulatív módon készült videók nem csak a Planned Parenthood kárára terjesztettek hamis információkat és vádakat, hanem annak az orvosnak is megsértették a becsületét, aki a felvételen - hozzájárulása nélkül - szerepel. Függetlenül attól, ki mit gondol az abortuszról, ez a módszer elfogadhatatlan. Viszont minderre, akárcsak az USA-ban ennek kapcsán zajló vitára a Heti Válasz egyetlen mondattal sem utal cikkeiben.
A lejárató videók háttere
Ahogy arra sem, hogy az “életvédők” évek óta próbálják valamilyen ürüggyel bezáratni nem csak a Planned Parenthood klinikáit, hanem általában minden olyan klinikát vagy központot, amely vagy lehetővé teszi a nők számára a terhességmegszakítást, vagy legalábbis nem próbálja őket lebeszélni róla. Például már évek óta eljárnak, magukat orvosnak álcázva a Planned Parenthood konferenciákra, hogy valamilyen ürügyet találjanak a szervezet megszüntetésére.
A Planned Parenthood ellehetetlenítése elsősorban azoknak a nőknek az egészségügyi ellátását veszélyezteti, akiknek egyáltalán nincs egészségügyi biztosítása vagy nincs széleskörű hozzáférése egészségügyi ellátásokhoz. A szervezet tevékenységének csak 3 százaléka függ össze a terhességmegszakítással, ezen kívül számos olyan szolgáltatást biztosítanak, amelyhez máskülönben egyáltalán nem jutnának hozzá az alacsony jövedelmű nők: nőgyógyászati vizsgálatok és kezelések, mell- és méhnyakrákszűrés, szexuális úton terjedő betegségek szűrése, ingyenes vagy alacsony árú fogamzásgátlás, sürgősségi fogamzásgátlás, terhesgondozás, ultrahangvizsgálatok, tanácsadás. Az Egyesült Államokban, ahol nem létezik közgyógyellátás, a Planned Parenthood szolgáltatásai jelenthetik az egyetlen megoldást sok nőnek, akinek nőgyógyászati gondjai vannak, szűrővizsgálatra szeretne menni vagy megfizethető, esetleg sürgősségi fogamzásgátlásra van szüksége.
A pro-life mozgalomnak most több évnyi munka után sikerült elérnie, hogy a Kongresszus republikánus tagjai olyan törvénytervezetet alkottak, amellyel beszüntetnék a Planned Parenthoodnak adott szövetségi támogatást, annak ellenére, hogy az említett videókról kiderült, hogy manipulatívak, és nem tartalmaznak olyan információt, amelyek alapján vádat emelhetnének a szervezet ellen. Azóta a Fehér Ház is nyilatkozott az ügyben: Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője az “életvédők” videóit megtévesztőnek nevezte,és hangsúlyozta, hogy nincsenek mögöttük bizonyítékok.
A terhességmegszakításhoz való jog elleni küzdelem régóta a jobboldali republikánusok egyik “fegyvere”. A konzervatívok - beleértve a republikánus politikusokat és az “életvédő” csoportokat - a Legfelsőbb Bíróság 1973-as, a nők abortuszhoz való jogát biztosító döntése (Roe v. Wade ügy) óta számtalan eszközzel küzdenek azért, hogy ellehetetlenítsék az abortuszhoz való hozzájutást. Ez persze a gyakorlatban csak a legális és ezért biztonságos abortuszhoz való jogot lehetetleníti el, az abortusz ettől nem tűnik el, csak kockázatosabbá, veszélyesebbé válik a nők számára. Az “életvédő” kampány az utóbbi időben akkor lángolt fel újra, amikor Obama újraválasztása után a republikánus szenátorok kerültek többségbe. Azóta számos, a terhességmegszakításhoz való hozzáférést korlátozó törvényt hoztak meg, de az elnökválasztási kampány során is központi téma volt az abortusztilalom. Az “életvédő” mozgalom tehát legalább annyira szól a republikánus szavazók meggyőzéséről és mobilizálásáról, mint az abortusz elleni küzdelemről.
A manipulatív videószerkesztés és a szándékos megtévesztés azonban korántsem a legradikálisabb és legerkölcstelenebb eszközök, amelyekhez az “életvédők” folyamodnak. Egyes “életvédők” attól sem riadtak vissza, hogy abortuszt végző orvosok gyilkoljanak meg, vagy abortuszklinikák ellen hajtsanak végrei bomba- és egyéb támadásokat. De rendszeresen zaklatnak terhességüket megszakító nőket, illetve olyan egészségügyi dolgozókat és aktivistákat, akik a nők abortuszhoz való jogát támogatják. Rendszeresen tévesztenek meg abortuszra készülő nőket hamis abortusztanácsadással, ami valójában abortuszról való lebeszélést jelent, ehhez akár hamis információkat és felvételeket felhasználva.
Terhességmegszakítás nem, gyilkosság igen - az “életvédő” mozgalom radikalizmusa
Az “életvédő” csoportok az 1970-es óta aktívak (reakcióképp a hatvanas évek baloldali és emancipációs mozgalmaira), de igazán az 1990-es évek elején radikalizálódtak. Azóta nyolc embert gyilkoltak meg az Egyesült Államokban: abortuszklinikán dolgozó orvosokat, recepciósokat, de egy biztonsági őrt is. Az áldozatok közül többen klinikák elleni bombatámadások során haltak meg, de voltak olyanok is, akiket saját otthonukban kutattak fel és lőttek agyon az úgynevezett “életvédők”.
A legelső áldozat a floridai dr. David Gunn volt, akit egy reprodukciós jogokért tartott tüntetésen lőttek le, miután az Operation Rescue nevű “életvédő” szervezet “fejvadász” posztereket terjesztett a nevével és a fotójával, ezzel gyakorlatilag a meggyilkolására szólítva fel embereket (ezt a módszert később is alkalmazták).
Az egyelőre utolsó áldozat a Kansas-ben élő dr. George Tiller volt, akiről hasonló posztereket terjesztettek, mint korábban dr. Gunnról. Az orvost egy vasárnapi istentiszteleten lőtte agyon Scott Roeder, akit az “életvédő” mozgalom azóta is hősnek tekint. Roedert 50 évig tartó fegyházbüntetésre ítélték, amelyet 60 évre súlyosbítottak, miután további erőszakos cselekedetekkel fenyegetőzött az abortuszklinikákon dolgozók ellen.
A gyilkosságok mellett az is előfordult, hogy elrabolták vagy más módon zaklatták abortuszklinikák személyzetét vagy aktivistákat, megrongáltak és kiraboltak abortuszklinikákat. Itt nem csak egy-egy “életvédő” személy vagy csoport radikalizmusáról van szó, hanem általában arról, hogy a magukat “életvédőként” jellemző csoportok számára számos súlyosan erőszakos, etikátlan és törvényellenes módszer is elfogadható, a gyilkosok ugyanis ezer szálon kötődtek az “életvédő” csoportokhoz.
Erre éppen a Planned Parenthood elleni lejárató videókat készítő és publikáló Center for Medical Progress a legjobb példa. A Center for Medical Progress vezetőségének egyik tagja, Troy Newman annak az Operation Rescue csoportnak is az egyik vezetője, amely annak idején a dr. Gunn és dr. Tiller elleni “hajtóvadászatot” is elindította. Bár Newman a sajtóban elítélte a dr. Tiller elleni gyilkosságot, az elkövető ezer szálon kötődött az Operation Rescue-hoz, és a kapcsolat később is fennmaradt. Ráadásul az Operation Rescue több tagját is ítélték már börtönbüntetésre abortuszklinikák elleni támadások miatt, többek között azt a Cheryl Sullengert is, aki több telefonbeszélgetést is lefolytatott Roederrel dr. Tiller meggyilkolása előtt.
Zaklatás és megfélemlítés minden eszközzel
A gyilkosságok és bombatámadások célja hosszú távon a megfélemlítés, a saját életüket féltő orvosok, nővérek elrettentése attól, hogy terhességmegszakításokat hajtsanak végre. De ugyanilyen gátlástalanul támadások értéke azokat a nőket is, akik abortuszklinikákra mennek - és e téren is akadnak vitatható módszerek.
“A tüntetők tipikusan szörnyű dolgokat kiabálnak a nőknek, hogy bűntudatot keltsenek bennük az abortusz miatt. Olyasmiket, hogy “Ha abortuszod lesz, pokolra kerülsz!” vagy hogy “Vér tapad a kezedhez!”” - mondta Noel Spring, az indianai South Bendben élő aktivista, aki társaival az abortuszklinikák előtt szokta megvédeni a klinikára érkező nőket a támadásoktól, és megpróbál nekik támogatást nyújtani.
“Néha kisgyerekeket is elhoznak a klinika elé, akiket betanítanak arra, hogy könyörögjenek a nőknek, hogy ne szakítsák meg a terhességüket. A gyerekek olyasmiket mondanak, hogy “Ne öld meg a kisbabád!” és hogy “Anyuka, a kisbabád szeret téged!”” - teszi hozzá. Emellett olyan kiadványokat is osztogatnak, amelyek hamis információkat tartalmaznak az abortusz kockázatairól.
Az abortuszklinikákat tudatosan körbeveszik “életvédő” propagandát terjesztő intézményekkel. “A helyi klinikánk körbe van véve választásellenes (anti-choice) tevékenységgel. (Ahogy fentebb írtuk, mivel a nők reprodukciós jogaiért küzdő szervezetek magukat pro-choice, azaz választáspártinak nevezik, és szerintük ezek a jobboldali radikális csoportok nem az életért küzdenek. Ezért inkább választásellenes csoportoknak hívják őket, mivel tagadják, hogy a nőknek joguk lenne döntéseket hozni a saját testük felett.) Az egyik oldalon az “Élethez Való Jog” kápolna és iroda áll. A túloldalon létrehoztak egy “imádság félszigetet”, amely egy lebetonozott terület, ahova a tüntetők felállhatnak és transzparenseket tehetnek ki. A klinika utcájának a bejáratánál egy Women’s Care Center van, ami egy álklinika. Ingyenes terhességi teszteket, ultrahangvizsgálatot és terhességi tanácsadást hirdetnek. A tüntetők átverik a nőket, és ráveszik őket, hogy ha abortuszra mennének, akkor ne a klinikára, hanem a Women’s Care Centerbe menjenek” - mondja Spring.
Ezzel a zaklató magatartással már önmagában is sértik a nők magánszféráját, de előfordul, hogy még a zaklató magatartásnál is durvábban lépnek fel. “Egyszer a helyi klinikánk előtt egy páciens azt vette észre, hogy az egyik tüntető egy olyan transzparenst tart, amin az ő neve szerepet. A barátja megkereste a tüntetőket, mert nem akarta hogy abortusza legyen. Tudták a teljes nevét és a barátja teljes nevét is, és arra használták, hogy belegázoljanak a magánszférájába és személyesebbé tegyék a zaklatást” - mondja Spring.
Tudatos megtévesztés és bűntudatkeltés álklinikákon
Az “életvédő” mozgalom nem csak fizikai és szóbeli erőszakkal igyekszik elérni célját, hanem tudatos megtévesztéssel is. Miközben az “életvédő” politikusok olyan törvényeket hoznak, amelyekkel sorra záratják be az abortuszklinikákat, a bőséges anyagi támogatásnak köszönhetően egyre több álklinikát tudnak nyitni az “életvédők”.
Ezeket Crisis Pregnancy Centereknek (Terhességi Krízisközpont) hívják, és a fent említett Women’s Care Center is ezek közé tartozik. A központokat független és objektív orvosi tanácsadást nyújtó intézményekként hirdetik, hogy olyan nők is felkeressék őket, akik meg akarják szakítani a terhességüket. A fő cél, hogy ezeket a nőket elérjék, majd bűntudatot keltve bennük lebeszéljék az abortuszról.
Az egyik fő eszköz ehhez az, hogy hamis információkat mondanak nekik az abortusz kockázatairól: azt állítják, hogy az abortusz mellrákot okoz, hogy nem lehet majd többé gyerekük, stb. Illetve azt sulykolják a nőkbe, hogy ha megszakítják a terhességet, akkor egész biztosan életük végéig bánni fogják a döntésüket.
“Itt South Bendben az ingyenes “ultrahangvizsgálatoknál” néha olyan ultrahangfelvételeket játszanak le, amelyen az igazi magzat helyett, már előrehaladottabb terhességnél készülttek, magzat esetében, hogy a magzatot “kisbabaszerűbbnek” mutassák, mint amilyen valójában. Emellett rendszeresen azt hazudják a nőknek, hogy már előrehaladottabb a terhességük, mint amilyen valójában, hogy meggyőzzék őket, már késő ahhoz, hogy felkeressenek egy helyi abortuszklinikát” - mondja Spring.
Az “életvédő” álklinikákról és a hamis információk terjesztéséről már számos cikk született, ennek ellenére a Heti Válasz egy ilyet sem említ a Planned Parenthoodról szóló cikkében, amelyben azzal vádolja a szervezetet, hogy abortuszra akarja rávenni a nőket a tanácsadó tevékenysége során.
A szerzőnek már azzal is problémája van, hogy a Planned Parenthood az abortuszt is megemlíti opcióként a gyermekvállalás és az örökbefogadás mellett. Pedig lehet, hogy ő nem ért egyet az abortusszal, ettől függetlenül a nőknek joga van ezt az opciót választani, de legalábbis megfontolni. Pont az jelentené a félrevezető tanácsadást, ha ezt elhallgatnák vagy úgy mutatnák be a nőknek, mint szégyellnivaló választási lehetőséget.
A cikkben olyan kérdések, állítások szerepelnek, amelyeket a Planned Parenthood a terhességi tanácsadás során elmond. Késznek érzi-e magát a nő, hogy olyan mértékben változtasson a saját és családja (vannak kiskorú pácienseik is) életén, amilyen mértékben azt a gyermekvállalás megköveteli. Például, hogy tud-e annyi időt szánni a gyerekre, van-e elég anyagi erőforrása, vagy kap-e segítséget, mennyire támogatja a családja, szeretne-e a gyereket, probléma lenne-e neki, ha fel kellene adnia szabadsága egy részét, stb.
A Heti Válasz szerint ezek hazug és cinikus felvetések, és nem olyan kérdések, amelyeket minden felelős ember átgondol, mielőtt gyermeket vállal. Különösen az Egyesült Államokban, ahol rendkívül kevés anyagi támogatás és szolgáltatás segiti a szülőket. Nincsenek állami bölcsődék, óvodák, a minimálbér rendkívül alacsony, és az egyedülálló anyák esetében a legnagyobb az elszegényedés kockázata. A munkaerő-piaci diszkrimináció a terhes nőkkel szemben mindennapos, sokan a terhesség alatt veszítik el állásukat. Egy felelős szervezet ennek fényében akkor lenne cinikus és hazug, ha azt állítaná, mindegy, mennyire felkészült az anya anyagilag és érzelmileg, mindegy, mennyire támogatja a családja (mert az állam nem fogja), és mindegy, hogy általában milyen körülmények között él, a terhességmegszakítás mindenképpen rossz ötlet.
A Heti Válasz számára tehát nem az jelenti a félretájékoztatást, ha a pokolra jutással és az életük végéig tartó bűntudattal fenyegetnek, ha hamis információkat terjesztenek az abortusz kockázatairól, vagy hamis ultrahangfelvételekkel trükköznek vagy álklinikákkal. Bár számtalan információ érhető el különböző forrásokból az “életvédők” etikátlan módszereiről, ezek közül egyet sem említenek meg a cikkeikben. Nem ez az eljárás cinikus és hazug? Arra pedig már a cinizmus sem elég erős kifejezés, hogy cikkében Szőnyi azt állítja a terhességüket megszakító nőkről, hogy “elpusztítják a méhükben fejlődő életet”, majd a nők által az abortusz miatt érzett bűntudatról úgy ír, mintha az nem az övéhez hasonló bűntudatkeltő, elítélő, megbélyegző vélemények következménye lenne, hanem attól független pszichés komplikáció.
Mindeközben arról nem egyáltalán nem esik szó, milyen társadalmi következményei lennének annak, ha ellehetetlenítenék a nők számára a terhességmegszakítást. Köztudott, hogy az abortusz tiltása nem az abortusz, hanem a biztonságos abortusz megszüntetését jelenti. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint már így is évente 47 ezer nő hal meg nem biztonságos abortusz következményeként, amelyekből évente több mint 20 millió történik a világon. A nem biztonságos - és rengeteg esetben a nő életébe kerülő - abortuszok olyan országokban gyakoriak, ahol szigorú abortuszellenes törvények vannak érvényben, illetve ahol korlátozott a nők hozzáférése az abortuszt végző klinikákhoz.
Az abortuszellenes mozgalom tehát többről szól, mint a nők testük fölötti döntésének korlátozásáról (nem mintha az önmagában nem lenne elég felháborító). Itt arról van szó, hogy tudatos és cinikus módon, etikátlan eszközökkel dolgozik egy mozgalom azon, hogy nők tömegeit sodorja életveszélybe. Ez pedig nem olyasmi, amit a magyarországi jobboldali sajtónak, szintén félrevezető és cinikus módszerekkel támogatnia szabadna. Már ha valóban az “életvédelem” a cél.
Támogass havi 1000 forinttal:További vállalásaink
és támogatási lehetőségekA Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a nők jogairól, támogass minket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.