Valójában azon kevesek egyike vagyok, aki nem lepődött meg Konrád György szavain, amikor kiállt Orbán Viktor és kerítése mellett, illetve a bevándorlók ellen. Nem meglepődésem persze érthető, hiszen míg az író Konrádot nagyra tartom, politikai megnyilvánulásait nem. Akkor se értettem egyet vele, amikor Orbánt bírálta, mert a bírálatának alapja rossz kiindulópontból jött, ahogy most a dicséret is.

Fotó: NOL.hu

Konrád György annak a liberális-konzervatív gondolkodónak a mintája, amely a rendszerváltás utáni magyar közélet kitermelt; következtetéseit - nem véletlenül, hiszen őt magát is deportálták, és ő maga is a rendszerváltás előtti kommunista diktatúrában élt - a Holokauszt és a kommunista diktatúra elleni harc köré szervezi. Nem is tudná nagyon más köré. Ezekre pedig bőven rátesz egy lapáttal az őt ért támadások néhol valóban antiszemita alapja. Csakhogy, bár ezek a kérdések továbbra is fontosak a magyar társadalom életében, a politikai koordináta-rendszer, a társadalom problémái megváltoztak a kilencvenes évekhez képest.

Konrád, amikor az Orbán-rendszert bírálta, annak antiszemitizmusát és antiliberális voltát kifogásolta mindig. A magyarországi szegénység vagy a cigányok helyzete minimum másodrendű elemekként kerültek elő ezekben a megszólalásokban.

Pedig valójában sosem az antiszemitizmus volt a fő problémája az Orbán-rendszernek. A szegénység és a kilátástalanság fokozása, az alsó-középosztály, a lecsúszók kiszolgáltatott helyzetbe hozása, a hazai cigányság megbélyegzése, az egészségügy és az oktatás színvonalának tudatos vagy nemtörődömségből való lerohasztása, az állami újraelosztás perverz módja az, ami ma Magyarországon problémát okoz.

Konrád és társainak Orbán-rendszerrel szembeni kritikája pontosan azért rendelkezett kevés alappal, és volt kevéssé hiteles, mert egy saját magukból, egy felsőközéposztálybeli, európai polgári szempontból kiindulva tették ezt meg, nem használva empatikus képességeiket mások problémáinak megfigyelésére, és szolidaritásukat, ezek felkarolására. És pont ezért nem meglepő, hogy Konrád most a muszlim rengetegtől félti Európát, és ennek jegyében még Orbánnal is megbékél.

Konrád most azt mondja, azért veszélyes a menekültek özönlése, mert elveszik a munkát, és finom célzást is tesz az iszlámra mint veszélyforrásra.

Ahogy az Orbán-rendszerben is az antiszemitizmust és a buta antikapitalizmust kívánta leginkább észrevenni, most is leginkább ettől fél Konrád. Tökéletesen érthető álláspont egy holokauszttúlélő és egy kommunista rezsim ellen harcoló ember szemszögéből, akit annyiszor támadtak zsidó származása miatt is 90 után. Csakhogy ettől még ez a narratíva hazug. Ahogy tökéletesen hazug narratíva ez minden liberalizmusféltő szempontjából.

Ma az európai liberális demokráciákat ugyanis nem az ENSZ prognózisa szerint jövő év végére összesen beérkező 860 ezer, többnyire, de nem teljesen muszlim bevándorló vagy menekült fenyegeti.

Az olyan borzalmakhoz, mint a Holokauszt ugyanis nem csupán a zsidók elleni gyűlölet vezetett. Kellett hozzá az antihumanizmus, az a felfogás, amely embereket értéktelenként állít be, kellett hozzá az állami propaganda támogatása, és kellett egy létrejövő kollektív tudat, amelyben megengedhetők ezek a szörnyűségek. Persze Magyarország és Európa nagyon messze van attól, hogy lényegében megismétlődjenek a Holokauszt vagy a sztálini rémuralom szörnyű képsorai.

De Európát ma nem az a 860 ezer ember fenyegeti a megváltozásban, hanem a jobboldali szélsőséges politikával kacérkodó európai polgárok egyre nagyobb tömege, és a politikusok tömege, akik hajlandók pár szavazatért nem embernek tekinteni embereket. És az veszélyezteti, ha az elszegényedésre, a munkavállalók jogainak elvételére, a jólét csökkenésére nem tudunk választ adni.

Természetesen a menekülthelyzet rejt konfliktusokat, és ezáltal veszélyeket az EU számára. De az, hogy olyan helyzet lenne, amelyben az emberiesség szempontjait negligálni kéne valami nagyobb cél érdekében, nevetséges.

Egyrészt mert Európa, amit ma ismerünk, a munkavállalói jogokkal, a jóléttel, a demokráciákkal, a vélemény- és szólásszabadság tiszteletével, nem a menekültek miatt fog megváltozni. 850 ezer ember másfél év alatt nem törli el ezt. De ha az első útkereszteződésnél a kontinens a szabadság és a humánum helyett a rendet és csakis a rendet választja, akkor nagyon nagy bajban vagyunk.

Már pedig ez az útkereszteződés nem olyan óriási, mint azt a szélsőségesek láttatni akarják. A USA-ba évente 1 millió illegális bevándorló érkezik. Törökországban 1,8, Libanonban 1,2, Jordániában 700 ezer menekült van, és még Szaúd-Arábiába is 500 ezer szír érkezett a polgárháború kirobbanása óta, munkavállalóként. De maga Szíria is 1,3 millió menekültet fogadott be 2010-ig, a polgárháború kitöréséig.

Vajon tényleg akkora a gond Európában, hogy fel kell adni a szabadságot? Vajon tényleg ez a pár százezer ember veszélyezteti azt az Európát, amit most ismerünk?

Konrád helyzetértékelése nyilván azért téves, mert a muszlimokat saját aggodalmán, az antiszemitizmus veszélyén keresztül nézi, és nem veszi észre, hogy ezzel az egyoldalú látásmóddal pont azt a retorikát erősíti, amely anno a Holokausztot is lehetővé tette. Ugyanis nem az antiszemiták ellen, hanem az antiszemitizmus ellen kell küzdeni, és vele együtt minden más olyan gondolat ellen, amely pusztán származásuk alapján bélyegez meg embereket. Ha egytől egyig elutasítjuk a menekülteket, akkor bizonyosan nem csökkenteni fogjuk, hanem növelni az antiszemita tendenciákat, ahogy az Iszlám Állam már most is az Európában meghalt menekültek képével kampányol. És az antiszemitizmus mellett rengeteg más emberietlen gondolatnak is táptalajt adunk.

De ennél sokkal veszélyesebb Konrád másik kijelentése, amely gazdasági alapokon utasítja el a menekülteket. Egyetértően utalva a kormányzati retorikára, Konrád szerint a magyar gazdaság problémáit nem a menekültekkel, hanem a határon túli magyarok betelepítésével kell megoldani. Mintha Konrád egy másik bolygón élne, és teljesen elfelejtené a tényeket. Erdélyből, Vajdaságból és Felvidékről, nem Budapestre, hanem Londonba, Rómába, Madridba, Bécsbe és Berlinbe mennek dolgozni a magyarok. Hiszen Magyarországnál sokkal nagyobb perspektívát kínálnak ezek az országok. Ezek már nem a kilencvenes évek. A mai kutatások mindegyike azt mutatja, a kisebbségi magyarok migrációs mintái szinte teljes egészében megegyeznek többségi társaik útvonalaival, Magyarország ma már alig szerepel célpontként.

Közben pedig elmennek a magyarországi magyarok is nyugatra, a magyar társadalom pedig egyre idősödik, a magyar gazdaságban pedig egyre kevesebb a szakképzett fiatal.

De nyilván ez csak ürügy Konrád részéről, a valódi állítás az, hogy fél az idegen kultúráktól, amelyek elhozhatják az antiszemitizmust Európába. Csakhogy, ahogy fent írtuk, Konrád téved: pont nem a muszlimok hozzák el a másság gyűlöletét Európába jelenleg, hanem azok, akik teret engednek az idegengyűlöletnek.

A Konrád-interjúnak csak egy megnyugtató hozadéka van. Nem kell többé azt a hamis látszatot eloszlatni, hogy Konrád és a rendszerváltás liberális elitjének egy része azt gondolná, amit én. Mert végre teljesen egyértelművé lett, ők elsősorban saját privilégiumaikért harcolnak, és másodsorban a teljes közösség életének jobbá tételéért. 

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a a menekülthelyzetről és az azt követő vitákról, támogass minket!