Kettős Mérce

  • Munka
  • Szegénység
  • Egészségügy
  • Lakhatás
  • Sajtó
  • K/A
  • Brüsszel+/-

A Mérce legújabb cikkeiért és friss hírekért kattints ide!

Csernobil egy emberöltő után - a több tízezer évre lakhatatlanná tett föld

Csernobil egy emberöltő után - a több tízezer évre lakhatatlanná tett föld

Kettős Mérce vendégszerző
Tetszik
0
2016. április 26. kedd, 8:56
atomenergia Csernobil Fukusima

Azok közül, akik még nem éltek a csernobili katasztrófa idején, a legidősebbek most harminc évesek, azaz mostanában lépnek szülőkorba. Egyre többen vannak a Földön, akik nemhogy nem emlékeznek a balesetre, hanem nem is éltek még akkor. A történelem legnagyobb ipari katasztrófájának történetét ezért nem árt újra és újra elmesélni. Az eseménytörténet és az alapvető információk felelevenítését már megtette a napokban a média - ezért magam inkább a következményekre és a 30 év távlatából megfogalmazható tanulságokra koncentrálok.

cserno.jpg

Mi történt?

Csak gyorstalpalónak: 1986. április 26. hajnalán a terv- és parancsutasításos alapon működő Szovjetunióban egy rossz reaktortípusban, egy rosszul megtervezett és végrehajtott kísérlet során a reaktor felrobbant. Óriási területek szennyeződtek el, a legsúlyosabban az erőműhöz közel, ahonnan százezreket kellett kitelepíteni, de egész Európa érintetté vált. Csak elképzelhetetlen erőfeszítések és hatalmas költségek eredményeként sikerült beburkolni a sérült reaktort.

Ki volt a hibás?

Az operátorok, akik a kísérlet érdekében sorra kikapcsolták a reaktor biztonsági automatikáit? A főmérnök, aki utasítást adott a józan ész szabályait és az előírásokat egyaránt áthágó kísérlet végrehajtására? Az erőmű igazgatója, aki nem gondoskodott arról, hogy megfelelő biztonsági utasítások legyenek az erőműben, és azokat be is tartsák? A tervezők, akik már a tervekbe beépítették a hiányosságokat? A hatóságok, amelyek mindezek ellenére engedélyezték az erőmű üzemeltetését? A szentírásszavú tudósok, akik kijelentették, hogy a csernobili reaktorokkal nem történhet semmi baj?

Természetesen mindannyian együtt. Azaz az a tudományos-hatósági-szervezeti felépítményrendszer, amelynek a hangzatos “az atomenergetikában a biztonság az első” kijelentést kellene a valóságban garantálnia, mondott csődöt Csernobilban.

A balesetből a nukleáris ipar állítólag sokat tanult - sikerült-e kiküszöbölni a működési hibát? Fukusima, a 2003-as paksi baleset és a további hasonló esetek pont az ellenkezőjéről tanúskodnak: a bekövetkező események vizsgálata során rendre fény derül arra, hogy a biztonság kérdése valójában háttérbe szorult, és a balesetek létrejöttében közrejátszó okok elsősorban az intézményrendszer hiányosságaira vezethetőek vissza.

 

Egészségügyi következmények

Az egészségügyi hatások a hiányos, megbízhatatlan adatbázisok miatt nagyon nehezen felmérhetőek, a következményeket ezért örökre vita fogja övezni. (Fukusimáról 5 év távlatából még nem sokat lehet mondani - az azonban aggályos, hogy a japán hatóságok enyhítették az élelmiszerekre vonatkozó határértékeket.) A várható rákos megbetegedésekről néhány ezertől százezres nagyságrendig szólnak a becslések. Természetesen nem csak rákos, hanem egyéb megbetegedésekről is kell(ene) beszélni, amelyek ráadásul nem feltétlenül csak a sugárzásra vezethetőek vissza: a túlélők közül rengetegen szenvednek mentális és neuropszichiátriai betegségekben.

A baleset milliók életét és egészségét érintette közvetlenül vagy közvetetten. Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban máig 5 millióan élnek hivatalosan is szennyezettnek minősülő területen, fogyasztanak olyan élelmiszereket, vagy fűtenek olyan tűzifával, amelyekben a radioaktív szennyezés meghaladja a határértékeket.

További környezeti hatások

Gyakran szokták példának felhozni, hogy lám-lám, milyen gazdaggá vált a vadvilág az erőmű környékén a baleset óta - értve ezalatt, hogy talán nem is olyan súlyos a szennyezés, ha az állatok ilyen remekül elvannak. A valóság azt mutatja, hogy egy dolog a betelepülés az ember által nem zavart területekre, az életkörülmények azonban ettől még nem lesznek ideálisak: a madaraknál a termékenység csökkenését és különböző fiziológiai következményeket figyeltek meg (pl. agyméret csökkenése), emlősök esetében pl. a szürkehályog előfordulásának növekedését, és ugyancsak a termékenység csökkenését.

A baleset jelentősége

A csernobili katasztrófára mint a nukleáris ipar Titanicjára tekinthetünk. Az iparág állításaival szemben bebizonyosodott, hogy súlyos atomerőművi balesetek igenis történhetnek. És az újabb fogadkozások ellenére, Fukusima újra emlékeztet rá, hogy történnek is.

A balesettel beigazolódott, hogy egy ilyen havária akár egész kontinenseket, vagy még nagyobb területeket szennyezhet el, a legsúlyosabban szennyezett területeket akár beláthatatlan időkre: a Csernobilt övező, kb. 4700 km2-nyi (ez alig valamivel nagyobb, mint Veszprém megye) tiltott zónába tilos visszaköltözni. Hogy meddig? Több tízezer évig.

 

Kiderült az is, hogy a nukleáris ipar és az államok nemhogy a balesettől nem védenek meg, de a következményeitől sem: a baleset ténye ennek csak első bizonyítéka; a titkolózás, az információk visszatartása, akár emberi életeket is veszélyeztetve a következő, a túlélők jogainak semmibevétele (pl. elégtelen kárpótlás, segélyek csökkentése) pedig a harmadik. Nem csak Csernobil környékén történik ilyesmi: Japánban arra készülnek, hogy megszüntessék a kitelepítettek támogatását, arra kényszerítve őket, hogy költözzenek vissza az elégtelenül sugármentesített településekre. Ez utóbbiról Anand Grover, az ENSZ különleges jelentéstevője az Emberi Jogi Tanács előtt úgy nyilatkozott, hogy Japán politikája a kitelepítettek visszatérésével kapcsolatban „nincs összhangban” az egészséghez fűződő emberi joggal.

Az is egyértelművé - és egyszersmind komoly figyelmeztetéssé - vált, hogy a balesetek kezeléséhez szükséges költségek vállalhatatlan mértékű terhet jelenthetnek az egyes nemzetállamok számára. Emlékezzünk: Csernobil után nem sokkal megszűnt létezni a már amúgy is az agóniáját élő Szovjetunió - Csernobil minden bizonnyal jókora szöget ütött a koporsójába. Ukrajna a költségvetésének, Fehéroroszország a GDP-jének mintegy 5%-át költi a balesettel összefüggő kiadásokra.

A költségek hiába haladják meg nagyságrendekkel a nukleáris felelősségbiztosításra vonatkozó, nemzetközi egyezmények által előírt kötelezettségvállalásokat, a probléma mintha senkit sem zavarna. Ezek szerint még Fukusima után se tűnik túl nagynak a kockázat.

Mi várható?

Lesz-e megoldás Csernobilra? Nagyon úgy néz ki, hogy még középtávon sem - amennyiben középtáv alatt néhány száz éves időtartamot értünk. A 30 évvel ezelőtt sebtében épített szarkofágról hamar kiderült, hogy nem bírja sokáig. A gyorsan szükségessé vált újabb védőburok építése, a szükséges források összegyűjtése igen lassan haladt: csak 2012-ben kezdték meg az építését, és jövőre tervezik befejezni - a nukleáris iparra jellemző módon, rengeteg csúszással és menet közben költségnövekedéssel (már 2,15 milliárd eurónál tart a számla).

Igen ám, de ha el is készül, csak 100 évre tervezik - miközben arról szó sincs, hogy mikor és hogyan kívánják felszámolni a valódi problémát, azaz, hogy valóban biztonságos körülmények közé helyezzék a reaktor veszélyes, több tízezer évig évig sugárzó romjait. Harminc év telt el, és az érintett országoktól és a nemzetközi közösségtől pusztán annyira futotta, hogy nagy késedelemmel építenek egy újabb tetőt a felrobbantott reaktor fölé.

A szükségmegoldás is nehezen jött össze, a valódi problémakezelésre pedig se pénz, se technológia nincs, az állagmegóváson túl nem látszik további aktivitás. Csernobilban leginkább az valószínűsíthető, hogy a burok elkészülte után vagy 100 évre magára hagyják Ukrajnát a problémával. Körülbelül ennyit érnek azon ígéretek is, melyek szerint Fukusima eltakarítása 40 évig fog tartani.

Perger András

A szerző a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

 


Támogass havi 1000 forinttal:
További vállalásaink
és támogatási lehetőségek


A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 228 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
atomenergia Csernobil Fukusima Kettős Mérce vendégszerző 2016. 04. 26. Tovább →
Tetszik
0
komment

Nyomj egy tetsziket, és olvasd a Kettős Mércét a Facebookon!

Ajánlott bejegyzések:

  • Adjunk hitet magunknak október 23-án! Adjunk hitet magunknak október 23-án!
  • A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják
  • A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban? A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?
  • A Filmművészeti Egyetem 114 hallgatója kéri a szexuális zaklatással vádolt Marton László felfüggesztését A Filmművészeti Egyetem 114 hallgatója kéri a szexuális zaklatással vádolt Marton László felfüggesztését
  • Itt az EU új menekültügyi tervezete, az együtt nem működő tagországok büntetésre számíthatnak Itt az EU új menekültügyi tervezete, az együtt nem működő tagországok büntetésre számíthatnak

A bejegyzés trackback címe:

https://kettosmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr388661996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Leírás

Ide írhatsz levelet nekünk!

Hirdetés

Legfrissebb cikkeink

  • Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyertesei
    Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyerteseiEstefelé már szinte minden adat beérkezett Csehország választási központjába a voksolásról, így kimondhatjuk, hogy a nyertes a “korrupt elitek” ellen keresztesháborút hirdető, a rendszerváltás után...
  • Adjunk hitet magunknak október 23-án!
    Adjunk hitet magunknak október 23-án!Az október 23-i civil tüntetés valójában nem a rendező Közös Ország Mozgalomról és nem is a pártokról szól, amelyek majd 2018-ban indulnak. Fél évvel a választás előtt az a kérdés, megmutatjuk-e,...
  • Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat össze
    Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat összeA milliárdos Andrej Babiš és populista pártja  az ANO nyeri a cseh választásokat a Europe Elects modellbecslése szerint 26-27%-al az ANO lesz az első, a második helyen a szélsőjobboldali SPD és a...
  • A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják
    A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasoljákA néppárti spanyol kormány mai ülésén Katalónia autonómiájának felfüggesztésére tett javaslatot. Ha a jobboldali többségű szenátus rábólint a döntésre, akkor  a régió kormánya által gyakorolt...
  • Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshez
    Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshezA sajtóban nagy visszhangot kapott a Pew Research Center képviseleti demokrácia támogatottságáról szóló globális felmérése. Bombasztikus címeket olvashattunk: a magyarok negyede diktátort akar, csak...
  • A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?
    A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?Csehországban képviselőházi választásokat tartanak október 20-án és 21-én. Bár egyre kevésbé merünk a közvélemény-kutatásokra és felmérésekre szentírásként tekinteni, szinte biztos, hogy az új...
  • A német liberálisok nagy visszatérése
    A német liberálisok nagy visszatéréseA 2013-ra látványosan összeomló német liberális párt, az FDP az évtized európai politikai visszatérését hozta össze a szeptember 24-i német szövetségi választásokon. De milyen ez a párt, mit képvisel,...
  • Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától
    Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi LillátólPedig lenne miért. Van ugyanis, ami nem hit kérdése. Az ATV valamiért jó ötletnek gondolta, hogy A nap kérdése ez legyen: „Sárosdi Lilla színésznő azt állítja, hogy Marton László Kossuth-díjas...
  • Je suis KFC-s munkavállaló
    Je suis KFC-s munkavállalóPuzsér Róbert szerint proli pofon csattant Szabó Zoltán Indexes újságíró arcán, amelyet maga az újságíró állított elő. A Fidesz publicistája szerint pedig az Indexet ütötték meg a KFC-ben, és a...
  • Újabb sztrájk jön az Operaházban 
    Újabb sztrájk jön az Operaházban Három szakszervezet hirdetett meg munkabeszüntetést a Magyar Állami Operaházban csütörtökön, a dolgozókkal kötött kollektív szerződés hiánya miatt. A sztrájkra A hugenották október 28-i bemutatója...

Kettős Mérce

Támogatónk

A Kettős Mérce részt vesz a „Network 4 Debate” projektben. Támogatónk a Nemzetközi Visegrádi Alap.

Keresés

Archívum

  • 2017 október (55)
  • 2017 szeptember (61)
  • 2017 augusztus (63)
  • 2017 július (68)
  • 2017 június (58)
  • 2017 május (61)
  • 2017 április (68)
  • 2017 március (68)
  • 2017 február (61)
  • 2017 január (64)
  • 2016 december (65)
  • Tovább...
Creative Commons Licenc
Impresszum | Támogasd a Mércét! | About us | Egyesület | Átláthatóság
Facebook Tumblr Twitter Youtube
süti beállítások módosítása
Dashboard