Terrorbombázások, dezinformáció, orosz tüntetők és provokátorok, menekültbuszoztatás: ilyen aktív intézkedésekkel próbálja gerjeszteni Putyin a menekültválságot és az európai szélsőjobbal karöltve felhasználni azt az EU ellen.

Tüntetők a német kancellária előtt január 24-én (Fotó: Spiegel)

Január 11-én Kelet-Berlin Marzahn negyedében iskolába menet eltűnt egy 13 éves lány. A szülei bejelentették a rendőrségen az eltűnését, de másnapra a lány előkerült. A közösségi oldalakon hamar elterjedt, hogy a kamaszlányt több közel-keleti férfi becsalta az autójába, azt ígérve, hogy hazaviszik, de ehelyett elrabolták és 30 órán keresztül erőszakot követtek el rajta.

A német szélsőjobboldali csoportok és az orosz média azonnal lecsapott a sztorira, és az orosz közmédia legnézettebb tévécsatornája, a Pervij kanal január 16-án beszámolt a történetről, bemutatva egy tüntetést is, amelyen 200 oroszajkú és 30 német – köztük a putyinista neonáci párt, az NPD funkcionáriusai – követelte a közeli menekültszállás bezárását. A riportban megszólalt a lány állítólagos nagynénje is, aki könnyek közt azt állította, hogy a rendőrség nem hisz a szerinte elrabolt és megerőszakolt lánynak. Megjelent a lány állítólagos unokatestvére is, aki az NPD-orosz tüntetésen beszélt az esetről.

Az orosz médiumok többször hivatkoztak egy titokzatos weboldal információira, amelyet a nem kevésbé ismeretlen Oroszországi Németek Nemzetközi Szervezete működtet – a szervezet vezetőjét több orosz médium meginterjúvolta. Végül, a Pervij kanal bejátszott egy olyan videót, amelyen állításuk szerint a  közelmúltban Németországba érkezett menekültek büszkélkednek két kiskorú lány megerőszakolásával, ezt azonban még 2009-ben töltötte fel a Youtube-ra egy német neonáci csoport, akik szerint törökök vannak a videón.

A dezinformációkra némi spéttel reagáló berlini rendőrség két nappal később közölte, hogy a lányt nem erőszakolták meg, és nem is rabolták el, de a lány személyiségi jogait tiszteletben tartva több részletet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. A német ügyészség két berlini, török származású férfit gyanúsít azzal, hogy kölcsönös megegyezésen alapuló – de a lány korából következően büntetendő – nemi kapcsolatot létesítettek a fiatal lánnyal, a család ügyvédje azonban fenntartja az állításait a lány elrablásáról és megerőszakolásáról. Az ügyvéd egyébkénr a szintén oroszbarát, de baloldali Linke part képviselője a lipcsei önkormányzatban, és a német anti-Majdan weboldal alapítója.

Az orosz aktív intézkedéseknek azonban meglett a gyümölcse: pár órával a rendőrségi közlemény megjelenése után ismét több százan tüntettek az orosz propagandagépezet által kitalált bűncselekmény ellen. Ahogy Alekszander, a tüntetés egy idősebb résztvevője megjegyezte: „ha csak kitalálták volna, azt mindenki tudná, és senki nem jött volna ide, tehát igaz…mutatták a hírekben, már csak nem vezetnek félre!” Az orosz közösségi oldalakon háborúba szólították a németországi oroszokat, és egy újabb tüntetést hirdettek meg vasárnapra, január 24-ére, ezen mintegy hétszázan vettek részt. Egy orosz szervezet még Hamburgban is össszecsődített 600 embert, de pár tucat vagy pár száz főt megmozgató orosz menekültellenes tüntetések voltak a bajorországi Augsburg, valamint a Baden-Württemberg tartománybeli Schwäbisch Gmünd, Lahr, Rastatt és Villingen-Schwenningen településeken is.

Az, hogy az európai oroszbarát, sok esetben orosz zsoldban lévő szélsőjobboldali pártok az orosz titkosszolgálatokkal karöltve uszítanak a menekültek és az EU ellen, eddig sem volt titok. Azonban a németországi események szintlépést jelentenek az orosz propagandatevékenységben. Hasonlóan az Ukrajna elleni nonlineáris vagy hibrid háborúhoz, az orosz állami propaganda és az oroszajkú diaszpórát megszólító homályos hátterű szervezetek segítségével a médiában és az interneten elterjesztett dezinformációval fizikailag mozgósítanak embereket a tüntetésekre – de az sem kizárt, hogy erőszakos cselekedetekre is. Már a Pervij kanal által bemutatott első, január 16-i tüntetésen is kijelentette az egyik résztvevő, hogy „erőszakra erőszakkal kell válaszolni,” de ennél is vészjóslóbb, hogy már egy, az ukrajnai háborúba zsoldosokat toborzó orosz nacionalista szervezet is a menekültek elleni fegyveres harcra szólítja fel a németországi oroszokat – mintegy 3,5 millió embert, Európa szívében.

Stefan Mesiter, a Német Külpolitikai Társaság szakértőjének véleménye szerint a dezinformációra épülő tüntetéshullámot közvetlenül a Kremlből indították. A Focus magazin moszkvai tudósítója ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a tüntetéseken megjelenő zászlók, tacepaók és szlogenek mindenütt egységesek voltak. Az affér Kremlből irányított természetét erősíti az is, hogy Oroszország tegnap Szergej Lavrov külügyminiszter bevetésével diplomáciai szintre emelte az ügyet. Lavrov azzal vádolta a német rendőrséget, hogy el akarja tussolni az ügyet, Steinmeier német külügyminiszter azonban ma visszautasította, hogy a Kreml politikai propagandacélokra próbálja felhasználni az ügyet, míg a Külügyminisztérium szóvivője ironikusan megköszönte, hogy Oroszország odafigyel a német igazságszolgáltatás objektivitására és átláthatóságára, kifejezve abbéli reményét, hogy ez a figyelem kiterjed majd az orosz igazságszolgáltatásra is.

Emlékezetes, hogy a cseh védelmi miniszter októberben azt nyilatkozta, Simicskó István magyar honvédelmi miniszter elmondta neki, hogy orosz buszokkal szállítják a menekülteket a magyar határra. Noha Simicskó ezt cáfolta, a napokban az STT finn hírügynökség kiderítette, hogy az orosz titkosszolgálat (FSZB) engedélyezi a kocsikkal érkező menekültek átlépését a finn (tehát schengeni) határon. Ahogy egy orosz határőr elmondta az STT fotóriporterének, az FSZB válogatja ki, hogy mely autók mehetnek át, és bár a határőr szerint a családokat részesítik előnyben, a fotóriporter több egyedülálló férfit is látott az átkelésre várakozók között. Egy magát afgánnak mondó férfi például folyékony oroszsággal mesélt arról, hogy hetek óta útban van Kabulból. Talán érdemes lesz utánanézni annak is, hogy kik voltak azok az „orosz menekültek,” akikről alig esett szó még a német médiában is, annak ellenére, hogy a rendőrség szerint részt vettek a szilveszter éjszakai nők elleni támadásokban.

Az Amnesty International és a Human Rights Watch részletesen dokumentálta a civilek ellen irányuló orosz terrorbombázásokat Szíriában, amelyekhez gyakran tiltott kazettás bombákat használ az orosz légierő. Az Orvosok az Emberi Jogokért arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz bombázók – folytatva Asszad hadseregének gyakorlatát – gyakran kórházakat támadnak. Az orosz beavatkozás nyilvánosan deklarált céljával ellentétben nem az Iszlám Állam, hanem az Asszad ellen harcoló egyéb csoportok ellen irányul, de nem kevésbé tudatos taktikának tűnik Asszad megerősítése mellett a menekültválság fokozása. Asszad megerősítése tulajdonképpen szintén beleillik ebbe a tervbe, hiszen egy török menekülttáborban készült tavalyi felmérés alapján 43.3%-nyian említették lakhelyük szír kormányerők általi elfoglalását menekülésük okaként, további 31.7% jelölte meg a házuk kormányerők általi elpuszítását, míg csak 13.3% mondta azt, hogy azért menekültek el, mert felkelő csoportok foglalták el a lakhelyüket. Hasonlóképp, egy Németországba érkezett menekültek körében végzett felmérésben a menekültek 73%-a nevezte meg a szír légierő által a lakónegyedekre szórt hordóbombákat az életére leselkedő közvetlen veszélyként, és 69.5%-uk tartotta Asszadot és szövetségeseit az erőszak fő felelősének, szemben a második helyezett Iszlám Állam 31.6%-ával. Ennél is többen, 86%-nyian tartottak attól, hogy letartóztatják őket vagy túszszedés áldozataivá válnak, itt 77% Asszad és 42% az Iszlám Állam fegyvereseit nevezte meg legvalószínűbb tettesként.

Putyin tehát a terrorbombázásoktól a dezinformációig minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a menekültválság segítségével tovább gyengítse az EU-s szolidaritást – valamint különösen Angela Merkelt – és a saját szélsőjobboldali lerakatainak politikai törekvéseit egyengesse. A dezinformáció elleni fellépés azonban Moszkva mérgezően cinikus intrikái ellen legfeljebb tüneti kezelésre alkalmas, illetve a fenti fejlemények fényében elsődleges célja az lehet, hogy megelőzze a felhergelt oroszajkú és/vagy szélsőjobboldali csoportok menekültellenes támadásait. Azonban Európa, illetve a közel-keleti menekültek és civilek elsődleges érdeke a szíriai háború mielőbbi lezárása, bármilyen lehetetlennek is tűnjék ez jelenleg.

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetoségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 125 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!