Bár a nyugdíjas néni - aki idén júniusban is még Gyurcsány ellen tüntetett (!), és akinek volt minisztériumi főtanácsos férje örvend a minimálbér emelésének (amely az azóta megszüntetett létminimum alatt marad) - még hirdeti a kormányzati óriásplakátokon, hogy a kormány csökkentette a rezsit, de a rezsicsökkentés valójában elszállt. Persze, kivéve annak, aki télen is úszómedencét akar fűteni.

A rezsicsökkentés legáldásosabb hatása így is az volt, hogy a fideszes oligarchák, illetve a magyar állam, az oligarcháknak való átjátszás előtt, lenyomták az energiacégek árait. Azt is tudjuk, hogy valójában az alacsony keresetűek az egykulcsos adó bevezetésével és az adójóváírás kivezetésével sokkal többet veszítettek, mint amit a rezsicsökkentéssel nyertek (havi bruttó 5-10 ezer forint), míg a magas keresetűek többet visznek haza az egykulcsos adónak köszönhetően. És bár a rezsicsökkentés segített az érkező számlák kifizetésében, a devizahitelekkel, tartozással rendelkező alacsonyabb jövedelműek korábbi tartozásaik kifizetéséhez nem kaptak segítséget. Sőt.

A Habitat for Humanity nevű lakhatással foglakozó szervezet kutatásából pedig még pontosabb képet kaphatunk arról, valójában mennyit hozott a rezsicsökkentés. Pontosabb az, hogy semmit, hiszen a szociális támogatási rendszer átalakításával a gyakorlatban a legszegényebbek rezsiköltségei emelkedtek vagy nehezebben fizethetővé váltak.

A kormány az év elején megszüntette a központi lakhatási és adósságrendezési támogatást, amely a nehéz helyzetbe jutó családok lakhatásának segítését, azaz a lecsúszó, munkahelyüket elvesztő, egy dolgozó kiesése miatt rossz helyzetbe kerülő családok védelmét szolgálta. A kormány döntése szerint ezt az önkormányzatoknak kéne pótolni. Csakhogy a Habitat 31 önkormányzat szociális rendeleteit áttekintő kutatása szerint nem pótolják.

2015-re az eddigi 130 milliárdos lakásfenntartási kormányzati támogatás 0-ra csökkent, míg az önrészt igénylő lakásteremtési támogatás nőtt. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat a legszegényebbektől vesz el, és azokat támogatja helyettük, akiknek van valamennyi önrészük lakásvásárláshoz vagy felújításhoz (ezt is óriásplakáton hirdeti a kormány). Persze utóbbival nem is lenne gond, ha közben az állam nem mondana le a legszegényebbekről és azokról, akik nehéz helyzetbe kerülnek majd. Eközben a rezsicsökkentés is elpárolog majd az emelkedő energiaárak miatt, a kormány pedig a segélyek minden fajtáját és az álláskeresési támogatást is ki akarja vezetni 2018-ra.

Tehát azt láthatjuk, a kormány a közép-, de inkább a felső középosztálynak nyújt támogatásokat, az állami segítség nem a legszegényebbeknek jut, onnan egyre inkább kivonul az állam, az adókedvezmények, az szja-csökkentés, a családi adókedvezmény is azoknál hagy több pénzt, akik jómódúak, az olyan támogatások pedig szépen lassan eltűnnek, amelyek a szegénységbe kerülést akadályoznák meg, vagy az onnan való kijutást segítenék. Ehhez jön még hozzá a felsőoktatás és a közoktatás átalakítása, amely egyre kevésbé kedvez a szegény vagy rossz körülményeik miatt felzárkóztatást igénylő gyerekeknek.

A kirajzolódó tendencia elég egyértelmű: a vidéki, egy keresővel rendelkező család lényegében elveszíti mindenét, és ha a dolgozó utcára kerül, közmunkából kell fizetnie a rezsit, az ételt, az iskoláztatást, az esetleges gyógyszereket. És ehhez évről évre csökkenő támogatást kap. Úgy, hogy ezalatt a közmunka csökkenti a munkába állás esélyét. Semmilyen támogatást nem fog kapni, hogy lakhatását megőrizze, és később, a katasztrófa beütése után, amely felé a rendszer tereli, hajléktalan emberként egy rosszul működő, az emberhez méltó megélhetés felé visszavezetést nem támogató rendszerbe kerül. Mindeközben egy felső középosztálybeli diplomás, a munkaerőpiacon nagyon jó esélyekkel induló család, akár több millió forint állami támogatást is kap lakhatásra, ezzel párhuzamosan még az egykulcsos adóval, a családi adókedvezménnyel, az szja-csökkentéssel, a megmaradt rezsicsökkentéssel egyenként is kap annyi kedvezményt az államtól, mint egy szegényebb család az összes támogatást együttvéve.

Ez pedig hosszú távon gettósítja a társadalmat, és egy olyan kasztrendszer kialakításához vezet, amely durva társadalmi feszültségeket, és az ország gazdasági teljesítményének visszaesését is fogja hozni, tehát hosszú távon azoknak is rossz lesz, akik most a kedvezményezettjei.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!