Azért jó tudni, hogy Orbán saját állítása szerint személyesen dönt a közbeszerzésekről, mert ezzel véget vethetünk „a vezér nem is tudott erről” pletykáknak. Az M4 bebukott pályázata kapcsán például biztosak lehetünk benne, – ha szimbolikusan is – Orbán nyomta rá a pecsétet a papírra. Márpedig ez a pecsét 60 milliárdunkba került, és egy üres blöffre rakták rá.

(fotó: Index)

2012-ben jelentette be a kormány, hogy nekivág az M4-es megépítésének. A közbeszerzést akkoriban, annak rendje és módja szerint, a Közgép és annak konzorciuma nyerte meg. Hiába kifogásolta az ellenzék, és leghangosabban az PM akkori parlamenti, most már EP-képviselője, az M4 Abony és Fegyvernek közötti szakaszának kilométerenkénti 3,7 milliárd forintos költségét, a kormány szerint ez nem volt kirívóan drága.

Innen jutottunk el odáig, hogy ma már a kormány úgy véli, mindig is drága volt a beruházás. Ráadásul azt is állítja, az EU kartell-vád miatt állította le a beruházás támogatását, és később a magyar folytatási döntésnek is utánanyúlt.

Ebből viszont egy szó se igaz. Mint most megtudhattuk ugyanis, Jávor Benedek utánament a kérdésnek, és megkérdezte a Bizottságot, hogyan is alakult a döntés.

Hogy mi derült ki ebből? Az M4-est uniós pénzből akarták megépíteni hajdanában, csupán volt vele egy kis bibi. A kormány 2013-ban benyújtott pályázata annyira béna volt, hogy arra szavak sincsenek. Ezt alátámasztandó idézzük Jávor blogjáról az Európai Bizottság indoklását a támogatás meg nem adására:

- Silánynak találták a stratégiai indoklást – egy helyi közlekedési fejlesztésekre szánt keretre ugyanis benyújtottak egy transzeurópai közlekedési hálózatba illeszkedéssel indokolt tervet, amely szerintük Budapest elkerülését célozta volna, a nyomvonala azonban egyenesen Budapestre vezetett rá;

- A bírálók kifogásolták a párhuzamos kapacitások fejlesztését uniós forrásokból, a vasúti beruházások eredményeit (forgalom átterelése) ugyanis tönkreteszi a párhuzamos útfejlesztés;

- Súlyos környezetvédelmi aggályok is felmerültek. A tervezett nyomvonal Natura 2000-es területeket is érint, miközben az új autópálya helyett a meglevő út nyomvonalán megvalósuló útfejlesztés (pl. autóút) lényegesen olcsóbb lett volna, és a kedvezőtlen környezeti hatásai is lényegesen alacsonyabb lettek volna;

- Rendkívül silány a benyújtott költség-haszon elemzés: a becsült forgalmi adatok vélhetően jelentősen túlzóak, így a remélt haszon a valóságban feltehetően jelentősen elmaradt volna a tervezettől;

- és végül valóban felvetették, hogy teljesen indokolatlan a beruházás árszintje – ezt azonban nem kartellel magyarázták, hanem azzal, hogy a kormány nem hagyott időt arra, hogy indokolatlanul magas árajánlatok esetén új közbeszerzést írjon ki (sőt, mint később látni fogjuk, még meg is emelte a beruházás költségkeretét, tehát semmit nem tett a költségek leszorítása érdekében).

Nyilván az is kérdéseket vet fel, hogy egy ilyen pályázatot miként nyújthatott be a magyar kormány, de az érdekesség csak most jön. A kormány ezt az indoklást 2014 tavaszán megkapta, méghozzá azzal a kéréssel, hogy módosítsák a pályázatot, és pótolják a terv hiányosságait.

2014 áprilisában ennek ellenére elkezdődött az építkezés.

A fordulat pedig most jön: a kormány indoklás nélkül visszavonta a pályázatot 2014 szeptemberében, majd 2014 decemberében egy egyedi kormánydöntés következtében 20 százalékkal, 160 milliárdra emelte a költségkeretet, és csökkentette a műszaki tartalmat.

Végül 2015-ben elkezdett kormánykörökből terjedni a hír, hogy kartell-gyanú miatt áll az M4 építése, mert az építő cégek összejátszottak (2 hónapja ugye a kormány segített volna ebben – ha igaz a kartell-gyanú – a költséghatár megemelésével). Végül 2015 áprilisában ki is játszották ezt a kártyát: leállították a beruházást azzal, hogy kartell-gyanú miatt vizsgálódik az EU.

Jávor adatkérése után most már biztossá vált, hogy az EU nem is tudna keresztbe tenni a projektnek, hisz EU-pénzek hiányában nem vizsgálhat az EU kartell-gyanút. Így biztosak lehetünk benne, hogy nem is a Bizottság buktatta be a projektet.

Tehát nagyon úgy néz ki: Nem volt kartell-gyanú, és a magyar kormány meg se próbálta átdolgozni a projektet úgy, hogy esetleg EU-pénzt kaphassunk rá – majd végül bedöntötte a projektet mindenfajta kármentés nélkül.

Elég sok kérdés marad így megválaszolatlan. Miért emelték a költségkeretet egyedi kormánydöntéssel decemberben? Miért indították el az építkezést, ha tudták, hogy az EU nem fogja támogatni és nincs rá pénz? Ha mégis volt rá pénz, miért állították le a projektet?

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy az építkezésre a magyar állam a mi pénzünkből eddig elköltött 60 milliárd forintot, és most is ott állnak a torzók a kijelölt útszakaszon. És még jó ideig ott is fognak állni. Ebből a 60 milliárd forintból körülbelül  200 ezer közalkalmazott havi fizetését lehet volna tízezrekkel megemelni.

Ehelyett viszont marad a torzó a katasztrofális és korrupt Orbán-kormányzás emlékére. Ezt a torzót pedig itt láthatjuk: 

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!