Bede Márton publikált a neo-középkorról egy fontos cikket a 444-en a városligeti kopaszok kapcsán, de a cikk nem teljes se magyar, se nemzetközi viszonylatban. Bár a nemzetközi cégek szempontjából jól írja le a helyzetet, de valójában az olyan illiberális demokráciában, vagy diktatúra 2.0-ban, mint Magyarország, Oroszország, Törökország, csupán a rendszer működésének alapját jelenti az állam felhasználása.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az állam feladata egy normális demokráciában többek között a jogegyenlőség, az információhoz, a médiához való hozzáférés, a politikai és piaci verseny biztosítása, az állampolgárok védelme a hatalmasokkal, akár magával az állammal szemben is, a vagyoni és területi egyenlőtlenségek valamilyen mértékű csökkentése, az állampolgárok kezdeményezéseinek és önrendelkezésének garantálása, illetve a jólét biztosítása minél szélesebb rétegek számára.

A rosszul működő demokráciákban az állam nem látja jól el ezeket a feladatokat, így például a piaci versenyt oligarchák uralják, a politikai versenyt átszövi a korrupció, nő az olló a szegények és gazdagok között, leépül az egészségügy és az oktatás. Magyarország a 90-es évek után egyre inkább egy ilyen rossz demokráciába csúszott bele.

2014 után viszont fordulat következett be a magyar állam történetében, ugyanis a Fidesz második győzelme után az államot egyre inkább leuralja a párt. Az állam és intézményei egyre inkább a Fidesz hatalmi és pénzügyi érdekeit szolgálják ki, miközben a jóléti és jogegyenlőségi funkciók egyre inkább eltűnnek belőle, az egészségügy és az oktatás pedig egyre rosszabbul teljesít. Ezzel egyre növelve a szegénység, és a lecsúszó középosztály szegénységében való újratermelődését, miközben a leépített szociális védőháló híján egyre többen csúsznak az utóbbi két kategóriába.

De miben is mutatkozik meg az állam lenyúlása, és mi ennek a következménye?

1. Céges szektor

A közbeszerzéseket nem is kell magyarázni, az állam és jelenleg az EU pénzét is óriási százalékban csak fideszes cégek, vagy a Fidesz engedélyével kaphatják meg cégek. Vannak olyan szektorok, amiket újra is osztott az állam, mint például a dohány- vagy kaszinó-szektor, amikről tudjuk, hogy az állam erejét használva vették el a tulajdonosaiktól, és osztották ki őket jelentős arányban saját embereiknek. De ismerjük a történeteket az egy-egy oligarcha által megvásárolni kívánt cégekről, vagy egy-egy oligarcha piaci ellenfeleiről, akinél megjelennek a hivatali ellenőrök, esetleg a NAV emberei, és magas bírságokat osztanak ki.

Az állam politikai beavatkozására a piacon pedig jó példa a közmunka bérrendszere is, amelyben közmunkásokat lehet munkaerőként kibérelni. Csakhogy nyilvánvalóan ezeket a közmunkásokat nagy részben olyan cégeknek van lehetőségük kibérelni, akik jó helyi politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Míg a többi cégnek piaci alapon, minimálbért nyújtva kell alkalmazniuk embereket, vagy feketén, remélve azt, hogy nem csap le rájuk a munkaügyi bíróság (amit ugye a közmunkásokkal lefelé tolt bérversenyben az egyszerű emberek néznek majd be).

És semmiképpen se felejtsük ki az olyan történeteket, mint Andy Vajnáé, aki állami hitelből vett tévét a Fidesznek, állami kaszinókoncessziót kapott, a koncessziós díjának egy részét utána elengedték, megdobták a filmproducert még némi adókedvezménnyel is, ő pedig ezek után offshore-ban és külföldön adózik, tehát nem is akar visszaadni semennyit a közösbe. Miközben számos másik céget keményen vizsgál a NAV az adózása miatt.

2. Földek

A földosztásnál a Fidesz lényegében egy olyan rendszert hozott létre, ahol saját strómanjaiknak, oligarcháiknak adják ki a földet. Először nagy számban földbérleti pályázatokat adtak ki, amelyeket sok helyen szabálytalanul, a pontszámrendszerrel visszaélve, feltehetőleg politikai sugallatra, Fidesz-közeli emberek nyertek meg (műkörmösök, fodrászok lettek földesurak így hirtelen). Majd elkezdődött egy olyan földprivatizáció, amelyben előnyt élveznek azok, akiknek előzőleg szabálytalanul kiadták a földbérleteket. Méghozzá úgy, hogy a számtalan kiskapu a rendszerben pont a Fidesz oligarcháira van írva. Erről bővebben itt.

3. Politikai verseny

A népszavazások helyzete talán mindenkinek egyértelmű: míg a Fidesz kvótanépszavazása átjuthat a rendszeren, addig az ellenzéki pártok fontos kezdeményezései, Paks II-ről vagy a vasárnapi zárvatartásról szóló kérdés ilyen-olyan módon elhasalnak. Ennek oka, hogy a Fidesz által hozott új népszavazási törvény tele van olyan buktatókkal, amelyeket egy normális módosítással ki lehetett volna iktatni, de ugyanakkor arra kiválóak, hogy formai hibákra hivatkozva bármilyen kérdést el lehessen utasítani.

Jó példa arra, hogy a törvényi, állami szabályozásokban hogyan alkalmaz kettős mércét a Fidesz foglyul ejtett állama az is, hogy limitálva van egy-egy párt költése az országgyűlési választási kampányokban, miközben nincs pontosan szabályozva a civilek költése. Így fordulhatott elő, hogy a CÖF nevű, a Békemenetet is szervező civil szervezet egymaga többet költött a Fidesz kampányára 2014-ben, mint azt bármelyik párt megtehette volna. A Fidesz a törvényes vizsgálat szerint pedig így értelemszerűen a költési határon belül maradt. Vajon ha egy ellenzéki civil szervezet költ másfél milliárdot az általa támogatott párt kampányára, indult volna ellenük eljárás, tiltott kampányfinanszírozás miatt?

Mindeközben pedig a választás törvényessége felett őrködő szervekben több mint kétharmados túlsúlyban vannak a Fidesz által delegált tagok, így a döntést lényegében ők hozzák.

4. Médiaverseny

Az állami hirdetésekre, az állami tájékoztatásra, arra, hogy az állam kommunikáljon az állampolgárokkal, szükség van. Csakhogy az “Üzenjük Brüsszelnek”, a menekültellenes plakátok, a rezsicsökkentés kommunikálása nem tájékoztató jellegű információk, hanem a kormány propagandájának sulykolása. Már 2010 előtt is előfordult, hogy az állam valós tájékoztatás helyett pártpropagandát folytatott, de üzemszerűvé ez 2010 után vált. Ahogy az állam piaci médiaköltései is megsokszorozódtak az Orbán-kormány újbóli hatalomra kerülése után. A Fidesz az állam pénzét arra használja, hogy feltőkésítse az oligarchái által felvásárolt, vagy újonnan alapított újságokat, amik utána még több irányított propagandát tudnak közvetíteni: vagyis a Fidesz médiagépezete lényegében a mi pénzünkön épült ki.

5. Kopaszok

Erről szól Bede fent említett cikke. Miközben az állam megkérdőjelezhetetetlen joga az erőszakmonopólium, egyre többször jelennek meg különböző frissen alapított biztonsági cégek embereiként érdekes, az alvilággal összefonódó múltú alakok, hogy intézkedjenek egy-egy ügyben. Ezek az emberek hiába követnek el erőszakos bűncselekményeket, akár szabálysértéseket is, velük szemben a rendőrség még eljárást se indít, miközben a demonstrálókkal szemben fellép, és eljárás alá vonja őket. Így egy olyan helyzetet hoz létre a Fidesz által foglyul ejtett állam, ahol a furcsa kopaszoknak van joguk jogsértésre, míg a demonstrálóknak be kell tartaniuk a törvényt.

+1 Jóléti rendszer lebontása

Azért is plusz egy lett és nem hatodik pont, mert ez eltér a többitől, de fontos eleme a rendszernek. Itt nem azonnali előnyök biztosításáról van szó, hanem a társadalmi rendszer konzerválásáról. A szociális és munkavállalói jogok lebontásával, a szociális védőháló visszavágásával, a családi támogatások, adókedvezmények megnyirbálásával, és azok  kedvezményeinek gazdagok felé tolásával (egy havi nettó egymillió forintot kereső háromgyermekes szülő például négyszeresét kapja az államtól támogatásban, mint egy 100 ezret kereső háromgyermekes szülő), a munkakeresési támogatás csökkentésével, és későbbi kivezetésével, a szociális támogatások munkához kötésével, a felnőttképzési rendszer helyébe lépő közmunkával.lényegében függő helyzetbe hozta a kormány a legszegényebbeket, akiknek a helyzete folyamatosan romlik tovább.

Az oktatási rendszer szétverésével, és az egészségügy fizetős rendszer felé tolásával pedig a legalapvetőbb társadalmi előrejutást gátló tényezőket is beépített az állami intézményrendszerbe a Fidesz. Ez pedig azt jelenti, hogy létrejött egy választóvonal, ami a fenti intézkedésekkel helyzetbe hozott elittől eltávolítja és elzárja az ország többi részét. A jelenlegi magyar állam jóléti rendszerei nem segítik, hanem gátolják az előrejutást, vészhelyzetben a megkapaszkodást, és kiemelik a Fidesz kegyeltjeiből álló új elitet.

Persze a fenti felsorolás csak vázlatos, ezekben a szektorokban is számtalan más példát lehetne hozni, és más szektorokban is meg lehetne mutatni, hogyan használja az államot a Fidesz saját politikai és pénzügyi haszonszerzésére, egy a párttól, és Orbán Viktortól való függőségi rendszer kiépítésére.

És nyilvánvalóan igaza van azoknak is, akik majd kommentben egy-egy elemet kiemelnek, hogy ilyen a szocialisták alatt is volt. A Fidesz azt a rendszerváltás utáni folyamatot használta ki, amelyben az elitek maguk kezdték el sorvasztani az államot, és saját hatalmukra használni a rendszer adta lehetőségeket. Csak 2014 után ez már nem egyes esetek sokasága, hanem maga a rendszer lett. Az állam pedig abban az értelmében, hogy mindenkié, megszűnt létezni.

Az államot a Fidesz ma arra használja, hogy politikai és pénzügyi ellenfeleit korlátozza vele, például a magyar társadalmat, és segítse saját feudális függőségben lévő zsoldosait a rablásban.

De mit lehetne tenni?

Tudatosan fel kell ismerni végre, hogy ellopták tőlünk a magyar államot, és visszakövetelni azt. Nem csak elvont jogokat, demokráciát, hanem a jóléti intézkedéseket, az oktatást, az egészségügyet, a munkavállalói jogainkat, a szociális ellátást. És mindennél fontosabb ezt az egészet rendszerként látni végre. Egyetlen egy olyan kezdeményezés se fog sikerre vezetni, amely nem úgy próbál változást elérni az oktatás vagy az egészségügy területén, hogy az államot visszaköveteli a Fidesztől a népnek.

De még ennél is fontosabb megtörni azt a közönyt, amely azt mondja, az állam nem szolgálhatja a nép javát, hogy a köz javait úgy is ellopják, elherdálják. Mert valójában a politikusok csupán állami alkalmazottak, akiket a nép választ az állam ügyeinek intézésére, de az állam soha nem lehet egyetlen politikai párt foglya sem. Szerezzük vissza az államunkat, Magyarországot!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 264 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!