Nem volt boldog karácsony Irénkének a panelban, aki idén sem tudott karácsonyfát venni. Nem volt boldog karácsonya Józsefnek, akit kirúgtak és félállásban visszafoglalkoztatják, de mivel fizetése most is csúszott, kölcsönből vette az ajándék plüssmacit a gyerekeknek. Nem volt boldog karácsonya Annának, aki az erdőben él, és aki számított a segélyre, de az nem jött meg, így nem került se hús, se hal az asztalra. Nem volt boldog karácsonya Juditnak, az ápolónőnek, mert karácsonykor a gyerekei helyett a betegekkel volt, hogy a túlórapénzből kifizethesse a számláit. Talán Józsika karácsonya is boldogabb lett volna, ha megkapja a legót, amire annyira vágyott, de közmunkás szülei csak egy filléres játékot engedhettek meg maguknak. És nem volt boldog karácsonya Terinek, a tanárnőjének, mert előre attól szorong, szégyenben marad, amikor a gyerekek elmesélik majd, mi volt náluk a terülj-terülj asztalkán. Nem volt boldog karácsonya Margónak és Péternek, mert csak Skype-on jelentkeztek be a gyerekek, és idén se tudott együtt ünnepelni a család. Nem volt boldog karácsonya Pistának, mert 2 hónapja lakoltatták ki őt és családját, és ez volt az első szállón töltött karácsonya. Nem volt boldog karácsonya Márknak és családjának, mert nem jutott nekik már közmunka, majd tűzifa se, hogy ha hús nincs is, legalább meleg legyen. Nórának sem volt boldog karácsonya, mert látta, ahogy fogy a pálinka, és tudta, amint a vendégek elmennek, megkapja a magáét, az már lényegtelen is, hogy éppen miért.
Ha kívülről így is tűnhet, azért lehet, hogy mégis jutott nekik boldogság karácsonykor. Reménykedjünk benne, hogy jutott annyi szeretet, együttlét, jó pillanat, amiből ezen a sokak számára elátkozott ünnepen tudtak meríteni valamit, hogy a „dolgos hétköznapokra” is maradjon.
És csak remélni lehet, hogy azok, akik nem akarnak adni a közösből a rászorulóknak megélhetésre, a nyomor csökkentésére, ebben a három napban megállnak egy pillanatra. Megállnak, amikor épp degeszre ették és -itták magukat, de megakad a torkukon a pisztráng szálkája. Megállnak, mikor százezres ajándékokat adnak és kapnak, melyekben talán nem is lelnek olyan nagy örömet. Megállnak tehát a nem megérdemelt jólétükben fürdők, amikor abban az országban, ahol a nyomor és a szenvedés egyre csak terjed és egyre mindennaposabb, valahogy eszükbe jutnak a nyomorgók és a megalázottak is.
Remélhetőleg volt legalább egy pillanat, amikor azokra gondoltak, akiket megaláztak, megnyomorítottak, kizsákmányoltak. Akiktől elvették az egész ország számára “kötelezően boldog” karácsonyt.
Remélhetőleg lesz még olyan karácsony ebben az országban, amikor a karácsony felhőtlen és boldog ünneplése mindenki jussa lesz.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 96 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.