„Hányok az elittől és izzadok a sorstól”
Ismeretlen szerző Quimby-átköltése

Az elit tartott magáról konferenciát a Szeretem Magyarországot klub rendezvényének keretében, szombaton. Az Index tudósításából megtudhatjuk, hogy az elit szembenézett önmagával, és kimondta, hogy hiteltelen, és azt is, hogy szerencsére már leáldozóban van a nép államfüggősége. És még ekkor sem jöttek rá, hogy milyen összefüggés van a kettő között.

(Fotó: Huszti István / Index)

Már attól is borsódzik az ember háta, amikor az „elit” szervez egy konferenciát arról (egy konferenciát, amelyen az Index képén össze lehet számolni, hogy 12 nő ül), hogy ő maga az „elit”, és jaj, milyen szörnyű dolga van. De az még szörnyűbb, amikor elkezdenek az eliten kívüli társadalmi többségről beszélni (persze csak reménykedni tudunk, hogy nem minden jelenlévő értett egyet Orbán Krisztiánnal). „Orbán Krisztián szerint biztató, hogy a legfiatalabbak többsége már nem az államtól függően képzeli el a jövőjét, és azon gondolkodnak, hogy az új technológiák segítségével hogyan lehetnek a nyugat szerves részei” - áll az Index összefoglalójában a szűk látókörű mondatok csimborasszója.

Mert hát igaz, a legfiatalabbak már tényleg nem az államtól függően várják, képzelik el a jövőjüket. A leggazdagabbaknak, akikről Orbán Krisztián beszél, akiket el tud képzelni, akikkel találkozik, akik között él, azoknak valóban nincs szüksége az állam segítségére (ha csak nem alacsony adókban, rugalmas vállalkozási környezetben és hasonló gazdagoknak juttatott intézkedésekben gondolkodunk, melyeket bizony az állam ad…). A többiek, akik pedig Orbán Krisztián képzeletében nem léteznek, nem kapnak mást a magyar államtól, mint szegénységet, elbaszott oktatást, számukra nem létező egészségügyi ellátást.

Igen, ma már nem várja a fiatalok nagy része az államtól, hogy segítsen. Az olyan társadalmi vagy pénzügyi tőkével rendelkező fiatalok, mint én is, például azért nem, mert megengedhetik maguknak, én valóban arra használom az új technológiákat, hogy éljek vele, lubickoljak benne. Aztán van a következő réteg, amely nem csak szervesen, hanem fizikailag és földrajzilag is a Nyugat része kíván lenni, és van lehetősége arra, hogy elhúzzon innen a fenébe. Ők valóban erre használják az új technológiákat, és nem várnak állami segítséget ehhez.

Aztán vannak azok, akik használják az új technológiákat, hogy hátha találnak munkát, illetve arra, hogy olcsó szórakozást kapjanak, amivel eltöltik az idejüket, ameddig munkát keresnek. Ők a pénzkeresés szerves részei akarnak lenni, és nem érdekli őket a Nyugat túlzottan. És vannak azok, akik azért dolgoznak, vagy azt remélik az államtól, hogy a közmunkából, a segélyből vagy bármiből szerezhessenek maguknak új technológiát, hogy ne maradjanak le végtelenül, nemhogy a Nyugattól, hanem Kiskunfélegyháza belső részétől. Nekik a Nyugat, az Kecskemét.

És persze ne feledkezzünk meg arról a legújabb elitről, amelytől a régi elit félti magát, amelyik beül a kényelmes minisztériumi állásokba, amit a Fidesz ad neki, ott vagy csinál valamit, vagy nem, vagy lop, vagy nem. Ők tényleg függnek valamitől, csak nem az államtól, hanem a Fidesztől, és biztosnak hitt pozíciójukból sem a Nyugat, sem az új technológiák nem érdeklik őket.

Ám a fiatalok többsége nem ebbe a kategóriába tartozik, és nem is abba „helyes magaviseletű” csoportba, amely már levetkőzte magáról az államfüggőség szégyenteljes szokását. Ezek azok az emberek, akikről saját hiteltelensége fölött értetlenkedő „elit” nem sokat tud, és maximum annyit tud róluk, mondani, hogy függnek az államtól, és az de rossz.

De vajon tényleg az állami függőség a hibás abban az országban, ahol a lakosság 41,5 százaléka létminimum alatt él, ahol a leggazdagabb 10 százalék a családi adókedvezmény, az adórendszer, a nyugdíjak és az összes újraelosztás következtében több támogatást kap az államtól, mint a legszegényebb 10 százalék?

Tényleg azt gondoljuk, hogy a szegénységbe születő gyereknek, akinek a családja a füzetét sem tudja megvenni, azzal a rózsadombi fiatallal kell versenyeznie majd a munkaerő-piacon, aki minden nyáron Angliában tanulhatja az angolt?

Milyen államfüggőségről beszélünk, amikor a magyar állam az ország egyik fele számára a legalapvetőbb feltételeket sem teremti meg az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban?

Talán ezért vált hiteltelenné az „elit”, mert szemernyit sem törődik az őt körülvevő társadalommal, mert azt hiszi, mivel sok pénze és sok társadalmi kapcsolata van, ő tudja, hogy miként kell jól élni. Hogy ő megmondhatja a nyolcadik kerületbe vagy Kőbányára, Borsodba vagy Dél-Baranyába születőknek, hogy nem azért elbaszott az életük, mert lemondott róluk a magyar állam, és mert a legalapvetőbb feltételeket sem biztosítja ahhoz, hogy versenybe szállhassanak, hanem azért, mert államfüggők, és ők tehetnek róla.

Hogy ne legyen valaki nem „államfüggő”, ha a munkakereséshez való buszjegy a nagyvárosba is azon múlik, kap-e közmunkát? Ha a gyerek iskoláztatásának legalapvetőbb feltételeit sem tudja megteremteni önerőből? Kitől kellene “függeniük”, ha nem az államtól, melynek az a feladata, hogy lehetőséget biztosítson nekik legalább ahhoz, hogy megküzdhessenek megélhetésért, a boldogulásért? És vajon az elit attól lesz hitelesebb, ha azokat ostorozza, akinek nincs örökölt lehetőségük, és azokat isteníti, akik részben öröklik, és részben a kedvező állami döntésektől kapják a helyzeti előnyüket, amely megnyitja előttük a siker kapuit?

Ui: A szerző nem volt ott a konferencián, csupán a sajtóból tájékozódott, és a cikkét Orbán Krisztián mondatára fűzte fel, ellenben egyetlen mondatot se olvasott az eseményről, amely ne igazolná azt az alaptézist, hogy az "elit", magáról mint a társadalmon kívül álló entitásról beszélt. Egyébként a Mandiner tudósítása az eseményről itt olvasható.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 228 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!