Az elmúlt hetekben indított kormányzati gyűlöletkampány valójában a bevándorlásról mint társadalmi és gazdasági folyamatról egyáltalán nem kíván beszélni, csupán a kormányzás nem-létét hivatott pótolni gyülőletkeltéssel. Ennek a gyűlöletkampánynak az egyik alfejezetében a kormánypárt azt bizonygatja, a baloldaliaknak nem fontosak a határon túli magyarok.

A kérdés, amely az erdélyi és a hazai internet egyik részét végigjárta, így hangzik: vajon miért fontosabbak a magyar baloldalnak a bevándorlók és a menekültek, mint a határon túli magyarok? A kérdés persze maga is hazugság, hiszen a magyar baloldal nem gondolkodik erről egyként, és a magyar baloldal nem egyenlő azokkal, akik 2004-ben az undorító kampányt vitték a határon túli magyarok ellen (akik szintúgy bocsánatot kértek, még ha a gyűlöletet jóvá tenni már nem is tudják). Én jómagam igennel szavaztam a népszavazáson, igennel a határon túli magyarok kettős állampolgárságára. És baloldali vagyok. Ahogy vannak számtalanul baloldali ismerőseim, akik ugyanígy szavaztak.

Nem hiszem, hogy mentegetőzni kéne.

Ennek a hazug kérdésnek ugyanis a lényege, hogy húspiaccá degradálja emberek szenvedéseit. Felpakolja a patikamérlegre, és úgy adja el a saját rohadt húsát, azaz a bevándorlók, és menekültek elleni gyülőletkampányt, hogy közben azt sulykolja: az MSZP és Gyurcsány Ferenc anno, ugyanilyen rohadt húst árult a határon túli magyarok ellen. És vajon tényleg megveszi valaki a rohadt húst azért, mert más árulta már ugyanazt?

Én nem vagyok hajlandó erre a kérdésre válaszolni, nem vagyok hajlandó pakolgatni az emberi hússzeleteket. Nem vagyok hajlandó azon gondolkozni, hogy melyik ember szenvedéseit válasszam. Azét, akinek kisebbségben kell élnie, saját hazájában, és aki mégiscsak nemzettársam, egy nyelvet beszél velem, közel azonos a kultúránk, vagy azt akinek a családját, barátait megölték egy polgárháborúban. Azt aki éhezett, szenvedett, hogy eljuthasson Magyarországra.

Nincs embertelenebb, mint ezt a kérdést feltenni, és választ várni arra, melyik embert kell választani. Nincs embertelenebb, mint kötelezni valakit, hogy ember és ember közül válasszon. Én jómagam azt gondolom, helyesen jár el az, aki segíti a határon túli magyarokat, és teljes jogegyenlőségükért, kulturális megmaradásukért is küzd. És azt is gondolom, hogy helyesen jár el az, aki a szenvedések és borzalmak, a szegénység elől menekülő emberek befogadásáért próbál meg minél többet megtenni. Akik pedig bármelyik ellen küzdenek, érző emberek ellen küzdenek. Nekik azt kívánom, ne éljék meg azt, amit ezek az emberek megéltek, megélnek.

De aki arra kényszerít, hogy válasszak ember és ember között, azzal nem tudok, és nem vagyok hajlandó mit kezdeni. Ez volt a kérdés: vajon miért fontosabbak a magyar baloldalnak a bevándorlók, mint a határon túli magyarok? Mégis kell erre a kérdésre válaszolni, hiszen feltvetődött, a válasz pedig csak egy lehet, vallástól és hittől függetlenül. És független attól, hogy valaki humanistának vagy kereszténynek vallja magát, csak az lehet a válasz:

Szeresd felebarátodat, mint magadat!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!