Két tüntetést is rendeznek ma a fővárosban a Semmelweis-nap alkalmából: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája a Jászairól vonult a Kossuth térre, ahol több száz dolgozó által aláírt szándéknyilatkozatot adtak át a kormánynak, amely szövege szerint ha nem történik számottevő bérfejlesztés a szakápolóknál a nyilatkozatot aláíró munkavállalók szeptemberben felmondanak.. Míg az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség a József nádor téren tart tüntetést, ahonnan a Kossuth térre vonulnak, és ott is maradnak reggel 8-ig. Cikkünk folyamatosan frissül.

Sándor Mária beszélt a József nádor téren. Elmondta, hogy nem fogadják el a Zombor Gábor egészségügyi államtitkár által bejelentett béremelést, amely az orvosoknak bruttó 20-25, az ápolóknak bruttó 10-15 ezres, de az egyéb szakdolgozóknak semmilyen béremelést nem adna. Azt is hozátette, örül annak, hogy Zombor a pályakezdő orvosoknak minimum jövedelmet ajánl, és jó lenne, ha az orvosok még többet keresnének, de az a kérdés, mikor fognak az ápolók és a többi egészségügyi dolgozó, például a műszaki és gazdasági személyzet, akiknek 2007 óta nem emelték a bérét, végre nem éhbérért dolgozni?

Elmondta, hogy ragaszkodnak a 6 pontjukhoz, és az abban lefektetett béremeléshez, és május 12-i peticiójukra még választ se kaptak. Ha ma se kapnak választ, addig maradnak, ameddig a kormány nem válaszol, és addig tüntetnek, ameddig nem teljesítik a peticióban foglaltakat.

Nagy Bandó András az állampolgárok összefogásáról beszélt. Elmondta, mindenki lesz, vagy volt beteg, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény, a betegségek nem válogatnak, ezért mindenkinek elemi érdeke az egészségügyi dolgozók bérkövetelésének támogatása. Szavai szerint, amíg a kis tömegecskék helyett nem jön el az egyetlen nagy, a minden ügyért szavát emelni képes tömeg ideje, amely egyszerre tudja elmondani a kis tömegek problémáit a diktatórikus kormányzással szemben, addig nem lesz változás. Szerinte egy olyan nagy közös forradalomra van szükség a fülkeforradalommal szemben, amely nem a régieket emeli újra hatalomra, hanem  új politikusokat hoz a magyar közéletbe. Nagy Bandó szerint (aki ezzel utalt a két párhuzamos tüntetésre), ha még az egészségügyi dolgozók között sincs összefogás, akkor biztosan veszíteni fog az ügy. A humorista, író végül dicsérte Sándor Máriát: “Amit Sándor Mária mond, önmagáért beszél, de amit mond, azt értetek, értünk mondja… Amikor először láttam Sándor Máriát és a tüzet a szemében, tudtam, jó ember állt egy jó ügy élére, annyi hazugság után felüdülés volt látni egy igaz embert.”

A színpadon több más szakszervezeti szövetség és szervezet vezetője is támogatásáról biztosította a tüntetőket. Konföderációk vezetői beszéltek, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke, Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kúti László, az ÉSZT Konföderáció elnöke, Szűcs Viktória, a Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke; Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke, Bert Van Caelenberg a brüsszeli EUROFEDOP főtitkára.

Kúti László, az ÉSZT elnöke elmondta, lényegtelen, hogy hányan vannak jelen, a harcot nem szabad abbahagyni, ameddig a rendszer nincs megjavítva, a rendszer pedig akkor lesz megjavítva, ha ebben a veszélyes munkában, az egészségügyi dolgozóknak nem arra kell gondolniuk, miből vesznek holnap kiflit, mikor rohad le a gép, hanem tisztességes körülmények között, megfelelő bérért tudnak dolgozni. Ha az egészségügyi dolgozók tisztes ellátást tudnak adni a betegeknek.

Soltész Ágnes ápoló arról beszélt, hogy a sokadik 12 órás műszak után, a leterheltség miatt nagyobb a hiba esélye, amiért a felelősséget az ápolók vállalják, de az okozója az, aki ezt a leterheltséget előállította, elszenvedői pedig a betegek lesznek. Ez a helyzet pedig mindaddig, amíg a követeléseiket nem teljesítik, csak rosszabb és rosszabb lesz. Megjegyezte, valójában csak azért működik az egéségügy, mert a mindenkori kormány kihasználja rossz anyagi helyzetüket, hogy nem tudnak felmondani, hiszen nem veszíthetik el a keresetüket, de kihasználja a hivatástudatukat is, hiszen ők nem hagyhatják ott a beteget, nem állhatnak fel, mert az egészségügynek működnie kell, a betegeket meg kell gyógyítani. Ezért sokan nem is mernek ellenállni, és nem is mernek felszólalni a rossz működéssel szemben.

Szűcs Viktória a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetétől azt kérdezi, meddig tűrhetjük el azt adófizetőkként, hogy a kapcsolatainkon és a pénztárcánk vastagságán múljon, hogy megfelelő ellátást kapunk-e? Meddig tűrhetjük azt, hogy nincs elég ápoló és orvos, mert az adóforintjainkkal rosszul gazdálkodik a kormány? Stadionokra, látványberuházásokra, kerítésekre, konzultációra folyik el a pénz ahelyett, amire kéne. Az itt felállított szegénykorház nem a múlt, hanem a jelen. Mi, magyar emberek átlátunk a szitán, nem lehet minket becsapni azzal, hogy a 2024-es olimpia nyereségéből lesz az egészségügy rendbe téve!

Zeffer András, a P. Mobile basszusgitárosa, aki 2006-ban leukémiából gyógyult ki, a színpadon köszönte meg ezt az ápolóknak és az orvosoknak. Elmondta, hogy szerinte közös érdeke az egész társadalomnak az egészségügyi dolgozók helyzetének javítása, hiszen mindenki beteg lehet függetlenül attól, milyen politikában hisz.

Kiss László, a Független Egészségügyi Dolgozók Szövetségének elnöke a színpadon elmondta, a céljaik változatlanok, élhető egészségügyet akarnak, olyan béreket, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne kelljen elmenni az országból, illetve, hogy olyan utánpótlás érkezzen, amelynek megvan a motivációja a gyógyításhoz, hogy mindenki megkaphassa a biztonságos betegellátást. Kiss olyan béreket követelt, hogy ne legyen szükség a “betegeket és a munkavállalókat egyként megalázó” hálapénzre. Szerinte a tisztességes egészségügyi ellátáshoz pótolni kell azoknak a helyét is, akik elhagyták a magyar egészségügyet, de sajnos azoknak is pótolni kell a helyét, akik meg se érkeztek oda. Végezetül leszögezte, tovább fognak harcolni a normális egészségügyi ellátásért!

Az esemény végén a tüntetők átvonultak a Kossuth térre, ahol az Eleven Emlékmű csoport kezdeményezésében a pártok szakpolitikusaival vitatják meg az egészségügyben kialakult helyzetet.