A mai nap folyamán az MNB elnöke, mindenki  Matolcsy Györgye rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be legújabb gazdaságélénkítő ötleteit. Illetve azt is megtudhattuk, hogy az MNB külső és belső tagjai között teljes az összhang, nem tudjuk igazán, hogy ezen ki lepődött meg, mi nem, hiszen nem is vártunk mást egy a kormány irányítása alatt álló Nemzeti Banktól. A javaslat csomag három fő pilléren nyugszik három bűvös szám körül- 250, 0 és 2!

Kifordított angol példa gyenge forinttal

A probléma csak az, hogy a program alapjául szolgáló angol minta (funding for lending) igazából nem vált be Angliában. 80 millió fontot költött el az angol kormány eddig erre a programra, amely nem csak lassan produkált eredményeket, de azok a vártnál rosszabbak lettek. Fontos megemlíteni azt is, hogy ott fonthitelekre adtak kölcsönt és nem devizahitelekre, mivel az utóbbi sokkal kockázatosabb. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank programja a devizahitelektől való gyorsabb szabadulást szeretné elősegíteni és a gazdaság élénkülésére is számítanak a jegybanki vezetők.

Pillérek a tények tükrében

Az első pillér a kkv-k olcsó hitellel való ellátása, ami a beruházásokat élénkítené.250 milliárd forintot szán a jegybank a vállalkozások fellendítésére, mindezt hitel formájában 0%-os kamattal, melyre a bankok mindösszesen 2%-os haszonrést tehetnek. Azt nem igazán értjük, hogy ez a bankoknak miért is érné meg és miért is mennének bele, hiszen ez egy igen kockázatos befektetés lenne számukra. Persze a kormány kényszerítő erejében nem kételkedünk.

A második pillérben azért látnák el olcsó hitellel a kkv-ket, hogy a devizahiteleiktől megszabaduljanak. Itt szintén feltűnik a bűvös 250 milliárdos szám mely arra szolgál, hogy Matolcsy szavaival élve a 15 ezer bajba jutott vállalkozások devizahitel átváltását segítsék elő alacsony mindössze 2%-os kamattal. A fentebb említett aggályaink még most is fennállnak, miért jó ez a bankoknak?

A harmadik pillér keretében a jegybank 1000 milliárd forinttal csökkenti kéthetes kötvényeinek állományát.Ez a harmadik pillér az, ahol a kutya el van ásva, ugyanis az 1000 milliárdos csökkentés ára a jegybanki devizatartalékhoz való hozzányúlás.

Észt nem, csak pénzt osztanak

Sokan fellélegezhetnek a hír hallatán, hiszen ki nem szeretné visszafizetni az évek alatt felhalmozott, mára már súlyos terhet jelentő svájci frank hitelét? Álomvilágban élnek azonban azok az emberek, akik úgy gondolják ettől majd az országnak jobb lesz. Először is, Angliában a mai napig nem sikerült a bankokat rákényszeríteni arra, hogy a kis cégeknek is adjanak az ingyenhitelből. Lehet háborogni, hogy a karvalytőke mit meg nem tesz a szegény emberekkel, de a szörnyű valóság bizony az, hogy hitelt még az ókorban sem adtak ingyen.

Másodszor pedig a devizatartalék csökkentése pontosan az az észtelen költekezés, amitől “az elmúlt nyolc év” annyira szörnyű volt. Mi sem szeretnénk szépíteni a szocialista országvezetést, de ők legalább nem akartak egy hét alatt 1000 milliárdot elkölteni a devizatartalékból ingyenhitel formájában. Mert ugye semmi sincs ingyen: ezt a hitelt is kifizeti valaki, például a Magyar Nemzeti Bank.

Pénzt találtak a bankban, de jövőképet nem

Az egész program véleményünk szerint a választások előtti osztogatás egy igen perverz formája. Miután a jelenlegi kormány volt gazdasági minisztere vezeti a bankot, amire egyébként csak egyetlen példa van az EU tagállamok jegybankjai között, könnyebb dolga van a kormánynak. A kkv-k helyzete nem állítjuk, hogy jó. Például a régiós különbségek miatt a budapesti és a Pest-megyei régióban alig juthatnak EU-s forrásokhoz és a Kormány sem állt még elő túl sok csalogató programmal a kkv-k számára. A mostani programban van minden, csak egy dolog hiányzik belőle: koncepció.

Egy jól kidolgozott program része kéne hogy legyen egy elképzelés, egy vízió: mit szeretne a jegyban a hitellel elérni? Foglalkoztatásnövelést, bővülést, több női vezetőt, zöld beruházásokat? A hitelkiváltást célzó program igazából csak zsebpénz a vállalkozásoknak, akiktől valószínűleg hűséget várnak majd el a jövőben. Már csak egyetlen kérdés marad: ki fogja végül ezt kifizetni? Ingyenhitel nincs.