A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kedden nagyon fontos döntést hozott a 2012-es ferencvárosi kunyhóbontás ügyében. A bíróság kimondta, az önkormányzat „bozótirtás és hulladék elszállítása” címen nem rombolhatja le emberek otthonát, a rendőrségnek pedig nem őket, hanem az intézkedésnek ellenálló aktivistákat kellett volna megvédeniük.

Misetics Bálint és Bende Anna ellenálltak a rendőrségi intézkedésnek akkor, amikor Ferencvárosban a határ út menti kiserdőben lévő kunyhókat "szemétszedés" címén lebontotta az önkormányzat. Az ügy pikantériája, hogy a bontásig, hallgatólagos megállapodás volt az önkormányzat és a kunyhólakó emberek között, hogy maradásukért cserébe tisztán tartják az erdőt. A kunyhóbontáshoz a jogszabályok szerint, előzetes értesítésre, illetve utólagos elhelyezésre lett volna szüksége az önkormányzatnak, de egyiket se tette meg. Az ombudsmani jelentés szerint is jogszabályellenes volt az ott lakók otthonának lerombolása, és ezt mondta ki most a bíróság is:

• az önkormányzat által elrendelt „bozótirtás és hulladék elszállítása” nyilvánvalóan nem jelentheti hajléktalan emberek kunyhóinak a lerombolását;
• a „bozótirtás és hulladék elszállítása” biztosítására kirendelt rendőrök súlyos jogszabálysértést követtek el a kunyhók lerombolásának biztosításával;
• rendőri jelenlét célja tisztázatlan, a kunyhók lerombolásához segítséget nyújtó rendőri intézkedésnek az iratok alapján nem volt törvényes alapja;
• az intézkedésről készített rendőrségi dokumentumok részben hiányosak és nagy mértékben ellentmondanak egymásnak;
• nincs magyarázat arra, hogy miért Misetics Bálintot állították elő, amikor őt fenyegették fizikai erőszakkal;
• mindezek alapján nem állapítható meg, hogy az AVM aktivistája jogszerű intézkedésnek szegült volna ellen, így Misetics Bálint megbilincselése, ruházatának átvizsgálása és előállítása ellentétes volt a rendőrségi törvénnyel és a szolgálati szabályzattal;
• az ORFK-nak új eljárást kell lefolytatnia, tisztázva a rendőri fellépés általános jogalapját és egyenként újra vizsgálva az konkrét intézkedések arányosságát és szakszerűségét is;
• az új eljárásban szükség szerint vizsgálni kell az eljáró rendőrök fegyelmi felelősségét is.

Forrás: http://avarosmindenkie.blog.hu/2013/09/10/birosag_a_rendorseg_volt_jogserto_a_ferencvarosi_kunyho-rombolasok_soran

Misetics Bálint saját maga le is videózta a történéseket:

Misetics Bálint a bíróságon elmondott szövege:

Tisztelt Bíróság!
Engedjék meg, hogy – anélkül, hogy túlzottan igénybe venném a bíróság türelmét azzal, hogy hosszasan ismétlem a már korábban elhangzott érveket – röviden összefoglaljam az üggyel kapcsolatos álláspontomat, és két szempontot javasoljak megfontolásra az ügy eldöntéséhez. Noha ennek a pernek a tárgya formálisan csupán az ORFK egy határozata, ami egy adott esetben minden részletében jogszerűnek minősített egy előállítást, valójában sokkal nagyobb tétje van.
A tárgyalás közvetlen tétje az, egyrészt, hogy a bíróság szerint az állampolgárnak minden esetben engedelmeskednie kell-e a rendőrök utasításának. És másrészt: az ügy pedig végül is arról szól, hogy lehet-e egy jogállamban jogszerű eljárás nélkül lerombolni emberek otthonait.

1. Az előbbivel kapcsolatban a következőt kívánom elmondani, parafrazeálva Ronald Dworkin jogtudós polgári engedetlenségről szóló klasszikus okfejtését: ha amellett döntünk, hogy az állampolgárnak akkor is minden esetben engedelmeskednie kell a hatóság utasításainak, amikor alapos oka van megkérdőjelezni azok jogszerűségét (és akkor is ha ebben olyan intézmények álláspontjára is hivatkozhat, mint az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosa vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága), akkor lemondunk a hatósági intézkedések jogszerűségét szavatoló egyik fontos mechanizmusról, akkor ezek az intézkedések idővel egyre kevésbé lesznek jogszerűek, és ez elkerülhetetlenül az állampolgárok szabadságának csorbulásához és a jogállamiság erodálódásához vezet majd. A rendőrállamot az különbözteti meg a jogállamtól, hogy az utóbbiban egyrészt a rendőrség nem áll magától értetődő természetességgel és minden fenntartás nélkül más hatóságok oldalára az állampolgárral szemben egy jogvitában, másrészt az, hogy egy jogállamban nincsen automatikusan igaza annak, akin egyenruha van.

2. A második kérdés pedig végeredményben arról szól, hogy „a jognak asztalánál mind egyaránt foglal-e helyet”. Az a kérdés, hogy megilleti-e a törvény előtti egyenlősé, a méltósághoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog, a fellebbezéshez való jog, a tulajdon védelme és a birtokvédelem a politikai közösség legszegényebb állampolgárait is? Amennyiben igenlően válaszolunk erre a kérdésre, akkor nyilvánvalóan jogszerűtlen az a rendőri utasítás, amelynek az a célja, hogy kikényszerítsen egy olyan intézkedést, amely nyilvánvalóan hazug indokokkal, bármiféle közigazgatási eljárás lefolytatása nélkül, megalázó és erőszakos módon rombolja le állampolgárok otthonait. A nyilvánvalóan jogszerűtlen rendőri intézkedésekkel szembeni engedetlenség pedig nem csupán a jogrendszer által biztosított lehetőség; hanem a jogállamiság egyik fontos biztosítéka, az alkotmányos demokrácia és jogállamiság hívei számára pedig kötelesség. Arra kérem a tisztelt bíróságot, hogy mindezek fényében hozza meg a döntését. Köszönöm.

Ma 13:15 perckor folytatódik a tárgyalássor, a rendőri intézkedésnek szintén ellenálló Bende Anna tárgyalásával.

Egyébként érdekesség, hogy Bácskai János IX. kerületi polgármester erre az ügyre hivatkozott mint pozitív példa, a hajléktalanokat a közterületekről kitiltani szándékozó szabálysértési törvény vitáján. Cikkünk erről: http://kettosmerce.blog.hu/2013/09/11/fideszes_kepviselo_a_liberalis_gondolatok_termelik_ki_a_hajlektalansagot