A verespataki cianidos aranybánya beruházás és a remélt milliárdos haszon már sok politikus pálfordulását hozta. A májusban hivatalba lépett Victor Ponta vezette román szociáldemokrata kormány pár hónapja még igen határozott és magabiztos volt Verespatak ügyében. A szocdem vezetés nem győzte ostorozni – megjegyezzük jogosan - Băsescu államfőt, hogy gyanús módon lobbizik a beruházó cég érdekében, sőt azt állította, hogy kampányának támogatóit védi Verespatak kapcsán. A román szocdemek környezetvédelemért felelős Európai Parlamenti Képviselője még márciusban garantálta a Greenpeace képviselőjének, hogy minden áron megakadályozzák a környezetpusztító beruházást. Civil szervezetek pedig többször tiltakoztak az RMDSZ engedékennyé váló Verespatak álláspontja ellen.

300 tonna arany azért nagy úr, és ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor sejthettük, hogy a magabiztos kijelentésekkel a román szociáldemokraták javítani akarták alkupozíciójukat, ám azért azt reméltük, hogy legalább az idén novemberi választásokig kitartanak és nem adják be a nagyvonalú aranybánya cégnek a derekukat. Mégis ez történt, 24 nappal a kormány esküje után az ideiglenes román kormány gazdasági minisztere Daniel Chițoiu már be is jelentette Verespatakon, hogy már idén beindul a kitermelés. Még hozzá is tette, „személyes jelenléte a garancia arra, hogy a térség bányászata fejlődni fog”. Arról az apróságról persze ő sem tájékoztatta a lelkes bányászokat, hogy a projekt 16 évig tart, és utána nem lesz semmilyen munkalehetősége a helyieknek és nem lesz semmilyen lehetőség például a helyi turizmus fejlesztésére sem, hisz csupán mérgező zagytározók maradnak a jelenlegi Verespatak, Szarvaspatak és a környező öt hegy helyén.

A kanadai-román Roșia Montană Gold Corporation (RMGC - Gabriel Ressources) célja Verespatakot és környékét, összesen 215 millió tonnányi kőzetet több százezer tonna cianidban feloldani, mely eredménye 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst lenne, valamint 215 millió tonnányi mérgező zagy egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben. A több száz hektáros cianidos zagytározó alját nem tervezik szigetelni, a veszélyes anyagok szennyezni fogják a levegőt, a felszíni és felszín alatti vizeket. Egy gátszakadás - amit nehéz lenne kizárni a klímaváltozás korában - pedig végzetes pusztítást okozna a térségben. A Verespatakra tervezett tározó méretének a töredéke repedt meg 12 éve Nagybánya közelében és okozott végzetes környezeti katasztrófát, halpusztulást és szennyezést a Tisza térségében.

A cég nemrég Románia éves kulturális költségvetésének többszörösével támogatta a román kormányt, és ismertek az RMGC nagyvonalú média költései is. Tudjuk be a cég erős lobbizásának, hogy bár az RMDSZ választási ígéreteiben, illetve az európai parlamenti szavazás során is határozottan elítélte a cianidos aranybányászatot és a verespataki beruházást, tavalyi évben mégis egy RMDSZ-es miniszter segítette a bányanyitást és Borbély László akkori román környezetvédelmi miniszter olyan megengedően nyilatkozott a cianidos projektről, hogy Greenpeace aktivisták tiltakozásul elfoglalták bukaresti irodáját. Az RMDSZ becsületére legyen mondva, hogy a leköszönő kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere április végén még utolsó lépésként megakasztotta az engedélyezési folyamatot.

Most már csak abban reménykedhetünk, hogy a román közvélemény nyomása erősebb lesz és a szociáldemokratáknak politikai hatalmuk megtartása előrébbvaló lesz, mint az RMGC aranya és nem adják be a derekukat. A román szociáldemokraták pálfordulása pedig jó esélyt ad a magyar kormánynak, hogy végre egy jó ügyért is keményen kiállhassanak.

Simon Gergely
Greenpeace