A felsőoktatási törvény módosítása - egyszerűbb nevén a lex CEU - március 28. napján jelent meg a parlament honlapján, eredetileg április 5-én került volna megvitatásra, de ezt előrehozták április 3-ra, sürgősségre hivatkozva. Indokolásról nem tudunk, vélhetően nem volt, hiszen semmi nincs, ami indokolhatná, de ez nem zavarta a kormánypárti képviselőket, simán megszavazták. A következő kérdés, hogy Áder kihirdeti-e a törvényt, avagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Amint alább kifejtem, minden oka megvan rá, hogy az utóbbit tegye. A törvény ugyanis sérti a törvény előtti egyenlőség, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét.
A tervezet megjelenése óta nagy a társadalmi felzúdulás, hiszen aki értőn olvassa, annak nem lehet kétséges - mint ahogy ezt Palkovics úr oktatási államtitkár is elismerte - hogy a módosított szöveg, bár általában a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozó általános szabályokat tartalmaz, számos eleme a jelenleg itt működők közül kizárólag a CEU-t érinti. Ezek közül igen jellemző, bár messze nem a legfontosabb a névazonosságról szóló (nem lehet a két összekapcsolódó intézmény neve azonos, a Central European University (rövidítve CEU) valamint a Közép Európai Egyetem.)
Nagy a nemzetközi tiltakozás, beleértve az USA külügyi hatóságait is. A CEU ugyanis New York államban került bejegyzésre. Tiltakozott nem kevés Nobel díjas és legalább másfélszáz ilyen díjjal nem rendelkező, de a nemzetközi tudományos életben magasan kvalifikált tudós. Számos külföldi sajtótermékben bírálták a kontinens egyik legmagasabban jegyzett egyetemének ellehetetlenítését célzó szabályokat (a nemzetközi ranglista 147. helyén áll, magyar egyetem jelenleg az első ötszázban sincs benne) Tiltakozik a magyar tudományos világ és a felsőoktatás számos képviselője, egész karok, egyetemek, civilek. A vasárnapi tüntetésen is igen sokan voltak jelen, főként fiatalok, ami ritka jelenség tüntetéseken. Egyelőre kormányzati válasz nincs, bár a miniszterelnök március 31.-ei rádióinterjújában arra hivatkozott, hogy nem tűrhetjük a csalást. Azt állította, hogy négy-öt évenként felülvizsgálják a külföldi egyetemeket (valójában ez volt az első) mindenféle csalást találtak, de erre semmi konkrétumot nem tudott mondani.
Kétségtelen, hogy az Oktatási Hivatal első jelentése szerint, a CEU-nál több, alapvetőnek nevezett hiányosságot véltek felfedezni, pl. hiányzó programakkreditációkat stb.
Utóbb az Oktatási Hivatal helyesbített, mivel egyértelművé vált, hogy ezek és más hiányoltak rendelkezésre állnak, csak a szabályok szerint az eljárások az alapítás helyén zajlottak, ott kapták meg a megfelelő engedélyeket és az egyetem nem nyújtotta be azt a magyar Hivatalnak. Ez valójában egy nem jelentős adminisztratív hiba, amelynek kijavítása már folyamatban van. Csalásról beszélni ebben az esetben valótlanság állítása, valamint megerősítése annak, hogy valóban a kormányzati szándék az egész módosítással a CEU megszüntetése, vagy totális ellehetetlenítése.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Amennyiben ugyanis a „vádak” megalapozottak lennének, akkor minden jogszabálymódosítás nélkül, a jelenlegi hatályos jog alapján a Hivatalnak azt kellene megfelelően szankcionálni, pl. ha valóban hiányzik valamely szak stb. megfelelő akkreditációja, akkor előírni határidő szabásával annak pótlását, azzal, hogy ha nem teljesül időben, akkor a szakot, stb.-t a pótlásig felfüggesztik.
Ehelyett olyan szabályokat kívánnak meghozni, amely az adott egyetem létét vagy nem létét érinti, teljesülése esetén működhet minden további nélkül tovább, nem teljesülése esetén pedig teljes egészében meg kell szüntetni. Ez könnyem beláthatóan abszurd, és nem hagy kétséget a valós szándék felől.
Másról, mint a CEU-ról nem is esett soha szó, pedig állítólag 27 Magyarországon működő felsőoktatási intézményt vizsgált a Hivatal.
Vagyis nem tudható, hogy a tervezett módosítás mögött valójában milyen nem kommunikált kormányzati szándék áll, viszont válasz sincs semmilyen tiltakozásra és kifogásra.
A szándék azért is nehezen érthető, mert a módosítás (vagyis a törvényszöveg) majdnem kétszer annyi (kb. két és fél oldal) mint ennek az általános és a részletes indokolása (kb. másfél oldal). Talán nem kell magyarázni, hogy milyen arányok volnának természetesek.
Ez az egész folyamat már eleve arra utal, hogy nem egy demokratikus jogállam jogalkotási terméke a tervezet, amely április 4.-ére már elfogadott törvény lett. Kérdés, mit lép ebben a helyzetben a Köztársasági Elnök. Kihirdeti, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul.
A jogalkotási folyamat különös voltán kívül konkrét alapjogokat is sért a tervezet.
1). A törvény előtti egyenlőség sérelme
A törvény előtti egyenlőség olyan alapelv, amely a francia forradalom óta elvárás a jogalkotókkal abban a kontinentális jogrendszerben, amelyhez tartozunk. A francia forradalom szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavából az egyenlőség elsősorban a törvény előtti egyenlőséget jelentette, vagyis a polgárságnak azt az igényét, hogy a minden ember egyenlőnek születik elvéből kiindulva a jogalkotó ne tegyen különbséget a jogok és kötelezettségek tekintetében az emberek között társadalmi státuszuk alapján. A rendi társadalom jogszabályai ugyanis nyíltan ezt tették, egyértelműen eltérő szabályok voltak pl. a nemesekre és a jobbágyokra. Természetesen a később polgárosodott országokban lényegesen később jelent meg még az igény szintjén is (pl. 1848, 12 pont).
Annak idején az elv csak természetes személyekre és a jogok és kötelességek viszonylag szűk körére vonatkozott, de ma már ez változott, ahogy azt az Alaptörvény is tartalmazza.
1. cikk: „A törvény előtt minden ember egyenlő.
2. cikk (4) bekezdés: „A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.”
Vagyis a törvény előtti egyenlőség joga nem csak a természetes, hanem a jogi személyekre is vonatkozik.
Ugyanennek a (2). bekezdése szerint „Magyarország elismeri az ember egyéni és közösségi jogait”.
(3) „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy más alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Vagyis a lex CEU, hasonlóan pl. a lex Vajnához, vagy lex RTL Klubhoz és társaikhoz, bizonyosan megszegik a törvény előtti egyenlőség kötelező jogalkotási szabályát. Látszólag általánosak, minden az adott szabályozási körbe tartozó természetes vagy jogi személyre vonatkozóak, mégis pontosan azonosítható, kire, kikre vannak szabva.
Mennyiben vonatkozik ez a CEU-ra?
A Nemzeti Felsőoktatási törvény (Nftv.) meghatározott §-ai helyébe az alábbi módosítások lépnek:
„(1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó tevékenységet, ha
a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték,
b) székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül.
c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és
d) működését az oktatási hivatal engedélyezte.
A CEU szempontjából éppen ezeknek a szabályoknak van jelentősége, mert ez két olyan feltételhez köti az elismerést, amelyek az alapításkor sem álltak fenn, de ez nem is volt feltétel egyik országban sem, és ma sem állnak fenn. Ettől még ma, vagyis közel 25 éve a CEU felsőoktatási tevékenysége, amerikai diploma adási joga legális.
Ezek olyan feltételek, amelyek nyilvánvalóan nem fognak teljesülni, és ezt a kormány tudja.
A CEU sem alapítása idején, sem ma nem rendelkezik ténylegesen működő felsőoktatási intézménnyel az alapítás helyén (New York állam) amint azt előírja feltételként az (1)§ b. pontja. Ez eddig nem is volt kritériuma a működésnek, és nem is indokolható semmivel. Ugyanez a helyzet a kormányok közötti megállapodással. Ha a magyar kormány nem köti meg, akkor a CEU nem teljesítette a feltételeket. Egy abszurd komédiában ez még elmenne, de ez sajnos a magyar valóság.
De még mindig lehet fokozni.
A hírek szerint ezen még szigorítottak azzal, hogy ha föderatív államról van szó, akkor az alapító tagállammal és az államszövetséggel (USA) is meg kell kötni a megállapodást. Ez természetesen képtelen elvárás. Indokolni nyilván lehetetlen, de ezzel persze nem is fárasztják magukat.
Most komolyan nemcsak New York állammal, de plusz magával az az Egyesült Államokkal kéne megállapodni egy egyetem magyarországi működéséről? Hogyan vehetné bárki komolyan, hogy ez nem egy kimagaslóan értelmetlen és diszkriminatív szabály?
Különösen összevetve a módosítás alábbi részével:
(2) A más EGT államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény magyarországi működésére a 76 § (1) bek. pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá a 76§ (3) bekezdésében meghatározott egyenértékűségi feltétel alapján nem tagadható meg.
Vagyis, ha ezekben az országokban történt a külföldi egyetem alapítása, akkor a fentiek egyikének sem kell teljesülni.
Ráadásul oktatási szakértők szerint ez az Egyesült Államokban (hiszen nincs más a világon amire még vonatkozhatna) tagállami hatáskör, vagyis jogilag is lehetetlen, az még újabb feltétel teljesíthetősége. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben sem működhetne Magyarországon semmilyen amerikai egyetem. Ez így a jogállami és demokratikus minimumtól lefelé fényévnyi távolságra van, nettó önkényuralmi működés.
A módosítás 4§-a szerint a fent írt feltételeket a 2017 szeptember 1-jén működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézménynek 2018 február 15-éig kell teljesíteni, ha nem teljesíti, akkor az intézmény működési engedélyét az oktatási hivatal visszavonja, és a 2018 szeptemberében induló tanévre már első éves hallgató nem vehető fel.
A hírek szerint még ezeken a határidőkön is sikerült rövidíteni, holott eddig sem volt kétséges, hogy a cél az, hogy betarthatatlan legyen és alkalmazni lehessen pusztán a jogszerűségre hivatkozva ezeket a nyilvánvalóan nagyon is célzatosan betarthatatlan és diszkriminatív szabályokat.
2.) A visszaható hatály tilalma
A módosítás indokolásában semmi értelmezhető nincs néhány fellengzős és tartalmatlan szövegen kívül (ezt már a mérete sem teszi lehetővé) de azért ez az egy mondat figyelemre méltó: „Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról mindkét ország kormánya tudomással bír és támogatását fejezi ki a KÉPZÉS ÚJ HELYSZÍNEN TÖRTÉNŐ MŰKÖDÉSE KAPCSÁN."
Ez ugyan önmagában is komplett zagyvaság, de a lényeg, hogy új helyszínen való működésről van szó, szemben a törvényszöveggel, amely minden korábban bejegyzettre és bármennyi ideje Magyarországon legálisan működőre előírja az új többletszabályok nem teljesítése folytán a képzés 2018-al kezdődő kivezetését.
Ezek a szabályok ugyanis egyértelműen olyan új, a korábbihoz képest többletszabályok, amelyek tartalmuknál fogva nyilvánvalóan nem a folyamatos működés, hanem a működés megkezdésének feltételei lehetnek.
Ebben az esetben pedig egyértelműen egy már közel 25 éve itt működő, az akkori, sőt a jelenlegi létesítési szabályokat is betartó intézményen nem kérhető számon, hogy olyan új szabályokat tartson be, amelyek korábban nem voltak feltételei a működés megkezdésének, csak az, hogy azokat a szabályokat tartsa be, amelyek magára a folyamatos működésre vonatkoznak.
Vagyis a módosítás szövege, amikor a korábban legálisan működő külföldi felsőoktatási intézmény képzésének kivezetését írja elő, ezen új létesítési szabályok be nem tartása okán, egyértelműen megsérti a visszaható hatály tilalmát.
Az csak hab a tortán, hogy egyértelműen olyan szabályokat ír elő, ami egy konkrét intézményt érint kizárólag, és ezen belül olyanokat, amik nyilván nem teljesíthetőek. Egyértelműen abszurd elvárás, hogy az alapító azért hozzon létre 25 év után New York államban egy működő felsőoktatási intézményt, hogy ennek a teljesen irracionális szabálynak megfeleljen. Ami ennyi idő alatt amúgy is lehetetlen volna, minden más szemponttól eltekintve. Vagyis a valós cél annyira egyértelmű, hogy ennél egyértelműbb már nem is lehetne.
A másik szabály pedig, vagyis a két (sőt a legújabb szöveg szerint ha az USA bármely tagállamában alapított egyetemről van szó, akkor három) kormány megállapodása az intézményre vonatkozóan, teljesen fából vaskarika, hiszen az egyéb szempontok mellett éppen a tervezetet előterjesztő kormány kénye kedvétől függ, hogy ezt a szerződést, még ha lenne is készség a másik fél részéről, hajlandó-e megkötni.
Hogy mennyire tisztában van a kormány az egész szabályozás képtelenségével, azt éppen a fent idézett indokolás szövege is bizonyítja, ahol a képzés új helyszínen való folytatásáról ír. Vagyis korábban itt nem működő felsőoktatási intézményre vonatkozna az indokolás szerint, de a törvényszöveg ennek ellenkezőjét tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában fejtette ki, hogy a jogalkotó nem sértheti meg a visszaható hatály tilalmát, és több jogszabályi rendelkezést meg is semmisített erre tekintettel. A visszaható hatály tilalmát az Alaptörvény azon rendelkezéséből vezette le, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. Ez a szöveg szó szerint így szerepelt a korábbi Alkotmányban is, csak ott Magyarország helyett a Magyar Köztársaság volt megjelölve.
Évente több Alkotmánybírósági határozat (továbbiakban ABH) foglalkozik a témával és részletes indokolással látja el döntését, amely adott esetben az adott jogszabály meghatározott rendelkezésének megsemmisítése, vagy az alkotmányjogi panasz, előterjesztés elutasítása, a szerint, hogy megvalósulni látja vagy nem a visszaható hatály tilalmának megszegését.
Több ABH hivatkozik arra, hogy a jogalkotó nem sértheti meg a visszaható hatály tilalmát, ami azt jelenti, hogy a jogszabály a hatálybalépése előtti időre vonatkozóan visszaható hatállyal nem állapíthat meg kötelezettséget, nem vonhat el jogot, nem nyilváníthat jogellenessé valamely magatartást.
Az utóbbi években is több ABH foglalkozott a témával, a 8/2016-s pl. meg is semmisítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény egyes paragrafusait a visszaható hatály tilalmára tekintettel. A 7/2016-s határozatban a köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz az adott törvény kihirdetése előtt, amelyben egy konkrét szabály megsemmisítését tartotta indokoltnak ugyanezen jogelv alapján. Előterjesztésében megfogalmazta, hogy az Alaptörvény szerint Magyarország független demokratikus jogállam, a jogállamiságból levezetett jogbiztonság pedig magában foglalja a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
Mindezekből egyértelműen következik, hogy ha a működés megkezdése idején, az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelt a külföldi felsőoktatási intézmény, akkor további működését nem lehet az erre vonatkozó új szabályok betartásától függővé tenni, ez csak és kizárólag az erre vonatkozó törvény hatálybalépését követően, a működés megkezdésének engedélyezéséért folyamodó intézményekre alkalmazható. A törvény hatálybalépése előtt már legálisan itt működő külföldi egyetemektől pedig csak a folyamatos működésre vonatkozó szabályok betartása követelhető meg.
Az ezzel ellentétes szabályozás a jogbiztonság teljes felszámolását és az alapvető jogalkotási elvek durva megsértését jelenti.
Zentai Ágnes
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.