A Bevándorlási Hivatal közzétette első féléves statisztikáját, ebből derül ki, hogy az első fél évben lezajlott menekültügyi eljárások 96,5%-a ért véget megszüntetéssel. A menekültügyi eljárást megszüntetni pedig akkor szokták, ha az eljárás alanya elérhetetlenné válik. A számokból az is kiderül, hogy bár tízszer annyi menekült érkezett hazánkba idén az első fél évében, mint tavaly, csak fele annyi embert ismert el menekültként a magyar állam.

A számokból az is kiderül, hogy 24 ezer emberrel kapcsolatban folyt eljárás július elsején, az első fél év lezárultakor. De feltételezhetjük, hogy a fenti 96,5%-os arány ezeknél az embereknél is megmarad. Persze lehetséges, hogy vannak emberek, akik kikerültek a menekültügyi hatóság látóköréből és Magyarországon vannak továbbra is, de ennek az esélye csekély, hiszen ezek az emberek nem rendelkeznek iratokkal, nem vállalhatnak munkát, és nem jogosultak semmilyen ellátásra, valamint a médiában se keringenek ilyen hírek, így feltételezhetjük, hogy nagy számban nem élnek ilyen emberek Magyarországon.

A másik érdekes szám az 1737 elutasított kérelem. Mi őket nem számoltuk a Magyarországról tovább haladókhoz, pedig velük együtt a szám 99% felett lenne. A statisztika szerint pedig alig 250 kiutasítás történt Magyarországról, tehát valahol ezeknek az embereknek el kellett tűnniük.

A statisztikát persze befolyásolja, hogy az év elején nagy számú koszovói állampolgár lépte át a határt, ahonnan az elmúlt pár hónapban lényegében már nem kelnek át Magyarországon a Németország felé igyekvők.

De ettől függetlenül a 96,5%-os arány miatt levonhatjuk a következtetést: Magyarország nem célországa a menekülteknek. Elsöprő többségük nem akar itt letelepedni, tovább akar haladni Nyugat-Európa felé.

Az se igaz, hogy ezeket az embereket aztán majd tömegesen visszaküldenék az Unió többi tagállamából Magyraországra. Németországból és Ausztriából, illetve a korábbi EU-csúcsról is van ígéret arra, hogy nem lesz ilyen folyamat. Már csak azért sem, mert ezekben az országokban a bíróságok döntenek a kitoloncolásról, ezeknek a bíróságoknak egy része pedig nem szeret – érthető okok miatt – Magyarországra visszaküldeni menekülteket, mivel hazánkat nem tartják biztonságosnak. Az első félévben a teljes EU területéről 500 főt küldtek vissza Magyarországra. Ez természetesen megváltozhat, de valójában egyelőre semmi nem utal erre a változásra.

Persze ez nem jelenti azt, hogy nincs menekültkérdés, csupán azt jelenti, hogy másról szól a menekültkérdés, mint amiről a kormányunk beszél. Méghozzá úgy szól másról, hogy az adatokat a kormány is ismeri. A menekültek nem kívánják elvenni a magyarok munkáját, nem akarják elfoglalni az országot, nem akarnak semmit kezdeni Magyarországgal. Ahogy a magyar munkavállalók, ők is a jólét felé tartanak Németországba, Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Nagy-Britanniába.

A menekültkérdés tehát arra korlátozódik, hogy a menekültek áthaladása jól legyen megoldva, minél kevesebb konfliktus alakuljon ki a magyar lakosság és a menekültek között, de betartsuk az EU szabályait is.

A kormánynak propaganda helyett a menekültek ellátására, utazásuk megoldására, menekülttáborok biztosítására, a menekültek egészségügyi ellátására, a minimális nemzetbiztonsági kockázat teljes kiszűrésére kellene koncentrálnia. És nem feltétlenül a menekültek szeretete miatt, hanem azért, hogy minél kevesebb konfliktusforrás lehessen a menekültek és a magyar állampolgárok találkozásából. 

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a menekültek helyzetéről, támogass minket!