A kormány sajtóhírek szerint újra tárgyal a vasárnapi boltzár bevezetéséről. Ezzel nem csupán az a probléma, hogy a Fidesz újra előveszi a boltzár ötletét, amit fél éve a többség társadalmi felháborodása elsöpört, hanem az is, hogy a tervezet, amely különadókat róna a vasárnap délután nyitvatartó boltokra, megintcsak inkább büntetőintézkedésnek tűnik, nem pedig a magyar munkavállalókat támogató próbálkozásnak.
Mi is itt a cél?
Ha csupán az, hogy a kormány győzelmet érjen el a “gonosz multikkal” szemben, akkor a délután nyitvatartó boltokra kivetett különadó jó tervnek tűnik, de ha tényleg a dolgozók védelme, akkor talán nem az államkincstárból ellopható pénzösszeget kéne gyarapítani, hanem a vasárnapi, hétvégi bérpótlékot kellene emelni, akár sávos rendszerben: mennél tovább tart a vasárnapi munkaidő, annál több jár óránként a dolgozónak.
Járhatna például a vasárnapi munkáért alapból 100%, a 12 óra utániért 150%-os pótlék. Délután 4 után pedig az eredeti bér háromszorosát vihetnék haza a dolgozók, amelyet a nyitvatartó boltoknak kellene fizetni. És ha valóban a dolgozók, vagy ahogy a kormány mondja, a családok védelme az első, akkor ezt nem csupán a nagy boltokra kéne kiterjeszteni, hanem minden egyes boltra (igen, a CBA-ra is). Nyilván ha a tulajdonos dolgozik, és neki nincsen munkajövedelme, az nem emelkedik. Csak hát ebben nehéz hinni, hiszen a vasárnapi boltzárral együtt eltörölt vasárnapi bérpotlékot sem adta még vissza a kormány.
De a probléma az, hogy megint nincs semmiféle társadalmi egyeztetés. A spin doctorok ötleteit benyomják pár újságba, aztán megmérik az ötlet támogatottságát, és ha nem fogadja jól a nép, akkor kidobják, ha elsőre sokaknak tetszik, akkor meg átnyomják.
Pontosan az a probléma, mint az eredeti boltzár-javaslattal. Mert a valóságban hús-vér, számokban nem mérhető érdekellentét van. Egyrészt azok között, akik a hét 5 napján, esetleg szombaton se tudnak vásárolni: dolgozó emberek, akiknek megkeseríti és megnehezíti az életét, ha vasárnap nem tudnak kényelmesen elmenni vásárolni. Másrészt azok között, akik vasárnap a családjukkal akarnak lenni, és nem szeretnének dolgozni.
Egy demokratikus rendszerben erre a megoldás valamifajta kompromisszum-keresés, a két fél meghallgatása lenne. És a két fél ösztönzése arra, hogy a közjó érdekében engedjenek saját érdekeikből, vagy egy olyan rendszer kidolgozása, amiben mindenki nyer: ilyen lenne talán a bérpótlékos rendszer, amely engedné kinyitni a boltokat.
De ma a kormányzásban csak hatalmi érdekek és számok vannak. Ez a bedobott ötlet is azt bizonyítja, hogy nem a hús-vér emberek jóléte az, ami alapján a rendszer működik, hanem a hatalmi szisztémák és cselszövések, amelyek közt az állampolgárokat csak jól vagy rosszul kiszámolt számok képviselik a hatalmi érdekek egyenleteiben, amiben az ő érdekeik nem szerepelnek.
Fél évvel vagyunk egy teljesen elhibázott intézkedés eltörlése után. És semmit nem látunk abból, hogy a kormány javítani akarna a hibákon. De miért is látnánk, hiszen minden más ügyben is csupán bábuk vagyunk az ellopható pénzösszegek és megnyerhető hatalmi játszmák között, akiknek legfőbb feladata a szavazatok bíztosítása és a rendszer fenntartása.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 264 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.