Gábor nyert. Két szavazattal hagyta maga mögött Jánost, akiről az SZDSZ-es évkönyvek valószínűleg csak tőmondatokban fognak megemlékezni. Hiába állt ki János mellett Dörmögő Dömötör, ez a kedves maci, aki hat éven át koptatta az elnöki széket és a koalíciót. Jánosnak most el kell fogadnia a jó és konstruktív vesztes szerepét, fel kell állnia Gábor mellé a pódiumra és jó képet kell vágnia ahhoz, hogy rövidke elnöklését kudarcnak nevezik.
Aztán persze további nehéz pillanatok következnek, hiszen Gábornak a sikeres pártkozmetikázáshoz még az ügyvivők között is többséget kell szereznie. E pillanatban is zajlik a szavazás, amely könnyen kihúzhatja Gábor alól a szőnyeget. Pedig neki nagy tervei vannak: "hiteles és nyitott" SZDSZ-t szeretne, amely visszatér a rendszerváltó gyökerekhez, és a szabadságszerető emberek olvasztótégelyeként működik.
E terv megvalósításához Gábornak most végre lehet elegendő muníciója. Népszerűsége, mondhatni, töretlen, a jobboldal pedig deklaráltan őt tekinti a leghitelesebb, párbeszédre leginkább fogékony liberális politikusnak. Most talán számukra is itt van a változás esélye.
Merthogy Gábornak, akárcsak a FIDESZ 2006-os kampányának vagy épp a Demokrata elnökjelölt Barack Hussein Obamának, a Változás a jelszava. Ami, ne tagadjuk, igencsak ráférne a magyar liberalizmusra.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Konzervatórium 2008.06.07. 16:42:40
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.