Merengek a sorson és az esélyeken, amelyből a cigányságnak oly kevés jut(ott), annak ellenére, hogy ezt állítja a társadalom széles rétege.

Mit adott a politika és a társadalom a cigányoknak?

Igen így en bloc a cigányoknak... Nem néhány kiváltságos roma vezérnek, pártfogolt alapítványnak, hanem a cigányoknak?

SEMMIT!

Elvenni viszont szinte mindent sikerült már... Két dolog maradt, amitől még meg lehet bennünket fosztani: a magyarságunk és az életünk... Mindkettőre fáj a foga ennek a képmutató "nemzetnek". Képmutató, mert nemzetként azonosítja magát, miközben "faji" alapú magyarságról beszél... Mi nem lehetünk magyarok...Miért?

A jól bejáratott receptet alkalmazzák velünk szemben. A bűn mellé etnikumot - már etnikumokat - rendelnek, dehumanizálnak, állatoknak, ördögtól való rettenetnek beállítva bennünket. Mennyivel könnyebb egy állatot elpusztítani, mint egy embert, még ha cigány is... Ez történt a zsidókkal is...dehumanizálták őket és már nem emberként jelentkeztek a köztudatban, hanem valami nem emberi lényként.

Az emberi mivoltunktól igyekeznek minden eszközt bevetve megfosztani bennünket, mert az adminisztratív eszközök kevésnek mutatkoztak. Nem lehetünk magyarok, nem lehetünk emberek...nem is hagynak...

Gyermekeinket szegregált iskolákba, osztályokba kényszerítik, olyan alacsony oktatási szintet biztosítva, amely garantálja a későbbi kiszolgáltatottságot, elvéve tőlük a jövőt. S teszik ezt széles társadalmi egyetértésben, politikai nagykoalícióra lépve a cigányellenességben.

S most már gyilkolnak bennünket, gyilkolják gyermekeinket és a hatalom csak téblábol, nem érdekelt abban, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Magyarságunk megkérdőjelezik... Mitől magyarabb a fehér magyar, mint a barna, vagy a sárga, vagy a fekete? Talán még nem tudják, hogy a magyar már csak nemzetként létezik? De, tudják, csak nem képesek feldolgozni. Nem képes ez a társadalom szembenézni önmagával és a múltjával. Mindig másokban keresi a bajok forrását és képtelen az önvizsgálatra. Kizárólag másokkal szemben képesek önmaguk meghatározására...kell az ellenségkép... Most mi lettünk az ellenségkép...és természetesen a zsidók.

Itt születtem, szüleim, dédszüleim és sok nemzedékre visszamenően őseim is itt születtek ebben a hazában. Magyar vagyok, magyarul beszélek, magyarul suttogom párom fülébe, hogy szeretem, magyarul álmodok, magyar nyelven beszélek és gondolkozom. Őseim együtt harcoltak és haltak a magyar nemzet többi tagjával a szabadságért.

Egy szomorú történet jut eszembe. Érted ezt...meg akarod érteni...?

Nem hagytok nekünk semmit...nem hagyjátok, hogy gyermekeinknek hitet, jövőt, reményt adjunk...Nem az éhezés fáj...hanem az, hogy a gyermekeinknek sem adtok mást, csupán a jövőtől való félelmet.

Azt mondjátok, nem dolgozunk, ti tartotok el bennünket... Nem mi akartuk, hogy a rendszerváltáskor munka nélkül maradjunk - VÉGLEG... Nem mi kértük, hogy munka helyett segélyt adjatok! Ezt ti akartátok, nem én/mi! Míg a fehérek közt 10% a munkanélküliség, addig a cigányság körében ez az arány 90%! Nem segélyből tengődni, hanem munkabérből ÉLNI szeretnénk! Erre esélyünk sincs...Elgondolkoztál már ezen fehérbőrű honfitársam? Elgondolkoztál már azon, hogy mivé teszitek gyermekeinket, amikor elveszitek a csökkentett tantervű iskolákban a jövőjüket, szüleiktől a produktív munka lehetőségét?

Azt mondjátok, "megéhetési gyerekgyártásból" élünk... Tudjátok, hogy a cigányságon belül a családonkénti gyerekszám országos átlgban 3,2 gyerek? Tudjátok azt, hogy a nem cigány származású honfitársaink esetén ez a szám már csak 1,2?

2 fiam van. Szeretem őket...ahogyan te is a tieidet.

Valamennyien szeretünk, érzünk, szenvedünk...magyarul...mint te/ti...Mégsem lehetünk magyarok...nem lehetünk a nemzet tagjai, mert jött egy alattomos politikai érdekcsoport, amely rajtunk keresztül akar hatalmat. Nem számít nekik semmi, csak a hatalom...bármi áron. Nem számítanak életek, nem számítanak az erkölcs és a demokrácia szabályai. Te pedig cinkosan összakacsintasz velük, pedig nem is ismersz. Nem is ismersz bennünket...Nem tudod, hogyan érzünk, hogyan fáj, hogyan sírunk, hogyan nevetünk...csak gyűlölsz.

MIÉRT?

Mondd, miért?

A magyar nemzet tagjai vagyunk valamennyien...Te és Mi... Vagyis nem...nem Te és Mi, hanem MI együtt. Elég a megosztásból és a megosztottságból! Elég! Legyen kérlek elég...



„Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
 
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
 
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.”

 
„Zelenoj o vesh...

Zeleno vesh, zeleno plaj,
amari bax, avel thaj zhal,
gindongo buss ando mas del
andej luma buzhanglipej.
Intrego luma dushmanoj,
sako rom sar chor nashadoj,
chi chordam jekh karfin numa,
andaj Jezusheski palma.
Devla zhutin pe amende,
na de mila pe romende,
amaja dan thaj vi mardan,
nashadeske amen shutan.”