Be kellene reteszelni Magyarország ajtaját – mondta volna – Rogán Antal tájékoztatása szerint – Magyarország miniszterelnöke a Fidesz mezőkövesdi frakcióülésén.

Kezdjük a megnyugtató ténnyel: az ország, ugye, szerencsére nem Orbán Viktor birtoka, vára, haciendája. Többek között ezért sem lehet bereteszelni az ajtaját, ellentétben pl. a kormányfő dolgozószobájával, a felcsúti kerttel, annak végibe a stadionnal, vagy mondjuk a Parlamenttel.

Az efféle metaforák nyilván azoknak a választóknak is szólnak, akik még úgy gondolják, hogy a magyarok missziója ma is a keresztény Európa kapuinak védelme a betörő barbárokkal szemben, azaz a retesz-poétika még indokolt is lehet. Sokféle jogos szorongás vagy fóbia létezik, pláne egy nem túl jó passzban lévő és kivéreztetett társadalomban – és a politika egyik örökzöldje, hogy az egzisztenciális félelmeknek, amelyekért amúgy gyakran az ő intézkedései a felelősek, efféle célpontokat talál. „A nyomor fenyeget, kilátástalan az életed, de ne aggódj! Odass, én biz megvédelek a bevándorlóktól!” Orbán sok kollégája él ebből a műfajból, szerte Európában, ebben sincs igazán új, még ha az ember meg is lepődik, milyen hirtelen húzták elő ezt az ügyet a kalapból. Jól látszik a gumicsont-jelleg is, minél több témában szervezi a közbeszédet a rezsim, annál kisebb az esély egy komolyabb vitára, és persze arra is kevésbé tudunk közben figyelni, hogy lopnak.

Szóval ezt mind értem. És ezért már csak azt szeretném kérdezni, hogy tényleg nincs senki Orbán Viktor környezetében, akit zavarna, hogy mennyire ciki és álságos ez az egész?

Hogy hazug dolog arról papolni, hogy munkát adunk az embereknek, miközben a valóságban az állam gyakran azt finanszírozza cégeknek, önkormányzatoknak, hogy éhbérérért dolgoztassák a közmunkásokat, akiknek néhány éve még szintén nyomorúságos, de legalább minimálbért adtak volna.

Hogy pofátlanság úton-útfélen a keresztény európaiság nevében szónokolni, miközben a tavaly beadott 42 777 menedékkérelem közül „valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százaléka – azaz tavaly 503 kérelmező részesült”.

Hogy ciki 2014-ben egy elcseszett népmese-paródia főhőseként tetszelegni, pláne ha még a tanulságot is meghamisítjuk. Mert ki hallott már olyat, hogy egy normális mesében azt mondja valaki: Jól vigyázz fiam, mert a bevándorlás csak bajt és veszedelmet hoz rád! Minden valamirevaló mese üzenete, épp ellenkezőleg, az, hogy a vándorúton tanulhatsz bölcsességet, és ismerheted meg az életet. Illetve az, hogy tiszteld, és fogadd szeretettel a vándort.

Hogy rosszul veszi ki magát, ha emigrál egy ország fiatalsága, és közben a kormányzó párt azon agyal, hogy a gazdasági bevándorlóktól óvja ezt a földet, ahol amúgy még azok a menekültek sem szeretnének feltétlenül maradni, akiket befogadnánk.

Hogy miközben a magyar állam részben ismeretlen, részben offshore cégeken keresztül árusít tehetős külföldieknek letelepedési kötvényt, és azt sem tudja, hogy ezekből mennyi fogy és mennyi pénzért – a sajtó becslései szerint pedig ezek a titokzatos vállalkozások másfél éven át ebből alsó hangon 51 milliárd forintot kaszáltak –, Orbán Viktor most épp egy retesszel szeretné kiszúrni a szemünket???

Ha valamit tényleg érdemes lenne bereteszelni, azok az offshore nyílások, ahová kormányzati egyetértéssel szivárog a nemzeti vagyon.

Vagy alkalmasint, legalább hetente néhány napra, a miniszterelnök száját. Ha pedig maradna keret, a letelepedési kötvények ötletgazdája, a Megélhetési Bevándorlás Visszaszorító Lovagja, aliasz Rogán frakcióvezető fizimiskáján is jól mutatna egy lazább zárszerkezet.