Azzal próbálkozik a Fidesz, hogy megpróbálja elhitetni Ukrajna és Paks II. kérdése nem politikai kérdés, ezzel a kampányban nem szabad foglalkozni. De mi lehetne fontosabb egy választási kampányban, mint az energiafüggőség kérdése, külpolitika helyzetünk, külpolitikai lehetőségeink kérdése vagy az eladósodásé?

kép forrása: http://rostas70.tumblr.com/

Aki azt állítja ezek a kérdések nem a kampányra nem a politikára tartoznak, az nem tesz mást mint a politikai lényegét tagadja, a politikai ugyanis a közösség ügyeivel való foglakozás, legyen ez a közösség egy baráti társaság, egy szomszédság, egy munkahelyi közösség vagy az ország.

Paks bővítésének kérdése már csak azért is politikai kérdés, mert a hitelszerződés, az energia szektor ilyen mérvű élköteleződése, a jövendő kormány kezét köti meg, a gazdaságirányítás és a külpolitika terén. Az oroszoknak való élköteleződésről se lehet azt mondani, hogy a jelenlegi vagy egy békésebb szituációban, ne érdemelné egy társadalmi vitát, a pro kontra legalább az érvek elhangzását.

A Fidesz pont azzal tette a legfontosabb kampánytémává mindkét kérdést, a keleti nyitás és benne az Oroszországhoz fűzött viszony kérdését, és Paks bővítésének kérdését is, hogy soha megvalósításuk előtt nem beszéltek erről, nem szereztek neki társadalmi elfogadottságot, sőt sokszor pont az ellenkezőjével kampányoltak. Nem is hagytak más lehetőséget, mint hogy a kampányban beszéljünk ezekről a kérdésekről. Pontosan a Fidesz vette el ezekben a kérdésekben a társadalmi vita lehetőségét, és emiatt a torzítás miatt, illetve az Ukrajnai helyzet, plusz a választási kampány elé időzített paksi döntés miatt, most élesednek ki ezek a kérdések, így a választási kampány végén. Így ha a Fidesz vezetői valakit felelősségre vonhatnak azért, hogy ezek a témák kampánykérdések lettek azok saját maguk.

Most az Ukrán válság közepén, egy háború küszöbén nem is csodálkozhat azon a Fidesz ha visszaüt a társadalmi konszenzus hiánya. És rákérdeznek az emberek, ezt mégis hogy? Főleg, úgy hogy miközben Orbán szabadságharcot vívott az elmúlt években az EU ellen, korlátlanul ismerte el azokat a keleti despotákat, akik tíz másodpernyi tárgyalás után ütnek minket agyon, ha nem az érdekeik szerint cselekszünk. És ezt nézhetjük most élőben egy másik ország példáján minden hírcsatornán.

Bármennyire is akarják elhitetni velünk, hogy Puskás, meg Rubik kocka, meg pilisi szívcsakra, azért mégis csak egy kicsi (de helyesen büszke) ország vagyunk Kelet-Európa közepén, aki ha leül tárgyalni Putyinnal, gyakorlatilag semmilyen érvet, nem tud felhozni arra, miért ne zsigereljék ki.

Ezért lett kampánytéma Paks bővítése, és Ukrajna is, azért, mert jogos a félelem, hogy a kettőnek van köze egymáshoz, és jogos az a félelem, hogy az ország egy olyan útra lépet amiről lejönni egyre nehezebben tud, viszont minél messzebb megy, annál rosszabb lesz nekünk. És egy dologban igaza van a Fidesznek gyarmat az nem szeretnénk lenni.