Lemondtak a Simicska-birodalom eleddig kritikátlanul Fidesz-hívő bástya-médiumainak vezetői.Ollé!

Simicska Lajos komolyabban veszi a harcot, mint gondoltam volna. Én azt hittem, rendes plebejus családhoz illően csörtéznek otthon a nappaliban, de nem fognak komolyan háborúzni a volt kollégiumi diáktársak egymással. Nyilván Orbán is ezt hitte, ezért ment el a falig, ezért bízott – és valószínűleg még mindig bízik – az általa kiépített és bombabiztosnak hitt struktúrafegyelemben.

Orbán egy geci!

Nagy öröm, hogy ez most megbomlik. Ha a kötelék iránti lojalitás felülírja az ember személyes erkölcsi meggyőződését, annál már tényleg nem jöhet rosszabb. Erre szokás azt mondani utólag, hogy parancsra cselekedtem.  És a Simicska-birodalom kismadarai tényleg a végsőkig elmentek szeretett kormányuk propagálásában.

Az ügy meglehetősen összetett, és nehéz volna nem összehasonlítani Sáling Gergő Origo-főszerkesztő tavalyi távozásával. Meg kell adni, hogy ez esetben is elfogadhatatlan, hogy egy tulajdonos kézi vezérléssel állítgatja a lapjai és tévéje politikai álláspontját, az éppen adódó érdekei szerint. Ez persze a most érintett médiumoknál eddig is így volt, szóval komoly változás nem történt erkölcsökben, csak a szél fordult meg. Ezeket a vezetőket azért nem kell nagyon sajnálni: jól szolgálták a mi Viktorunkat, nyilván megkapják méltó jutalmukat.

Mindenkit kibaszok!

Ennél sokkal érdekesebb azok sorsa, akik a főszerkesztőik után távozni fognak, vagy alkalmasint nem fognak távozni a lapoktól. Merthogy ott azért van néhány tehetséges ember, akik az elmúlt öt évben is nyakló nélkül felvették a zsoldot, de legalább az látszott rajtuk, hogy utálják, amit csinálnak. Emberek, akiknek a konzervativizmus nem a szigorú arccal rablást jelenti, hanem politikai értékválasztásokat: kultúrát és hagyományt, tiszteletet és méltóságot, a fenntartás és művelés igényét.

Szarok rá, hogy mit gondol.

Ahogyan az RTL tudott épkézláb híradót csinálni, amikor akart, úgy nyilvánvalóan a kormánypárti lapoknál dolgozó médiamunkás kollégák is tudják, hogy észak északra van, az ég meg viszonylag ritkán zöld – csak épp mostanáig alkalmazkodtak.

Nagy kérdés, hogy Simicska vajon veszi-e a fáradságot, hogy az állami forrásokból összeharácsolt milliárdjaiból most már egyszer az életben működtessen egy, az újságíró szakmához méltó médiabirodalmat, képességes vezetőkkel és szakmai ambíciókkal, vagy maradunk az eddig bevett, teszkó-hirdetőújság színvonalán rikkancskodó röplapok szintjén.

Azaz hogy Lajos visszafekteti-e a pénzét abba a társadalomba, amelynek közbeszerzésein megszedte magát.

Ha így történne, az nagyon szuper lenne.

A másik lehetőség, hogy a távozó munkatársak szépen leigazolnak a frissen összegereblyézett, állami pénzből fenntartott kormánypropaganda legújabb tévécsatornáihoz és más, fideszhű falkákhoz. Ez nagyon szomorú volna.

A harmadik, szívemnek legkedvesebb szcenárió, hogy a most lemondó vezetők után szépen távoznak a MN-Lánchíd-HírTV-univerzum kétkezi médiamunkásai is, akár önként, akár úgy, hogy a mi édes drága jó Lajosunk kirúgja őket. Talán lesz bennük annyi önbecsülés és méltóság, hogy nekilássanak szakmai alapon médiát csinálni: gründolni új lapokat, kevés pénzért de tisztességesen sokat dolgozni, nagykabátot újragombolni.

Biztosan lesz mindhárom forgatókönyvre példa. Én az utóbbiaknak nagyon szurkolok és jó szívvel ajánlom fel a szolidaritásomat – azt hiszem, sokunk nevében.

Baloldaliként fontosnak tartom a konzervativizmust, és örülnék, ha végre végre tisztességgel képviselnék tehetséges pályatársak mindazt, amiket a hozzám hasonlóknak, mivel más ügyekre specializálódtunk, nincs módunk művelni.

Ha kell egy pár biztató, jó szó, tanács, ötlet, hogy kihez-hova fussatok, vagy csak barátkoznátok – örömmel várunk! Itt kint elég hidegek a szelek, de jut nektek is hely a rőzseégető hordók körül. Ha pedig eszetek ágában nincs velünk szóba állni, az se baj. Mindenesetre mi szorítunk nektek.