14 év működés után megszűnik az Erdélyi Riport, a független magyar nyelvű sajtó egyik utolsó erdélyi bástyája – legalábbis ez derül ki a lap szerkesztősége által kiadott közleményből. Ebben az áll, hogy az egykori hetilapból portállá alakult Erdélyi Riportot kiadó Progress Alapítvány karácsony után bejelentette, január elsejétől „anyagi okok miatt határozatlan időre szünetelteti” a kiadást. Két, a laphoz közel álló forrásunk is tudni véli azonban, hogy többről van itt szó, mint puszta „anyagi okokról”: az erdélyi magyar nyilvánosság narancsosításának újabb lépéséről.

(Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)

A magyarországi olvasóközönség számára ismerősen hangozhat a „gazdasági”  indokra való hivatkozás, a nemrégiben kivéreztetett Népszabadság bezárását is ezzel magyarázta a kiadó. Persze hamar világossá vált, hogy szó sincs erről, és a bezárás mögött kemény pártpolitikai érdekek álltak. Szóval innen nézve kicsit már gyanakvók lehetünk, amikor az Erdélyi Riport kiadójának indoklását olvassuk, és ha hozzátesszük, hogy az lap egy olyan médiaműhely volt, ahol független, vállaltan liberális és baloldali újságírók dolgoztak, akkor a gyanúnk tovább fokozódhat.

De mégis mi okunk van azt hinni, hogy egy Romániában kiadott lap bezárásának körülményei bármilyen módon is kapcsolódnának a Népszabadság beszántásának körülményeihez? Vagy miért kellene egyből a Fidesz ténykedésére gyanakodnunk?

A laphoz közel álló két forrásunk is röviden így magyarázta az Erdélyi Riport bezárását: a Fidesz leszólt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek – amely a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány mögött áll -, hogy legyen már vége az ilyen független sajtó dolognak, meg liberáliskodásnak, mire az RMDSZ lépett is. Nyilván, konkrét bizonyítékok nincsenek ennek alátámasztására, ahogyan arra sincsenek, hogy ki és mikor szólt oda a Mediaworks tulajdonosának: ideje lenne már bezárni azt a Népszabadságot. De hogy az állítás mégsem olyan légből kapott, azt az erdélyi magyar sajtó és politika körülményeinek ismerete alátámasztja.

Ahogy az Átlátszó Erdély alapítója, Sipos Zoltán egy októberi interjújában elmondta, „Erdélyben két-három nagy médiaérdekeltség van jelen. Az egyik konkrétan a magyar kormány sajtótrösztje, a Székelyhon csoport, amely egy sor napilapot és egy hírportált ad ki, ami tudomásom szerint már a legnézettebb erdélyi magyar portál. Ezt a Határon Túli Magyar Sajtóért Alapítvány finanszírozza, nagyrészt a Szerencsejáték Zrt. pénzéből. A másik nagy médiatulajdonos az RMDSZ a hozzá köthető kiadók és civil szervezetek által. Példaként megemlíthetjük a maszol.ro portált, melynek a kiadója a Progress Alapítvány, amely egy RMDSZ-hez közel álló alapítvány. A harmadik fontos médiaorgánum a már említett Transindex, ez sokáig Kelemen Hunor RMDSZ-elnök többségi tulajdonában állt (Kelemen azóta lemondott a részesedéséről). Emellett természetesen van még a közmédia, ám itt is látni kell, hogy minden, vezető beosztásban lévő személy valamilyen módon kapcsolódik az RMDSZ-hez.”

A magyar kormánypárt tehát komoly érdekeltséggel van jelen az erdélyi magyar sajtópiacon; a Fideszhez köthető médiumok 2010 óta évente több százezer eurós támogatást kapnak az anyaországból, főként állami vállalatoktól és intézményektől, mint amilyen a Szerencsejáték Zrt. vagy a Nemzeti Fejlesztési Bank Zrt. A média többi része valamilyen módon az RMDSZ-hez köthető.

A 2010-14-es időszakban az RMDSZ és a második Orbán-kormány között elmérgesedett a viszony, a Fidesz jelentős összegeket fektetett az RMDSZ politikai ellenfeleibe, főként a Tőkés László nevéhez köthető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsba és Erdélyi Magyar Néppártba – kisebb részt pedig a Szász Jenő által alapított Magyar Polgári Pártba. 2014-re azonban kiderült, hogy ezek a befektetések nem térülnek meg, vagyis nem sikerül általuk megdönteni az RMDSZ erdélyi dominanciáját. Ezután történt meg az a kiegyezés, amelynek eredményeként, az RMDSZ-t valamikor nemzetárulózó Fidesz-vezérkar az idei választási kampányban már a Szövetségre való szavazásra buzdította az erdélyi magyarokat. Szász Jenőt az MPP éléről Budapestre importálták, egy közpénzzel kistafírozott, ám valós tevékenységet nem igazán kifejtő intézet élére, Tőkés László pedig a legutóbbi EP-választásokon kapott befutó helyet a kormánypárt listáján.

A béke beálltára Sipos Zoltán, aki akkor a Transindexnél dolgozott, a már említett interjúban így emlékszik: „Amikor 2014 környékén a Fidesz kiegyezett az RMDSZ-szel, akkor hirtelen mintha minden kiskapu bezárult volna. Emlékszem, volt egy kis fekete füzetem benne vagy tíz témával. Ezek közül kettő-három volt igazán húzós, de tudtam, hogy egyik sem fog átmenni a vezetőségen”.

Az azóta eltelt két évben ennek a folyamatnak lehettünk a tanúi, még ha nem is ellenállásmentes, egyenes vonalú, egyenletes mozgásról van is szó. Amíg az RMDSZ-Fidesz párharc zajlott, a két tábor kölcsönösen ellenőrizte egymást, bár a saját táborról már akkor sem igazán jelenhettek meg kritikus anyagok, tényfeltáró írások. A kiegyezés óta a helyzet paraméterei azonban megváltoztak, és erre utaló  intő jeleket már a múltban is kaptunk. Legutóbb a maszol.ro portál szakmai indoklás nélkül megtagadta egy cikk közlését, amelyet a lap munkatársa, Gál Mária írt, és amely többek között kritizálta Szijjártó Péter román nemzeti ünnep kapcsán, a magyar diplomatáknak kiadott „utasítását”, illetve a Fidesz beavatkozását a romániai választási kampányba. Gált azóta már el is bocsátották a laptól. A maszolt szintén a Progress Alapítvány adja ki, amely 2015-ben 110 ezer eurós támogatást kapott az RMDSZ-től. A portál impresszumából azt is megtudhatjuk, hogy a weboldal „arculatváltását a Szerencsejáték Zrt. támogatta”.

Csakhogy, úgy tűnik, ez az arculatváltozás mélyebbre megy, mint a design-elemek megváltoztatása, és inkább a „megváltozott tartalomfogyasztási szokások” és „szinergiák” kamuit juttatják eszünkbe, amiket még az Origo bedarálásakor dobott a köztudatba a Fidesznek aláfekvő kiadó.

A Fidesz által közvetlenül ellenőrzött erdélyi sajtó mellett mostanra az RMDSZ környezetében kiadott sajtóból is teljesen kezd kiveszni a magyar kormány tevékenységével kapcsolatos kritika, és úgy általában a minőségi, kritikai újságírás lehetősége. Elejtett félmondatok, öncenzúra, kis fekete füzetben maradó cikktémák, nem közölt cikkek és a bezárt Erdélyi Riport jelöli ennek a folyamatnak az útját.

Pedig kritikára igazán lenne szükség, mert a második és harmadik Orbán-kormányok határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája is hagy maga után kívánnivalót – a fociakadémiáktól a klienshálózatokon át a szabad nyilvánosság visszaszorításáig, Erdélyben is megtaláljuk mindazt, ami Magyarországot oly csodás hellyé teszi.

Az erdélyi magyar sajtó és kultúra persze még az anyaországinál is kiszolgáltatottabb, hiszen az anyagi erőforrások, amelyek ezt az intézményrendszert fenntartanák, még végesebbek, és még jobban függenek a politikai döntéshozóktól. Az Erdélyi Riport szerkesztősége most megpróbálja megszerezni a kiadási jogokat, és saját szakállára, önállóan folytatni a munkát, de nem lesz könnyű dolguk.

A legnagyobb különbség Erdély és Magyarország között az, hogy az erdélyi magyaroknak még el sem kell hagyniuk a szülőföldjüket, ha ezt megelégelték. Egy magyarországi ember kivándorol, ha már elege van mindenből, egy erdélyi magyarnak viszont ott a román nyilvánosság, ha elege van abból, hogy propagandává silányítják a sajtóját, és kézi vezérlésre állítják a kulturális intézményeit. Persze, ez épp az asszimiláció útját nyitja meg, és ezért „nemzeti elkötelezettségű” vezetőink, határon innen és túl, csak magukra vethetnek.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 356 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!