"5 év múlva nem tudtam volna tükörbe nézni, ha szó nélkül végignézem, ami most történik"
A felsőoktatási törvény kapcsán minden bizonnyal a jelenlegi egyetemisták és középiskolások többsége aláírná a fenti mondatot. Sajnálatos módon erre a korosztályra az általános apátia a jellemző, néhányan mégis felveszik a kesztyűt. A Hallgatói Hálózat (HaHa) tagjai különböznek társaiktól: ők tesznek azért, hogy a törvény megváltozzon. Cikkünkben Kóbor Andreával, a BCE mesterszakos hallgatójával, a Hallgatói Hálózat oszlopos tagjával beszélgetünk.
Kettős Mérce: Szia! Azt szeretném megkérdezni tőled először, hogy pontosan mi is az a Hallgatói Hálózat?
Kóbor Andrea: Leginkább egy mozgalomnak nevezném. 2011 májusában, az első felsőoktatási törvénytervezet kiadásakor jöttünk létre. Felháborítónak tartottuk, hogy neves egyetemek esetleges bezárásának híre az Origón keresztül, szinte teljesen véletlenül jutott el az emberekhez. Semmilyen nyilvános konzultáció nem előzte meg ezeket. Fontosnak tartjuk a transzparenciát, a demokráciát, a konzultációt. Ezek itt nem valósultak meg. Ez a felháborodás alapozta meg a szervezet létrejöttét.
KM: Mi volt a cél, ami köré a szervezet felépült?
KA: Rövid távon a célunk az, hogy harcoljunk a felsőoktatási törvénytervezet ellen. Legalább ennyire fontosnak tartjuk, hogy bevonjuk az egyetemistákat, rávegyük őket, hogy álljanak ki magukért. A hálózat célja hosszú távon is ennek a politika iránt nem érdeklődő magatartásnak a felszámolása. Szeretnénk munkacsoportokat létrehozni az egyetemeken, akik helyi szinten foglalkoznak a problémákkal; klasszikus értelemben politizálnak.
KM: Nem gondoljátok, hogy ezzel tulajdonképpen a HÖK feladatkörét vennétek át?
KA: Nem véletlen, hogy a HaHa létrejött. Szerintünk a HÖK némileg hiányosan látja el a funkcióit. Véleményünk szerint sokkal könnyebb bizonyos döntéseket kikényszeríteni akkor, ha nem kötnek szervezeti keretek. Mivel mi alulról, önszerveződő módon jöttünk létre, így ilyen kötöttségek ránk nem vonatkoznának.
KM: Nem tartasz attól, hogy pont emiatt lesz nehéz az egyetemek vezetésével együttműködni?
KA: Valószínűleg nehéz lesz. Az az igazság, hogy ezeket a részleteket még nem beszéltük át, annyira leköt minket a mostani helyzet. Mindettől függetlenül azt szeretnénk, hogy ne legyen sok közünk a vezetéshez, hiszen autonóm csoport vagyunk.
KM: Mekkora a szervezetetek illetve mekkora tömeg áll mögöttetek?
KA: A szervezői csoportunk körülbelül 30 főből áll, a facebookos oldalunkat 2200-an lájkolták. A mögöttünk álló tömeg nagyságát ezzel együtt nehéz megmondani. Szerintem sokan állnak mögöttünk. Nagyon sokan megkerestek minket, hogy segítenének. Segítséget kaptunk például a ’Hálózat a Tanszabadságért’ mozgalomtól, volt újságíróktól illetve a Millától. Úgy érezzük, hogy nagy az együttműködés, sokan bíznak bennünk.
KM: Nem féltek attól, hogy a Millával való kapcsolatotok fog titeket a későbbiekben determinálni?
KA: Nem gondolom ezt, hiszen egy független szervezet vagyunk. Mi is mondtunk beszédet a „Nem tetszik a rendszer!” tüntetésen, így nyilvánvaló: támogatjuk, amit a Milla tesz. A nagy különbség köztünk és köztük az, hogy a felsőoktatáson kívül mi nem kívánunk egyéb kérdésekkel foglalkozni. A közvéleményt illetően pedig azt gondolom, hogy a kapcsolat már létrejött. Az emberek magukban már összekötötték a parlamenten kívüli ellenzéki mozgalmakat.
KM: A szervezetetek egyre ismertebb, köszönhetően az akcióitoknak. Ezek közül először az Educatio kiállításon végrehajtott demonstrációról kérdeznék. Mikor gondoltatok először arra, hogy itt hallassátok a hangotokat?
KA: 3 nappal előtte. A blogunkon is megjelent egy írás (szerk: http://hallgatoihalozat.blog.hu/2012/01/23/ezert_kiabaltam_szet_a_hangom_az_educatio_n), ami bemutatja a szervezés és a kivitelezés folyamatát.
KM: Mi volt az Occupy Educatio célja?
KA: A kiállítás előtt egy héttel hirdették ki a felsőoktatási keretszámokat, aminek hírére úgy döntöttünk, hogy egy tömegdemonstrációt kell tartanunk a helyzet súlya miatt. Ezt február 15-re tettük, hiszen az a felsőoktatás szempontjából mindig is egy szimbolikus dátum volt, évek óta ez volt a felsőoktatási jelentkezések leadási határideje. Mindenképpen szerettünk volna egy figyelemfelkeltő akciót szervezni, beharangozni a tüntetésünket. Ez lett az Occupy Educatio.
KM: Sikeresnek tartjátok ezt az akciót?
KA: Abszolút. Mi is meglepődtünk azon, hogy mekkora sajtóvisszhangja lett a dolognak. Számomra a legmeglepőbb a TV2-s ügy volt (http://comment.blog.hu/2012/01/23/a_tv2_letorolte_a_facebook_falat). Nagyon örülünk annak, hogy az akció kapcsán sokkal több emberhez jutott el a tüntetés híre, mint amennyit mi magunk elérhettünk volna.
KM: Rátérve a február 15-i tüntetésre: mit gondoltok, mennyire lesz eredményes?
KA: Mi nagyon bízunk benne. Sok új dolgot kitaláltunk, más lesz, mint egy tetszőleges korábbi tüntetés. Nem lesznek unalmas beszédek; új ötleteink vannak. Minden feltétel adott, hogy a tüntetés sikeres legyen. Fontosnak tartom emellett, hogy a vonulás során három nagy egyetemet (ELTE, BME, BCE) is érintünk, aminek szimbolikus jelentése is van. Ki szeretnénk fejezni szolidaritásunkat is a gimnazisták felé, hiszen a törvénynek tulajdonképpen ők a legnagyobb károsultjai, épp ezért reméljük, hogy ők is nagy számban jelennek meg. A tüntetés hitelessége és sikere rajtuk is fog múlni. Úgy gondoljuk, hogy az egymás iránt mutatott szolidaritás, az egymásért való kiállás lehet az egyik legnagyobb fegyverünk.
KM: A realitások talaján maradva; szerintetek fog bármi változni a tüntetés hatására?
KA: Igen, mindenképp. Egy folyamat már elindult, ez abból is látszik, hogy a felsőoktatási jelentkezési határidőt kitolták 9 nappal, pedig eddig február 15-e egy kőbevésett dátum volt. Azt is nagyon jó jelnek tartom, hogy már párton belül is többen nyilvános kritikát fogalmaztak meg (http://www.dehir.hu/belfold/felsooktatasi-keretszamok-egymasnak-feszult-orban-es-posan/2012/02/09/). Nagyon örültünk annak a hírnek is, hogy Brüsszelben megkezdődtek a tárgyalások a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban.
KM: A változást továbbgondolva; ha a felsőoktatási törvényt visszavonnák és titeket is felkérnének, hogy vegyetek részt egy új törvény kidolgozásában, megtennétek ezt?
KA: Ha egyeztetéseket indítanának és felkérnének minket a részvételre, az már egy hatalmas eredmény lenne. Hallgatói szervezetként valószínűleg részt vennénk, de csak sok más szervezettel együtt. Egy átfogó, átlátható és a nyilvánosság számára is követhető egyeztetésre lenne szükség; velünk, a HÖK-kel, a tanárok, oktatók és rektorok szervezeteivel.
KM: Mi lenne az a pont, ahol befejeznétek?
KA: Határozottak vagyunk. Biztosak vagyunk benne, hogy sok támadást fogunk a jövőben kapni, mivel ez már a „nagy” politika, de azt gondolom, erre fel vagyunk készülve, nem fogunk megijedni ezektől a kihívásoktól sem.
KM: Van esetleg valami, amit szeretnél még megosztani az olvasókkal?
KA: Nincs mögöttünk nagy pénzügyi forrás, a tüntetésünk pedig költségekkel (nyomdai költség, színpadköltség) jár. Létrehoztunk egy bankszámlát illetve egy PayPal fiókot, amire várjuk az adományokat (szerk: a számlák elérhetőségei a HaHa blogján találhatók). A tüntetés után a kiadásokkal természetesen részletesen elszámolunk, az esetleges többletet pedig későbbi akciókra fordítjuk. Nem szeretnénk befejezni február 15-én. Emellett, aki jön szerdán a tüntetésre, annak azt üzennénk, hogy mindenképp hozzon táskarádiót, vagy FM rádió hallgatására alkalmas telefont, mert ennek nagy szerepe lesz.
KM: Köszönöm válaszaidat, sok sikert kívánok a szerdai tüntetéshez!
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Írjatok kérdéseket, legyen népszavazás a tandíjról! 2012.02.14. 20:49:50
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.