A délkelet-törökországi Diyarbakir főútján két nappal a parlamenti választások előtt robbanás történt a több tízezres tömegben, amely a radikális baloldali és kurd párt, a HDP, Erdogan nagy ellenfelének nagygyűlésén vett részt. A merénylet eddig 4 halottat és több száz sebesültet követelt, a város kórházai megteltek. A robbantás eredményeként eddig tíz sérültről tudunk, de a helyszínen lévő rohamrendőrség és a megzavarodott tüntetők közötti összecsapásokról is jönnek hírek. A párt társelnökét, Selahattin Demirtast ismeretlenek az autójában támadták meg közvetlenül a robbantás után, de jól van, és nyugalomra intett mindenkit.

Kurd színek és romok, a robbanás sérültjei Amed (törökül Diyarbakir) város központjában / Fotó: Cahida Dêrsim, Twitter

A török köztársasági elnök, Erdogan és pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) az utóbbi időben rendkívül hevesen támadta a HDP-t, mivel ha a párt eléri a 10 %-os parlamenti bejutási küszöböt, akkor Erdogannak kisebbségben kellene kormányoznia. A HDP ellen az elmúlt két hónapban többnyire ismeretlenek több mint száz kisebb-nagyobb merényletet követtek el. Akárcsak e támadások, a mai robbantás mögött is politikai szándékokat sejtenek a támogatók. Az eseményeknek ezen a pontján még nem lehet pontosan sejteni, mi történt, de a pártot mind a kormánypárt mind a török nacionalista ellenzék a legfőbb, szeparatista veszélynek tartja.

A robbantás pillanatát videó is megörökítette. Később derült ki, hogy kukába rejtett bombáról volt szó. A Reuters információi szerint a gázcilinderes robbanószerkezet csapágygolyókkal és srapnellel is fel volt szerelve.

 A június 6.-a reggel megjelenő, kormánypárti török lapok egyáltalán nem adnak hírt a címlapon az eseményről, szerintük minden rendben van. Eközben kurd források úgy tudják, 12 HDP-s választási megfigyelőt Isztanbulban már le is tartóztatott a rendőrség.

Ez lesz a török Sziriza?

Demirtas és a másik női társelnök, a diyarbakiri Figen Yüksekdag  szinte egy csapásra váltak a kurdok, a török szélsőbal, valamint a Takszim-tiltakozások után eléggé elárvult nagyvárosi progresszív értelmiség hőseivé. Az ellenzéki török Dogan-médiabirodalom (többek között a Hürriyet újság, a Kanal D és a török CNN tévék tulajdonosa) fel is kapta alakjukat. A kereskedelmi tévében olyan riportot adtak le Demirtas kampánykörútjáról, amelyben látványosan feleségével közösen főz a konyhában, és a gyereknevelésből is kiveszi a részét. Ez a muszlim vallási szabályokat egyre szigorúbban előiró és társadalmilag is nagyon konzervatív Törökországban forradalmi, de végül kifizetődő tettnek bizonyult.

Demirtas egyébként pár hónap alatt 1,6 millió Facebook lájkot gyűjtött össze. Miközben jogászként, és az Amnesty International volt munkatársaként hiteles jogvédőnek számít, nem riadt vissza a kampány során egy kis populizmustól sem. Például rendszeresen ad elő hagyományos zaza kurd dalokat élő adásban, hagyományos hangszereken.

A Reuters által közötl választás előtti felmérések azt mutatják, hogy a HDP-nek valódi esélye van átlépni az ankarai parlament rendkívül szigorú, 10 %-os belépési küszöbét. Bármennyire is megbízhatatlannak bizonyultak az év eddigi választásai során az előzetes felmérések, az, hogy a HDP-t 8 és 12% közé mérik, mégis egyértelműen komoly eredményt előlegez meg.

A párt sikere abból adódik, hogy Törökországban sem a még mindig jelentős politikai elnyomás alatt álló kurd baloldali mozgalmak, sem pedig a török liberálisok és szélsőbaloldal nem képes arra, hogy Erdogan új, vallásos, török és kurd muszlim középosztályának szavazataival versenyezzen. Ha viszont minden, radikálisan AKP-ellenes erőt egy ernyő alá tud gyűjteni egy szervezet, akkor bizony komoly fejfájást okozhatnak a “Szultánnak". És ehhez ráadásul nem is többség, csak bejutás kell, aminek érdekében kampányolni is egyszerűbb.

E célért a HDP sikeresen vezetett be egyfajta “kettős image”-et, a szegény, kurd többségű délkeleti vidékeken egyértelműen nemzeties, szabadságharcos kampányt folytat (pl. az Iszlám Állammal harcoló szíriai kurd YPG zászlóit, indulóit és jelvényeit használva), míg a jelentős, asszimilált kurd diaszpórával rendelkező nyugati városok és az európai kurd diaszpóra felé progresszív, minden kisebbséget bevonó, nyugatias elemekkel tűzdelt kampányt csinál. A HDP egyébként a jelszavain túl is több emberséget és demokráciát mutat, mint a többi párt: 40%-os női és 5%-os LGBT kvóta van lefektetve az alapszabályukban.

Erdogan, miután elnökké választották tavaly nyáron, Ahmet Davutoglut indította újra miniszterelnökként. A HDP pedig nemcsak alkotmánymódosítási terveit veszélyezteti (amelyekkel egy elnöki irányitású rendszert hozna létre), hanem az egyszerű többségét is. A 10%-os eredmény esetén ugyanis Demirtaséknak 65 helye lenne a 355 fős országgyűlésben. Külön fricska minden más nagyobb török pártnak, hogy ez esetben az 1999 óta török börtönben ülő kurd gerillavezér, Abdullah Öcalan testvére is bekerülne a törvényhozásba.

 A kurdoknak eddig nem volt az ankarai parlamentben pártszerű képviseletük, csak egyéni képviselőik. Ez most teljesen megváltozhat. A tavaly szeptemberben megalakult Haklarin Demokratik Partisi (HDP - Népi Demokrata Párt) ugyan a török kormánnyal egészen 2013-ig nyílt fegyveres konfliktusban lévő Kurd Munkáspárthoz, a PKK-hoz köthető elemekből jött létre, módszerei és célja szerint demokratikus képviseletet akar biztosítani nemcsak a 77 milliós országban lévő több mint húszmillió kurdnak, hanem Törökország egyéb vallási, etnikai kisebbségeinek, a munkásosztálynak és az LMBTQ-közösségnek is.

Radikális zöld-baloldali gazdaságpolitikája miatt a HDP-nek csak néhány valódi szövetséges pártja van Európában (főként a görög Sziriza, de a francia és brit zöldek, illetve az osztrák szociáldemokraták néhány tagja is támogatásáról biztosította őket), azt azonban már a nyugati sajtó is látja, hogy taktikájukkal eredményesen akadályozhatják meg, hogy Erdogan tényleges elnöki teljhatalmat vezessen be Törökországban.

Míg Erdogan elnök, akinek az érvényben lévő török törvények szerint senki mellett sem szabadna kampányolnia reggel még "csak" az újságírók, örmények és homoszexuálisok összeesküvésének nevezte a HDP-t, addig délutánra a hosszú erőszaksorozat (amely eddig egy halálos áldozatot követelt Bingölben, ahol egy pártautó sofőrjét ismeretlenek szabályosan kivégezték) is tetőzni látszik a bombatámadással.