Hetek óta szajkózom miért is kell az RMDSZ-re tenni vasárnap a voksot. Érvem - mely nélkülöz mindennemű tárgyszerűséget - egyszerű mint a faék: az EMNP-re leadott voks elveszett szavazat és képviselet nélkül marad a magyarság. Szóval én az RMDSZ-re szavazok tudatában annak, hogy etnikai alapon leadott voks ekivalens a román szélsőségesekével. Sajnos ezt a hétvégi pecsétet kénytelen leszek magyarázni, mint a rossz bizonyítványt. Egyrészt azért, mert a fenti érvem ma, azonnal hatályát vesztette, másrészt, mert úgy tűnik van némi logika, abban, hogy az RMDSZ-re teszem a tentába itatott parafát.  

Ma egyik (na melyik?) közösségi oldalon olvastam, hogy a: „Harghita Megye Tanácsának 330/2012 határozatát amely Tusnádfürdőnek 374310 ron utal a Wellnes központ munkálataira ilyen személyek ellenezték:
Danguly Ervin EMNP
Sorbán Attila EMNP és még 3 személy
Szerencsére nem rajtuk múlott.”

A fent említett feketeseggűek egy olyan beruházást elleneztek, amely már másfél éve vár átadása, cseppet sem kevés négy millió euróból (!!!) közel 80%-os készültségben várja ázóit a fürdő. Ennyiért a négyes metró összes állomását meglehetett volna építeni, az csupán mellékes, hogy dupla ennyiből faragták a mozgólépcsőket, meg az utastájékoztató kijelzőket.

Hogy jön a nagypolitikához e termál? Mert a Hargita megyei tanács elnöke (RMDSZ) és a tusnádfürdői polgármester (EMNP-MPP), köztudottan évekig nem beszéltek, aztán valami - eddig ismeretlen – pálfordulás vagy háttér deal révén a megyei tanács elnöke a júniusi önkormányzati választásokon, ad-hoc látványosan támogatni kezdte a vélhetően közbeszerzési csalás gyanujába keveredett polgit és az építkezést.

A fenti rendelet szerint, olybá tűnik, mintha közvetve is hozzájárulna újabb pénzek lenyulásához a megyei tanács?! Jószándékot azért nem zárom ki!

RMDSZ a szövetség

Jó szavazó vagyok négyévente! Pont az, amelyikre az RMDSZ építhet! Az, az amnéziás választó, aki hirtelen dob sutba emút 20 évet, és szavaz a szükséges rosszra, aggodalommal vegyesen, persze, de azért csak jól néz ki na, és akár hasznos is lehet a bukaresti képviselet. De nem! Nem jön össze valahogy... Csak az, hogy szövetségi szinten koma, komámasszony jól megél belőle, akárhol, akármikor. Ha csak Verestói eszement nábobságát venném gorcső alá elég lenne, nemde?

Ha nem is szuperlatívuszokban, de az RMDSZ Romániában meghonosított politizálásáról azért szót illik ejtenem, ilyen a magyar nyelvű oktatásért vívott csatájuk pl., és nagy duzzogva ugyan, de Korodi környezetvédelmi tárcája is üde színfolt volt a romániai poros palettán. De! Rosia montana mostani támogatását azért sose bocsájtom meg fiúk! 
No, hogy legyen még a serpenyőben, ide sorolom azt is miszerint kormányzati, illetve ellenzéki mérlegként, jószerivel bírtak döntésre román pártokat olyan témakörökben is mint az a rohadó egészségügy. 

EMNP - a (nehezen) vállalható alternatíva

Még a tavasszal hinni szerettem volna a kimondhatatlan nevű párt sikerében, hinni akartam a helyi Döbrögik leváltásában, hinni, annak ellenére, hogy hányingerem legyürve stírőltem, amint anyaországi pénzből verbuválnak erdélyi képviseletet Fideszék; aztán mikor feltöltötték papelődökkel a pártot, vált világossá a kép, hogy az új erdélyi alternatíva, ífjú sztahanovkák a’lá Borboly csinovnyikok, másol-beilleszt módszerrel történő szaporítás folyik és nem érdemi, főleg nem demokratikus reprezentációra épül az új kezdeményezés. Nyilván és szerencsére mindkét pártban dögivel a szakmai etalon meg a pragmatizmus is, de mostanra, így december tájékán már nem hiszem el az EMNP-nek, hogy az RMDSZ-nél sikeresebben, érdekérvényesítőbb módon járnának el autonómia törekvésben (bár revizionistaként vagyok számomtartva,  de még így is feláll a hátamon a szőr ettől a tartományi elkülönülésnek még csak a gondolatától is). Már nem hiszem el, hogy az érdekképviselet újabb demokratikus formáját szeretnék meghonosítani a határon túl rekedtek közt, márpedig erre volt már példa a földgömnek gombostűhegynyi részén, a tordai (liberális) országgyűlésről elhíresült multikulti Erdélyben - ahol a kulti már csak nyomokban, mint szezámmag a tonhalkonzervben. 
Látva ahogyan az MPP-vel, meg a Jobbikkal kokettálva hirdetik a nemzetinek látszó igét, nem tudok hinni nekik, mert vélem azt a kísérteties hasonlóságot és mostanra ellenszenvet felfedezni, amit tökéletesen véghez vitt Bukarest a moldovai köztársaságban az ottani politikai jobbkezével, magukra uszítva za egész transznisztriát, nem beszélve az áttelepült román diaszpóráról.
Hogyan higgyem el, hogy abból a vér és dacszövetségből, mely összetartja az RMDSZ-t, szóval, hogyan tudjam elképzelni, hogy az innen kihullottakból alakul egy újabb politikai alternatíva melynek nem önös érdeke egy új, ti menjetek, baszki loptatok már eleget, mi jövünk, nomeklatúra kiépítése a célja?

Szavazás helyett savazás

Összehasonlítanám a nincset a semmivel ha párhuzamot kellene vonnom a két párt között. Nemzeti liberálisként, (kivéve az ultraságot, amitől herótom van!), itt is ott is lenne ideológiai keresnivalóm, ha már szavazni kell. Ám valahogy észérvek mentén is nyomnám azt a pecsétet a fülke magányában, indokolnám szakpolitikai írásokkal, véleményekkel, nemzetközi elismertséggel, amely egy oda az RMDSZ-nek. aztán túlélt marosvásárhelyi pogrom emlékével, egy elvándorlásból fájó szívvel nézett nemzet vergődésén keresztül is látnom kell Erdély magyarságát, amely azt sem tudja ki az a majom az utcán átívelő plakáton, miközben rozoga életét hordja szanaszét a december eleji szél, ez gondolat meg az EMNP üzeneteiből jön át.

A szégyen pártján

Szégyen, hogy a rendszerváltás óta eltűnt az erdélyi lakosság fele, nem csak a magyaroké, miközben az otthonmaradásért érdekképvisel az RMDSZ a román parlamentben, hogy ez meg sem történhessen. Szégyen, hogy az RMDSZ szőrmentén kezeli azt a tényt, hogy az Orbán kormány, miközben törleszt egy régi adósságot, a kettős állampolgárság megadásával - amit én szívből üdvözlök ugyan, hogy nem hívta fel az anyaország figyelmét, hogy ezzel még jobban ki ürülnek a cseppnyi, így is sorvadt lakosú falvak, és nemzetfiaink epret szednek Spanyolországban, szégyen, hogy az EMNP egy szavahihetetlen református püspököt tol miközben se ígét se üdvöt nem hozott szórványmagyarjainak sem, és az anyaországi pénzek nem vállalkozások, hanem opportunisták kezében landoltak.

Nehéz szívvel, de vasárnap mindenképp szavazni fogok! Hogy négy évig minden áldott nap ne hánytorgassam fel magamnak, hogy lehet, pont azon az egy vokson múlott. Remélem Ti is!

Datki Szabolcs