Az elmúlt hetek demonstrációi, tüntetései nagyon sok tanulsággal jártak mindenki számára. Voltak jobb és voltak rosszabb pillanatok. Volt jobb és volt rosszabb rendőri biztosítás, volt jobb és volt rosszabb tüntetésszervezés.

(Fotó: Nol.hu)

A hétfői nap viszont egyszerre volt számomra megnyugtató, pozitív, és rossz, elkeserítő élmény. Hasonlót az első netadós tüntetés után éreztem, bár ott az utóbbi volt túlsúlyban. A tüntetések politikai tartalmába, a beszédek mondanivalójába most nem mennék bele, csak azt elemezném, hogy milyen volt a tüntetők és szervezők magatartása és milyen volt a rendőröké.

Az első netadós tüntetésen mindenki hibázott, hibázott a rendőrség és hibáztak a szervezők. Az is tény viszont, hogy senki nem volt felkészülve egy ekkora méretű és ilyen vegyes tömegre, ahol a szélsőjobbtól a szélsőbalig, a punkoktól az ultrákig, a gyerekes anyukáktól a tizenévesekig mindenki megtalálható lesz.

A szervezők kitaláltak egy olyan performanszt a tüntetés végére, hogy rakjon le mindenki egy informatikai eszközt a Fidesz-székház elé, és nem gondoltak bele abba, hogy ezeket az eszközöket a lerakáson kívül másra is lehet használni. A tüntetés elején látszott már, hogy nagyon nagy indulatok vannak, és ez csak fokozódott a vonulás során, ahol csak nagyon nehezen lehetett visszaszerezni a vezető molinó többszöri előrehozásával az irányítást. Ekkor lett az is kitalálva, hogy ne a Fidesz-székháznál legyen vége, hanem a Hősök terénél, mert a szervezők felismerték, hogy nem kellene ezt a tömeget elvinni a kormánypárt székhelyéhez.

Azonban, az is mindenki számára világos volt, hogy ha le lesz zárva a Hősök terén a tüntetés, akkor a tömeg nagy része hazamegy, de lesznek olyanok, akik át akarnak majd menni a Fidesz-székházhoz. Így is történt. Ami érthetetlen volt, hogy a rendőrség erre miért nem készült fel és miért nem állított a tüntetők útjába egy rendőrsorfalat. Igaz, a Fidesz-székház nem védett objektum, de ettől még lehetett tudni, hogy itt nem egy békés csoport fog az épület elé érkezni. Ahogy odaért a tömeg, hamarosan megkezdődött a dobálás és nem provokátorok, hanem átlagos emberek részéről.

Én nagyon nem értek egyet az erőszak semmilyen formájával, legyen az személy vagy dolog elleni. Ugyanakkor nem tudom elítélni azokat, akik akkor dobáltak, meg tudom érteni a dühüket, de nem tudom támogatni ezt a cselekvésfajtát. Abban a helyzetben úgy gondoltam, hogy a rendőrségnek a dobálás elkezdésekor oszlatnia kellett volna, most már ebben nem vagyok biztos. Nem tudni, mit váltott volna ki egy éppen dobálódzó tömegből egy keményebb rendőri fellépés. Egy azonban biztos, sem a rendőrség, sem a szervezők, sem a tüntetők nem voltak felkészülve egy ilyen helyzetre.

A második tüntetésnél, mind a szervezők, mind a rendőrség sokkal jobban fel volt készülve, körültekintőbben jártak el a rendezvény biztosításánál, de a tömeg is más volt, sokkal nyugodtabb volt. Bár ugyanúgy nagyon különböző emberek vettek részt, mégis egységesebbnek tűnt az egész.

A következő tüntetéseknél maradt a második tüntetésre jellemző tendencia. Ami közös viszont a második és harmadik netadós tüntetésben, illetve a NAV-os tüntetésben, hogy egyiknél sem volt olyan hatalmi szimbolikával rendelkező helyszín, ahol a tömeg szemtől szemben farkasszemet nézhet a hatalommal, vagy legalábbis annak dologi megtestesítőjével, mint a Fidesz-székház vagy a Parlament. Valamiért sem a NAV irodák, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem váltott ki ilyet az emberekből.

A hétfői tüntetésen azonban más volt a helyzet, ez volt az első olyan alkalom, hogy nagy tömeget vittek a szervezők a Kossuth térre. Az a véleményem, hogy erre a szervezők nem voltak felkészülve, és nem gondolták át ennek a következményeit, ahogy az első tüntetés szervezői is követtek el hibákat, bár a későbbi tüntetéseknél ezeket már kiküszöbölték.

Lehetett rá számítani, hogy a hétfői tüntetés igazán a rendezvény hivatalos részének lezárása után kezdődik el, és akkor történik majd valami. Így is történt. Ahogy lezárták a tüntetést - ez a tény egyébként a tüntető tömeg kb. 30%-hoz jutott el - azonnal elindult az előrenyomulás a parlament fő kapuja felé. A rendezők ezzel a helyzettel nagyon nem akartak mit kezdeni, bár akkor már nagyon nem is tudtak volna. A tüntetés lezárása lehetett volna jobb, érthetőbb és egyértelműbb.

A tüntetők elkezdték lebontani a színpad (ami közvetlenül a Parlament főbejárata előtt állt) körüli kordont, ekkor a rendőrség nagyon gyorsan felállt a Parlament lépcsőjénél, és szép lassan megkezdődött a tüntetők részéről a rendőrsorfal nyomása, és néha különböző palackok is repültek a rendőrök felé. A rendőrök a tüntetők minimális visszatolásával reagáltak nagyon sokáig. Többször felszólították a tüntetőket arra, hogy hagyják el a területet, mert már jogtalanul tartózkodnak ott, és este 11 órára szép lassan három oldalról körbevették a tüntetőket, úgy hogy az Alkotmány utca felé bárki szabadon távozhatott. Ennek az erődemonstrációnak a hatására, illetve az ott maradás látható értelmetlensége miatt, szép lassan majdnem mindenki hazament.

A rendőrség hétfői semmilyen erőszakot nem alkalmazott, hanem nagyon szépen, erőszakmentesen, szép lassan kitolta az ott maradó pár száz embert a térről. A rendőrség nálam tegnap 5-ösre vizsgázott. A szervezők pedig remélem, tanulnak a tegnapi esetből, ahogy anno a netadós tüntetések szervezői is tanultak. A szervezőknek abban is hatalmas felelőssége van, hogy hogyan zárják le a rendezvényt, és mivel engedik el a tüntetőket.

A hétfői azért is volt elkeserítő - ahogy egy kedves barátom mondta a tüntetés után – mert annak semmi értelme nem volt, hogy a tüntetők nyomták a rendőrsorfalat. A rendőrségnek a Parlament épületét mint kiemelt objektumot hivatalból védenie kell, és ez így rendben is van. De azzal, hogy feljutottak volna a tüntetők a lépcsőn a főkapuhoz, ami be van zárva, vaskapuval van megerősítve, semmit nem értek volna el. Az egész egy játék volt, egy veszélyes játék szerintem.

A rendőrség láthatóan nagyon sokat változott 2006 óta, és nem akarnak még egy hasonlót. A rendőrség bizonyította, hogy tud erőszakmentes lenni, és szerintem nagyon fontos, hogy a tüntetők is azok maradjanak, ahogy szerencsére a legtöbben hétfőn is megmaradtak teljesen erőszakmentesnek. Azt gondolom, hogy igazi eredményeket és igazi változást csak erőszakmentesen lehet elérni, és az nem lehet cél, hogy erőszakos rendőri fellépés legyen kiprovokálva. Lehet úgy is eredményeket elérni, ha mindvégig mindenki békés marad, nem dobál palackokat, és nem megy neki a rendőrsorfalnak.

Ott lehet maradni a Kossuth téren, ott lehet maradni más tereken, és vissza is lehet menni még többen. De nem az a megoldás, hogy menjünk be a Parlamentbe. Ha bejutna egy ilyen tömeg, akkor mi történne? Mi változna? Semmi. Békés és folyamatos nyomást kell gyakorolni a kormányra, és ha nem szeretnénk elnyomásban élni, akkor mi sem alkalmazhatunk olyan eszközöket, amiket nem szeretnénk, hogy rajtunk alkalmazzanak. Az erőszakmentes ellenállásnak nagyon sok formája van, és igenis el lehet vele érni azt, hogy változás következzen be, de erőszakkal jó irányú változás nem lesz, mert nem lehet.

Kalocsai Kinga