A 3 új jelentkezővel, Ukrajnával, Grúziával és Macedóniával erősödik-e a transzatlanti összefogás vagy csak a geopolitikai konfliktusok éleződnek ki? Ez az egész NATO érdeke, vagy csak Amerika hatalmi törekvéseié?

Ezek és számtalan ilyen kérdés vetődik fel az emberben, amikor gondolkodik, elkezd belenézni ebbe a kérdésbe.

A Transz-Atlanti Együttműködés anno, a hidegháború alatt a szovjet blokk Varsói Szerződésével szemben született meg, célja a kommunista térnyerés európai megakadályozása volt.

De mi most a célja?

Lehetünk fellengzősek és mondhatjuk azt, hogy a demokrácia terjesztése, a demokratikus államok védelme. De látnunk kell, hogy ezek a szavak és gondolatok az elmúlt 10-15 évben az USA hatalmi törekvéseinek fedőnevei voltak.

Az ezredforduló után új erőviszonyok kezdenek kialakulni, az ismétlődő gazdasági válságok és az iraki háború költségei miatt Amerika elvesztette világpolitikai egyeduralmát.

Az ütemesen fejlődő Kína, India, Brazília és az olajáremelkedés miatt meggazdagodott Oroszország egyre több beleszólást követel a világpolitikai eseményekbe.

A NATO célja nem lehet az, hogy az USA trójai falova legyen, ami mögül az Egyesült Államok, folyamatosan provokálhatja a többi nagyhatalmat.

Macedónia kérdése ettől eltér, a balkáni stabilitás közös érdeke mind az EU-nak, mind az USA-nak, mind Oroszországnak, viszont itt a görögök akadályozzák a folyamatot, Macedónia kérdése nem is érdekes ebben a viszonylatban.

Annál inkább Grúzia és Ukrajna, mindkét állam az egykori Szovjetunió területén fekszik és mindkettő az utóbbi években tört ki az oroszbarát politikából. De miért áll érdekében Oroszországnak ezt a két országot akár egy háború árán is szövetségesei közt tudni?

Ukrajnán keresztül fut az Európa felé haladó gázvezeték, ami egész Európát látja el az orosz gázzal, emellett a Krím félszigeti orosz katonai bázisok is ukrán területen vannak, így gazdasági, és katonai érdek is Oroszország részéről az, hogy Ukrajna ne távolodjon el az Orosz érdekzónától.

Grúzia a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között fekszik, a feltörekvő középhatalom, Azerbajdzsán határán, az azerbajdzsáni kőolaj és földgáz is az országon keresztül jut el Európába.

Szerintem Magyarországnak jelenleg az az érdeke, hogy Amerikára támaszkodjon. Az oroszbarátság egyelőre kiszámíthatatlan. Nem tudhatjuk, Oroszország mit vár Kelet-Európai partnereitől, csak a gazdasági függőséget akarja megteremteni, vagy birodalmi politikában gondolkodik. Persze kérdés, hogy az új Amerikai elnök menyit változtat az expanziós külpolitikán, támogatni, erőltetni fogja-e pl. a Déli Áramlat tervét, vagy cserbenhagyja a kelet-európai országokat?