"Az univerzum jobboldali" (Pozsonyi Ádám)

"Szilvás buktát, mert azt szeretem" (Ismeretlen Székely)

Ha a ma férfijára a hipózott farmere helyett ráadnánk egy térdnadrágot, csatos cipővel és harisnyával azt durva beavatkozásnak tartaná a nemi identitásába.

Mégis, a 18-ik századból származó jobb és baloldali megkülönböztetés az egyetlen ami lázba hozza a mai magyart az angol-magyar 6-3 óta. Nem akarunk csatos cipőt viselni, de mindjárt más, ha átnevezzük azt matyóhímzéssé. Naponta olvassuk a netes politikai cikkek kommentjeiben, például ha egy balos a közbeszéd tisztaságáért aggódik:

„ Ezt pont egy mocskolódó ballib írja” –Tehát hiteltelen. Aztán ha egy jobber aggódik a demokráciáért: „Ahhoz képest hogy fasiszta..” A régebbi generáció un. „balos” értelmisége tele van olyan arcokkal, akik szerint Trianon igazságos volt („nem kellett volna elveszíteni a háborút”) és a „magyarkodás” csak árt a délutáni emésztésnek. A még durvább, kétségbeesett ember egyenesen román légitámadást kér a hazájára, mert „sok itt a náci”. Míg a jobboldalon egyesek alig elfojtott zsidózással reagálnak, somolyogva arra a kérdésre, nemzeti tragédia-e a holokauszt. „Nekem? Nem.”

Itt nálunk mindenki nagyapját megverte egy csendőr vagy ávós, vagy harcolt ellenük.  Az apai nagyanyám így írta le az oroszokat „Azok a bolsevikok nem emberek voltak..amikor megjöttek, már lőttek is a dobtárassal..” míg a németeket csukaszürke egyenruhás úriembereknek. Másik nagyanyám épp ellenkezőleg.  És jogos: másképp látszott ugyanaz a hadsereg a koncentrációs táborból, a faluból, a városból, stb. nézve. A társadalom 1918 óta folyton két részre volt szakadva, és még rejtett módon is így volt, a Kádár-korszakban. A politika tudja ezt és uszít.

Ha a baloldal Schmitt lemondását követeli, akkor fel kell emlegetni hetet-havat a múltból. Mert „miattuk” ne mondjon le.  A jobboldal miatt mondjon le. A balos hazátlan bitang ember, az ávósok unokája. Ha a balos a jobbost hazugságon kapja akkor sincs joga számonkérni, mert korábban a balosok is hazudtak. Igen ám, de az meg válasz volt egy még korábbi jobbos hazugságra...és így tovább.

Ezért ha viszont mondjuk Sólyom szólal fel, akkor a baloldal fanyalog. Na pont ő, aki annyiszor belerúgott Gyurcsányba...Különben is, mint jobboldali, Sólyom is a demokrácia ellensége, protofasiszták oldalága.

Aki középen áll arra mindenki lő. Ő kapja a zárótüzet, mert ő hazátlan bitang is, meg fasiszták cimborája is. A politikának ez tetszik, mint zsíros cupák a kutyának. Mert addig sem programok alapján lesznek a választások, szakember politikusokkal, a közügyekhez legalább kicsit konyító polgárokkal. Minek ez, hiszen ŐK megverték nagyapát! Gyerünk, hajrá, váltsuk le őket, aztán jöjjenek a Mi oligarcháink, a szegfűs Pató Pál vagy a narancsos Döbrögi. Büdösek, rablott vagyontól zsírosak, aljasak mint a lézerblokkoló, de a Miénkek!!

Ugye mindjárt más, hogy az Ő földjükön dolgoznak a közmunkások éhbérért, hogy Ők csalják el az adót, vagy veszik meg a diplomájukat, és nem a Másik!

Genetikai alapú politizálás ez kérem, sőt, fantázia alapú. Nem akartok harisnyát és rizsporos parókát viselni, de a francia forradalom nemzetgyűlése alapján határozzátok meg a politikai identitásotokat, kedves feleim.

Csakhogy azóta megváltoztak a dolgok. Az egyik oldalon nem vallás, tradíció és király van, a másikon meg a nép, a volonté generale, az egyenlőség...hanem politikai problémák vannak. Lehet rendet és kis államot követelni, vagy korlátlan piacgazdaságot, de ha a tömegeket éhbérre kényszerítenéd, akkor csúnyán beleléphetnek a szádba. Ahogy lehet egyenlőségről álmodozni, meg a kapitalizmus megdöntéséről, de ha Lenin-fiúkat szerveznél vagy kihajtanád az értelmiséget a rizsföldekre mint Mao, akkor a börtönbe való vagy. Annak is egy kicsiny és csúnya rekeszébe.

Mert ezt jelenti a demokrácia: kell egy konszenzus az alapértékek tekintetében. Nem is vagyunk olyan messze tőle: Schmitt Pál esetében ez meg is valósult. Csaló ne legyen az elnökünk. És ugye nem haltunk bele?

De íme egy ellenvélemény: A baloldaliság lelki betegség. Magától baloldali ember nincs, hacsak nem uszítják és manipulálják. ... (Nem véletlen, hogy a baloldal bázisa eleinte egy szűk élősködő és deviáns réteg volt, de hát ezeket normális helyeken kiközösítik).

A baloldali az Kvazimódó. Baloldali az Alien, mert csöpög az a fránya nyála, de a Terminátor jobboldali, mert elegánsan csillogó acélváz. Baloldali a lepra, a váladék, a romlott sajt, jobboldali a marhapörkölt és a Sacher-torta. Ilyen egyszerű ez kérem, a balos alkesz szanszkülott aki Pozsonyi tekintetes uhat (nem ejtjük az r-t mert a forradalomra emlékeztet!) levetné a lóhol! Aztán meg levenné a cúgos cipőjét, hogy proletár lábát szagolhassa az egybegyűlt úri közönség.

Amit Pozsonyi tekintetes úr ír, aki a nők oktatása, a francia forradalom, a közteherviselés, egyszóval az olyan veszélyes modernitások ellensége, mint a villanyáram vagy az instant kávé, nem érdekes. Szót sem érdemel, még egy kis felhorkanást, még egy kis olyan prüszkölést sem, amit az orrunk alá tolt bors okozhat. Sajnáljuk és együttérzünk vele: elfogyott a koccintós, végetértek a gondtalan punk-évek.(Ezért veszélyes drogozni. Mire felébredsz vallási fanatikus vagy agyhalott leszel.)

Szegény ember rég túlélte önmagát, s most az ókonzervatív koporsóból írogat, valami mesterségesen öregbített oldtimer pincéből ahol csillagrendejeleket próbál súlyos Metternich-kötetek fölé görnyedve, pofaszakállt növeszt, és botozásokról, nyílvános kivégzésekről álmodik. Passé, mint a boldog békeidők monarchista kávéházai, ez a verkli-dal lejárt, Ádám. Más szavakkal: a Kormányzó Úr és a Császár nem jönnek vissza. Ma már a nők is vezethetnek autót, és a proletárok capuccinót rendelnek a kávéházban. És ki is viszik nekik.

Igen, gonosz ember ez a Pozsonyi. Gonosz, mint a jobboldal-baloldal dogmája.

De Ady is megmondta: gonoszak a halottak.

 B. I.